A megtelepített vagy felujított erdőterület csemetése vagy fiatalosa magára hagyatva, növekedésében sokszor nagyon hátramaradna, vagy fejlődése s alakulása az erdőgazdaság céljainak nem felelne meg. Az erdőt tehát nevelni, ápolni, gondozni kell, hogy a még nem záródott fiatalost el ne lepje a gyom, be ne fészkeljék magokat a különféle cserjék, közbe ne tolakodjanak az értéktelenebb fanemek stb. (L. Erdei gyomok). Kezdetben az erdőnevelés a gyomlálás különféle nemei által, - később a gondozásban részesítendő értékes fanemeknek az értéktelenebbek és a sarjak elnyomása alóli megszabadítása az u. n. tisztító vágás (l. o.) által történik. Az erdő még későbbi korában pedig, midőn a sürün egymás mellett álló fák között a világosságért áll be a küzdelem, ezt az áterdőléssel vagy gyérítéssel (l. Erdőgyérítés) szüntetjük meg. Az E.-hez tartozik még az egyes oldalágak felnyesése is, ezt azonban erdőgazdaságokban ritkábban alkalmazzuk. Sinlődő, különösen legeltetés folytán elcsenevészett lombfa-fiatalost sok esetben tőremetszés által (l. o.) lehet erdővé nevelni.
Az erdő őrzésére, valamint erdőtenyésztési és erdőhasználati munkák vezetésére és felügyeletére alkalmazott altiszt. Az állami adminisztráció és felügyelet alatti (1879. XXXI. t.-c. 17. §.) erdőbirtokokon alkalmazottak képesítése az erdőtörvényben (37. §.) elő van irva. Az E.-k szakvizsgáját a földmivelésügyi miniszterium által 1880. 25347 sz. a. kiadott utasítás szabályozza. L. még Erdészeti szakképzés és Erdőőri szakiskolák.
l. Erdőbeosztás.
M. kir. szakiskolák, melyek az országos erdei alap (l. o.) kamataiból tartatnak fenn. Céljuk az erdőőri teendők végzésére olyan egyéneket nevelni, kik elméleti kiképeztetésük mellett, maguk is saját kezükkel meg tudják fogni s értik kezelni is az erdőbeli kézimunka eszközét, hogy ezáltal jó munkavezetőkké váljanak. Az országban 4 ilyen iskola van, t. i. Szeged város határában Királyhalmon (posta- és vasuti állomás: Szabadka), Temesvár mellett Vadászerdőn, Liptó-Ujvártt és Erdélyben Görgény Szt. Imrén. A felvétel iránt a földmivelésügyi m. kir. miniszterium határoz. A felvétetni kivánók kimutatni tartoznak, hogy 1. 17 évesek és 35 évesnél nem korosabbak; 2. ép, erős, egészséges, munkához edzett testalkatuak s jó látó, halló és beszélő képességgel birnak, 3. elemi iskolákat végeztek s illetve irni, olvasni s a négy számművelet szerint számolni tudnak, 4. jó erkölcsi magaviseletüek; 5. katonakötelezettségben állanak-e. Részint állami, részint pedig saját költségen vétetnek fel, mely utóbbi esetben egy évre 150 frtot fizetnek. A tanfolyam 2 évig tart s szünidők nincsenek, de a jó magaviseletü és jól tanuló növendékek 2 heti szabadságot kaphatnak. A tanítás elméleti és gyakorlati, a fősuly azonban az utóbbira van fektetve. Az elméleti tanításnál a Bedő Albert által irt «Erdőőr» cimü tankönyv szolgál vezérfonalul. A növendékek az intézet részéről ruháztatnak, minélfogva a kincstári erdőőrök egyenruháját viselik jelvény és fegyver nélkül. Minden félévben vizsgálatok tartatnak. Az iskola bevégzéséről bizonyítványok állíttatnak ki, melyeknek alapján, ha egy évig gyakorlatilag szolgálnak, az erdőőri szakvizsga letételére bocsáttatnak. Részletesebb felvilágosításokkal az iskolák igazgatóságai szolgálnak. L. Erdőőr.
az erdőnek oly használata, mely annak pusztulását vonja maga után. Fokozatai igen különbözők lehetnek és értelmezése a helyes erdőgazdasághoz kötött, a helyi viszonyok és szokások szerint változó igényektől függ, az egyéni nézetnek is tág tért nyitva; azért az E. fogalma eléggé ingadozó. Jogi kérdésekben az E. tényét sokszor csak abban az esetben lehet biztosan kimondani, ha annak fogalmát előbb a biró körülirja, vagy ha az már okmányilag előbb meg volt határozva.
az erdőbirtokos által saját erdejében elkövetett s a törvény által tiltott cselekmény és mulasztás, mint p. a tiltott tarvágás vagy irtás, tilos helyen való legeltetés, az erdősítésnek elmulasztása, tulvágatás, erdészeti személyzet alkalmazásának elmulasztása stb. Az erdőbirtokosok által elkövetett tiltott cselekmények és mulasztások, mint erdőrendészeti áthágások, az erdőtörvény szerint büntettetnek. Ezekre nézve elsőfoku hatóság az a közigazgatási bizottság, melynek területén az erdőrendészeti áthágás elkövettetett, másodfoku hatóság pedig a földmivelésügyi miniszterium.
Az elsőfoku erdőrendészeti hatóságot a közigazgatási bizottság gyakorolja, a másodfoku s egyszersmind a legfőbb erdőrendészeti hatóság az egész országra nézve a földmivelésügyi miniszterium. (Erdőtörvény 25 és 27. §§-ai).
az erdő használatának szabályozása, mely kiterjeszkedik a haszonvételek idejének, helyének és amennyiben lehet, mértékének, valamint a jövedelmi források fentartását, sőt emelését biztosító teendőknek előirására. Az E. a jövedelem egyenletességére és tartósságára törekszik. Az erdőrendezési munkálatok állanak: 1. Az E.-i előmunkálatokból, u. m. a berendezendő erdő bel- és külviszonyainak tanulmányozásából, melyek alapján az E. alapelvei határoztatnak meg; továbbá az erdőnek és egyes részleteinek felméréséből és térképeléséből; végre az erdőnek osztagokra való elkülönítéséből s ezek talaj- és állabviszonyainak megbecsléséből (becslési munkálatok). Ezeknek a munkálatoknak eredményei az általános erdőleirásban a részletes állableirásban, a tértáblázatban és a gazdasági térképben tétetnek le. 2. Az üzemterv felállításából, mely az előmunkálatok eredményei alapján történik. Ha az E. nagyobb területre, p. több száz. v. több ezer holdból álló pagonyra terjed ki, az legelőször is üzemosztályokra, ezek vágássorozatokra és tagokra osztatnak. Minden egyes üzemosztály egy önálló erdőrendezési egészet képez, melyre nézve megállapíttatik rendesen az egész forda (l. o.) idejére kiterjedő vágásrend, kijelöltetvén a forda egyes szakaiban (többnyire 10 v. 20 év) vágás alá kerülő osztagok, s amennyiben jónak és lehetségesnek látszik, a fordaszaki fatömegek is. Ez a kivetés történhetik a szakozási módok, v. az egyszerü térbeosztás szerint, v. más módon is. Mindez az u. n. általános vágástervben (l. Vágásterv) állíttatik össze táblázatosan. A részletes vágási tervben minden évre ki van mutatva a legközelebbi 10 v. 20 év alatt történendő vágások helye, területe és fatömege. Épugy külön elő vannak irva azon osztagok, melyeknek gyérítése, tisztítása ez idő alatt előreláthatólag szükséges lesz. Egyik fő része a gazdasági üzemtervnek továbbá a részletes erdősítési terv, mely a legközelebbi 10-20 évre (egy fél vagy egész fordaszakra) a szükséges erdősítéseket irja elő. A legközelebbi 10-20 évre terjedő részletes tervek kivitelének pontos feljegyzése végett ugynevezett nyilvántartási könyvek készíttetnek el az erdőkezelő-tiszt számára, u. m. a véghasználatok, előhasználatok, felujítások, stb. nyilvántartási könyvei. (L. Erdőgazdaság nyilvántartása.) 3. Az E.-i teendőkhöz tartozik végre a felülviszgálat. Ennek alapját a nyilvántartási könyvek képezik, melyek minden fél, illetve egész fordaszak végén lezárattatnak. Ezek alapján állítja össze az erdőrendező az üzem eredményeit, melyekből kitünik, hogy mennyiben tartatott meg a véghasználati, előhasználati, felujítási stb. részletes terv, mennyiben történtek azoktól eltérések, és mi okozta azokat. Ez eltérések, valamint a beállott változások alapján összeállítja az erdőrendező a nevezett részletes terveket a jövő fél v. egész fordaszak számára, vagy ha szükségesnek mutatkozik, egészen uj gazdasági üzemtervet készít.
oly szakképzett erdőtiszt, aki az erdők berendezésével van megbizva és avval foglalkozik. Az államszolgálatban lévő E.-k a VIII. és IX. dijosztályba vannak sorozva.
Hivatal, melynek élén egy erdőrendező áll (l. o.), ki a kellő műszaki személyzettel (rendesen erdőgyakornokok, erdészjelöltek) van ellátva. Személyzete a nyári hónapok alatt rendesen külső munkákkal (erdőfelmérés, beosztás, becslés) van elfoglalva; a téli hónapokban pedig az erdőgazdasági üzemtervek elkészítésével járó szobabeli munkákat végzi. Állami E.-k vannak: Besztercebányán, Máramaros-Szigeten, Kolozsvártt, Lugoson, Liptó-Ujvártt, Ungvárott, Nagy-Bányán, Lippán, Soóvárott, Zsarnócán, Szászsebesen, Bustyaházán, Orsován és Zágrábban.