Az E. az erdőbecslés módjait ismertető tudomány, melynek részeit képezik: az egyes fák, farakások és állabok (l. o.) fatömegének meghatározása, fák és állabok korának megállapítása, a növedék meghatározása és viszonyainak felderítése és végre a fatermési táblák felállítása. V. ö. Soltz Gy. és Fekete L., Erdőbecsléstan, Selmecbánya, I. kiad. 1882. II. bővített kiad. 1893. Baur, Holzmesskunde, IV. kiad. Berlin 1891.
Az erdőtörvény értelmében a kir. erdőfelügyelő köteles évenként legalább egyszer kerületét beutazni s magának az erdők állapotáról meggyőződést szerezni és ekként szerzett tapasztalatait, véleménye kiséretében, a közigazgatási bizottság utján a földmivelésügyi m. kir. miniszternek felterjeszteni. Az erdőbirtokos köteles megengedni, hogy a kir. erdőfelügyelő erdejét bármikor bejárhassa.
nagyközség Zemplén vármegye tokaji j.-ában, (1891) 2250 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, trachitbányával. A községtől D-re a Hegyaljában, tölgyes erdőktől környezve, 237 m. tenger feletti magasságban, a liszka-tolcsvai vasuti állomástól egy órányira fekszik az E.-i fürdő, melyben 6 épületben 67 lakószoba és 19 fürdőszoba van. Vasgálicos timsós vize a hajdani bánya aknáját tölti ki. A fürdőt leginkább női bajok, csuzos és köszvényes bántalmak ellen használják. Tulajdonosa Szirmai Ödön. E nevezetes őslénytani lelőhely.
az erdőnek a rendes gazdaság által megkövetelt beosztása, mely a térképen és a természetben is megtörténik. A sok ezer holdra terjedő erdőtulajdont kezelési szempontból oly részekre osztják, melyeket egy szakképzett erdőtiszt kezelni képes. Ezek pagonyoknak (revireknek), az államnál erdőgondnoksági kerületeknek neveztetnek. Terjedelmük a viszonyok, különösen a gazdaság belterjességének foka szerint igen különböző. A magyarországi kincstári erdőgondnokságok területe az egyes erdőhatóságoknál átlag 4500 (gödöllői erdőhivatal) és 35000 (orsovai erdőhivatal) kat. hold között változik, de egyes esetekben e határokat is tullépi; az egész országban átlagosan 15000 kat. holdra tehető. Ezek a pagonyok az erdőőrzés szempontjából fel vannak osztva erdőőri kerületekre, melyek nagysága a kincstári erdőknél 500 és 6000 kat. hold között változik. Belterjes kezelésnél az egy kezelőtiszt által ellátott pagony nagyságának nem kellene meghaladnia az 5000, az erdőőri kerületeknek az 1000 holdat. A német birodalom és Ausztria némely tartományaiban a nevezett területek nagysága sok helyen még ez utóbbi mértéket sem éri el. A pagonyokat erdőrendezési szempontból üzemosztályokra, ezeket vágássorozatokra és tagokra osztják, melyeket egymástól részint természetes határok, fő- és mellékhegygerincek, völgyek, patakok stb., részint utak és nyiladékok választanak el. A beosztás szögpontjain különböző határjeleket (fa- v. kőoszlopokat) állítanak fel, melyek a megfelelő oldalaikon a nyiladék, illetve az üzemosztály, vágássorozat vagy tag jelét viselik. (Szabályrendelet a kincstári erdőkre nézve, földm. min. 6016. sz. 1883., Erd. L. 1883. 266. és k. l.) A természetben való ilyen beosztás nemcsak a gazdálkodás rendes menetéhez szükséges, de különösen siksági erdőkben a tájékozást felette elősegíti. Hegységi erdőkben a nyiladékrendszert ritkán, ellenben sikságon gyakran alkalmazzák. A nyiladékrendszer hajdanta csak a vadászat céljait szolgálta. A siksági erdőket egymást keresztező nyiladékok által «hajtásokra» (Fagen) osztották be, s a tisztán tartott állók (nyiladékok) a vadászok felállítására szolgáltak, nyitott lővonalat képezvén. E jelentősége a nyiladékoknak, az erdőrendezés mellett, ma is megvan, de ezenkivül erdővédelmi célokra is jó szolgálatot tesz. L. Nyiladék.
az erdők kezelésével és a szolgalomjogosultak által gyakorolt erdei haszonvételek szabályozásával és ellenőrzésével megbizott tisztviselő. Ma már csak itt-ott alkalmazott, elavult kifejezés.
A védőerdőknek nyilvánított erdőterületek adómentességet, illetve adókedvezményt élveznek. Az erdei rovarok pusztításaival egybekötött költségek kivetése iránti határozatok ellen esetleg felebbezéssel élnek. A magán erdőbirtokosnak is jogában áll erdőtisztjeit és erdőőreit, ha kellő minősítvénnyel birnak, az erdőtörvény 38. §-a értelmében feleskettetni. Az erdőbirtokos és erdőrendészeti áthágás tárgyalásában részt vesz mint érdekelt fél s joga van a közig. bizottság itélete ellen 15 nap alatt felebbezni. Az erdejében elkövetett eredei kihágás miatt panaszt emelhet. Az erdőtörvény 111. §-a esetében kivánhatja, hogy a netalán felállított építmények és művek a kihágást elkövető költségén elhordassanak és az előbbi állapot visszaállíttassék. Gyakori erdei lopások eseteiben joga van faeladási igazolványok életbeléptetését kérni, esetleg a hozott határozat ellen a belügyminiszterhez felebbezni. Ha az elsőfoku erdei kihágási biróság valamely itéletét sérelmesnek találja, az ellen a másodfoku birósághoz 48 óra alatt felebbezhet. A beerdősítendő kopár terület tulajdonosának jogában áll az erdősítést kizárólag önerején eszközölni (erdőt. 166. §.), de ha e jogával élni nem akar, a beerdősítésnek társulat által való foganatosítását türni tartozik. A közigazgatási bizottságnak a beerdősítés iránti határozata ellen felebbezhet. A beerdősített területen, ha az erdőtörv. 174. §-ának esete forog fenn, a vadászati jog az erdőbirtokost illeti. A magánbirtokosnak jogában áll a kisajátított és beerdősített területet visszaváltani (l. Erdei kisajátítási jog). Minden erdőbirtokos jogosítva van erdei termékeit másnak a földjén, valamint utain átszállítani, l. Erdőbirtokos kötelességei.
Az erdőtörvény 17. §-ában megnevezett erdőbirtokosok, u. m. az állam, a törvényhatóságok, a községek, az egyházi testületek és egyházi személyek - mint ilyenek - birtokában levő erdei, továbbá köz- és magánalapítványok és hitbizományokhoz tartozó erdők, valamint a közbirtokossági erdők is (ezen elnevezés alatt értetvén az urbéri rendezés alkalmából, mint erdőilletőség, a volt urbéresek tulajdonába átment erdők is) addig, mig közösen használtatnak, gazdasági rendszeres üzemterv szerint kezelendők (l. Üzemterv). Ugyanezen szabály áll a bányaipar és más iparvállalatok céljaire alakult részvénytársulatok erdeire is. Ezen megszorítás azonban nem alkalmazandó az illető társulatok azon erdeire, melyeket e törvény életbe lépte előtt birtokba vettek, s azt egy év leforgása alatt igazolni is képesek; ha azonban ezen erdők letaroltatnak, ismét csakis mint erdőket kötelesek kezelni. Gazdasági terv készítése a fenti erdők közül csak azon erdőknél mellőzhető, a melyek rendes gazdálkodásra nem alkalmasak. A megállapított gazdasági tervtől az erdőbirtokosnak önkényszerüen eltérnie nem szabad. Ezt csakis a földmivelési miniszterium engedélyével teheti. A fent megnevezett erdőbirtokosok a gazdasági terv szerinti erdőkezelés biztosítása végett kötelesek szakértő erdőtiszteket tartani s azokat a közigazgatási bizottságnak bejelenteni. Ennek beleegyezésével közös erdőtiszt tartására több birtokos is egyesülhet. A megnevezett erdőbirtokosok az erdők megőrzése végett kötelesek elegendő számu erdőőröket is tartani. Kisebb erdőknél az őrzés a kezeléssel egy személyben is egyesíthető, továbbá több erdőbirtokos egyesülhet közös erdőőr tartására is. Magánszemélyeknek az elől említett erdőbirtokosokkal osztatlan tulajdont képező erdeikben a felsorolt kötelességek a magánszemélyekre nézve is kötelezőek, különben nem.
Az erdőbirtokosok az erdei rovarok pusztításai vagy azok terjedésének megakadályozására nézve kötelesek az erdőrendészeti hatóságnak intézkedéseit végrehajtani. Minden erdőbirtokos köteles megengedni, hogy a kir. erdőfelügyelő vagy annak helyettese, erdejét bármikor bejárja, hogy magának az erdők állapotáról meggyőződést szerezzen. Az állami erdők s az erdőtörvény 17. §. megnevezett erdőbirtokosok kötelesek fölesketett erdőőreikkel erdei rovatos naplót vezettetni (l. Erdei napló). Ha valamely fölesketett erdőtiszt vagy erdőőr a szolgálatból kilép, az erdőbirtokos köteles erről a közigazgatási bizottságot, illetőleg szolgabirót, mezei rendőrkapitányt, kerületi előljáróságot 15 nap alatt értesíteni. Minden földbirtokos köteles megengedni, hogy idegen erdei termékek, bármily mivelési ághoz tartozó földjein, illetőleg magánutjain (tehát erdei utjain is) átszállíttassanak, ha azok az erdőből különben vagy éppen nem vagy csak tetemesen nagyobb költséggel lennének elhordhatók, azon föltétel alatt, hogy a termékek szállítója a netalán okozandó károk, költségek s a használt magánutak és hidak előbbeni jó karba helyezésére szükséges kiadások megtérítésére nézve, az illetékes elsőfoku erdőrendészeti hatóságnál megfelelő pénzbeli biztositékot tesz le. A fuvarosoknak a szállítmányt szabatosan megjelölő igazolvánnyal kell ellátva lenniök. Az erdőbirtokos köteles azokat az erdőrészeket, melyekre nézve legeltetési tilalom áll fenn, nyilvános jelekkel ellátni. Köteles a tudomására jutott erdőégést a legközelebbi községi előljáróságnak, lehetőleg a szolgabirónak bejelenteni. Köteles az erdőtörvény 47. §. alapján elrendelt ujraerdősítést végrehajtani. Erdejében elkövetett erdei kihágásnál köteles a tettes által használt és lefoglalt tárgyakat 14 nap alatt, állatokat pedig 48 óra alatt minden esetben a községi előljáróságnak átadni. Egyebekben az erdőbirtokos kötelességeire és jogaira nézve részletes felvilágosítást ad az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t. c.).
1. nagyközség Szatmár vmegye erdődi járásában, a Bükk-hegység tövében, (1891) 2671 magyar, német és oláh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Csinos gótizlésü templommal, melyben 1545. a ref. protestánsok zisnatot tartottak; jelenleg a katolikusok birtokában van. Mai alakja sokban különbözik a hajdanitól, amit vára nagytermének egyik megrongált s csupán e templomot ábrázoló falfestménye is mutat. Szőllőhegye felett egy magaslaton a szent Donát kápolna áll, mely látogatott bucsujáróhely. A lakosok szorgalmas földművelők. Van itt járásbiróság, postahivatal, mintagazdaság (gr. Károlyi Alajosé), jelentékeny lótenyésztés, sok bor és jó buza. Nagy határában egy gyönyörü erdő s több népes puszta van. A községnek Szatmár felé eső végén, magas halmon áll egy puszta kastély, négy szögletén kerek tornyokkal. Ennek helyén állott a régi vár, melynek építésére a bélteki Drágffyak 1456. kaptak királyi engedélyt. A várat azonban csak 25 év mulva kezdték építtetni, mert egy felirata ekkép szól: «Anno 1481. Szent György napjának octáváján néhai Drágfi Bertalan kezdette csináltatni ezen E. várát, az kőfalaknak magosságát hatvan singnyire, szélességét 4 singnyire rendelvén el». Drágffy Bertalan erdélyi vajda unokája Drágffy Gáspár főispán egyike lévén legelső főurainknak, kik egész lélekkel fogadták el a reformációt: székhelye, E. vára, a hazai protestantizmus egyik első és legfontosabb fészkévé lett. Itt működtek Batizi András és Kopácsi István reformátorok, s ez utóbbi iskolát nyitott, melyben keleti nyelveket is tanítván, bizonyára papokat képzett. Itt tartatott Kopácsi elnöklete alatt, 1545 szept. 20. a legelső prot. zsinat Magyarországon. (Végzéseit magyar fordításban közli Kiss Áron esperes, a Prot. Theol. Könyvtár XV. kötetében.) 1556 jun. 10. Izabella királyné a magtalanul elhalt Drágffy Györgynek javait, s köztük első helyen E. várát, Báthori Györgynek adományozta, ki szintén buzgó védelmezője volt a protestantizmusnak, s épp az elmult 1555 febr. 24. épp ide, E.-re - mely már tényleg kezén volt - hivott össze egy parciális szinódust (l. Kiss Áronnál idézett helyen, 33. lap). Báthori György azonban csak kevés ideig maradt a vár birtokában. 1565. őt, a Szapolyai párt buzgó főemberét, e várában ostrom alá fogta Schwendi Lázár, Miksa fővezére, s az ostromlók közt volt Báthori György testvére, Bonaventura is. Az erősen szorongatott Báthori nagy nehezen, tömérdek pénz és ajándék árán tudott szabadulni a végromlástól. Schwendi az elfoglalt vár parancsnokává Gyóny Jánost tette, az ostrom alatt tanusított vitézsége jutalmául. E félszemü ember a reá bizott várat haláláig vitézül oltalmazta. A győztesek a várat földig lerontották 1566. Az uradalmat később a kir. kincstár foglalta le, de kevés hasznát látta, s 1629. Zsegnyey Borbála, Károlyi Mihály br. özvegye, majd ujabb kir. adománnyal Károlyi László br. kapta meg, mely azóta jogutódai, a Károlyi gr. család kezén van. 1730. Károlyi Sándor gr. a régi vár helyére kerek tornyokkal ékes, szép nagy várkastélyt építtetett, melyet uradalmi székhelyévé tett, melyben hivatalnokai s a börtönök voltak elhelyezve. A Bach korszakban járásbiróság volt benne; a provizorium alatt azonban, Károlyi Lajos gr. amiatt, mert a terjedelmes kastély lakosztályaira igen nagy adót vetettek, leszedette a kastély egész tetőzetét, pusztulásnak adva át az egész épület-tömeget. Az itteni templom át van ugyan alakítva, de csúcs-ives faragványainak jó része maig meg van. (Ismertette Henszlmann J., Archaeol. Közlemények. IV. 144.) Építéséről a következő felirat szól: «Anno 1482. Drágfi Bertalan erdélyi vajda az a hatalmas Mátyás király idejében nagy Boldogasszonynak octáváján Istennek dicséretire és az nagyasszonynak tiszteletére végeztette el az nagyerdődi szentegyházat is». E vár kápolnájában esküdött meg Petőfi Sándor Szendrey Juliával. A Károlyiak várkastélyát olajfestményben Ligeti Antal örökítette meg. Lauka Gusztáv a Magyarország és Erdély képekben 1854. folyamában (III. 52, 53) «A fehér leány» és «Ágotha lelke» cim alatt két népmondát közöl, melyek a régi vár belső életére vonatkoznak. Ezek azonban merő költemények: Erdőd vidékén nem ismerik.
2. E.(Erdut) község Horvát-Szlavonországban, Verőce vmegye eszéki j.-ában, (1891) 1342 cseh, horvát, szerb, magyar és német lakossal, kik hajózással és halászattal foglalkoznak. Vasutállomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. E. Gombossal szemben a Duna partján fekszik, melyen át - vasuti hid hiján - gőzkomp szállítja a vonatokat. E. mellett hajdan vár volt, melyben 1442. Bakócz (Bakács) Tamás érsek született; ma romokban hever. A vár 1526-ban a törökök kezébe került, kikergettetésük után fényesen ujjáépült s a Bakócz-Erdődy család birtoka volt, melytől a Pálffy-, majd az Adamović-család kezébe került. Most Cseh Ervin birja. A romok egyik tornyában és a kupolában freskók láthatók.
(növ., müge, mesterfü, Asperula L.), a ragadványfüvek génusza, 90 (hazánkban 12) fajjal, az óvilág mérsékelt vidékén és Ausztráliában. Legnevezetesebb faja az A. odorata L. (Csillagszivfü, csillagos májfü), szára négyszögletü, levele nyolcával örves, hosszas-lándsás, virága fehér, jóillatu. Lombos erdőkben gyakori; kellemes füszeres illata kumarintartalmától szárítás folytán még gyarapodik. Régen officinális volt, ma a sváb nép a májusi italt készíti vele. A többi E.-faj száraz helyeken nő és takarmányba vegyül, a békeragadály (A. Aparine M. Bieb.) vizek mellett nő. Hazánk nevezetesebb E.-ei az Asperula capitala Kit., A. subciliata Borb., A. longiflora W. et Kit.
l. Erdőd.