az erdőhatóságok (l. o.) mellett alkalmazott segédhivatal.
az anyag és pénzszámadást vezető, vagy ellenőrködő számtiszt, aki valamely erdőhatóságnál (l. o.) van alkalmazva. E szerint van anyagszámvivő, fizető- és ellenőrködő-számvivő.
Ausztráliának terjedelmes füves mezeje, melyet ritkás aukaliptus-erdő nő be, s a nedves évszakban számos gumós és hagymás növény; liliom- és orchisfélék stb., ezenkivül szalmavirágok ékesítenek.
kisközség Maros-Torda vmegye nyárád szeredai j.-ában, (1891) 2163 magyar és oláh lak., régi templommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A gr. Rhédei-féle kastély helyén a monda szerint régente apátság volt, a kastélyt, melyet Hohenstein Ferenc gr. épített, gyönyörü park veszi körül.
az erdőhatóságoknál és gondnokságoknál (l. o.) alkalmazott szolga, aki közönséges szolgai teendői mellett az erdőőrök helyettesítésére és erdei munkák vezetésére is felhasználható.
erdővel fedett, vagy erdőtelepítésre felhasznált talaj. Minden talaj, mely mezőgazdasági használatra alkalmas, a fenemek helyes megválasztása mellett erdőgazdaságra is az. De viszont nem minden erdőtalaj alkalmas egyszersmind mezei használatra, kertészetre, szőllőművelésre stb. Hegyes vidéken vagy futóhomokon az erdő hulladékai által emberemlékezetet meghaladó időn át trágyázott talajt szivesen kiirtja a földmives és használja eke vagy kapa alá, mig zsirjában tart; de néhány év mulva felmondja a szolgálatot, terméketlen kopársággá változik át, megfosztva televényétől, sőt néha még agyagtartalmát is elviszi a viz, s csak kavicsot hagy hátra. Amely talaj szántóföldnek, kertnek, rétnek, vagy szőllőnek állandóan nem alkalmas, azt feltétlen erdőtalajnak mondjuk. A feltétlen E. fogalma azonban kissé ingadozó és szigoruan meg nem határozható, mert arra alkalmas éghajlatnál meredek hegyoldalokon is lehet, illő aláfalazás mellett szőllő és gyümölcsös kerteket telepíteni és gondozással fentartani. A kérdés csak az, hogy valjon a talaj lemosását biztosan meggátló intézkedések végrehajtatnak-e? A futóhomokot is legbiztosabban erdőtelepítések által köthetjük meg, és épugy mondható ez is feltétlen erdőtalajnak, mint a kősziklás, meredek oldalok. Mindazáltal most éppen futóhomokra telepítik a filloxeramentes uj szőllőket. A hegységi véderdők mindnyájan, még pedig első sorban feltétlen E.-n állanak. A mezőgazdaság által elfoglalt területek talajának anyaga legtöbbnyire nincsen eredeti képződésének helyén, hanem onnan a vizek által elsodortatván, helyről-helyre költözve, rétegekben telepedett le, u. n. alluviumot, vagy ha ez a mostani legujabb geologiai kort megelőző időben történt, diluviumot alkotván. Az erdők legnagyobb része ellenben többé-kevésbbé kemény kőzetekből alakult talajon áll, mely kőtörmelékkel többnyire bőven keverve van, csekély mélységgel bir, és 15-30, legföljebb 40-50 cm. mélységben már a sziklás anyaközetet találjuk alatta. Ez onnan van, hogy az erdőket a mezőgazdaság lassankint a legrosszabb területekre szorította viszza. Folyamok, tavak, mocsarak közelében az erdő a mezőgazdaságra nem alkalmas, de fát még termő vizenyős, vagy áradásoknak kitett területekre van visszaszorítva. A feltétlen erdőtalajon, futóhomokon stb. álló erdők területét Magyarországon, l. Erdészeti statisztika.
az erdőjáradéknak azon része, mely a talajt illeti.
a VII. dijosztályban lévő állami tisztviselő.
nagyközség Heves vmegye hevesi j.-ában, (1891) 3488 magyar lak., vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.
mezőgazdasági elő- és köztes miveléssel. Ott, a hol a talaj minősége megengedi, részint a talajnak a gyomoktól való megtisztítása, részint pedig a talaj megmivelése költségeinek visszatéritése miatt kénytelen a birtokos az E.-t mezőgazdasági miveléssel egybekötni. Ennek nemzetgazdasági előnye is van, mert a népesebb vidékek szegényebb lakosságának keresetet nyujt. A talajnak ilyen alkalmazását a telepítés előtt előmivelésnek, a megtelepítés után pedig köztes mivelésnek nevezzük, mert ez utóbbi eseten a csemetesorok közötti területet használjuk fel mehzőgazdasági növények termesztésére. A talajnak ilyetén mivelése csakis jó termőképességü s begyomosodásra nagyon hajlandó, vagy sürü növényzettel benőtt talajon történik s az előmivelés csak 1-2, a köztes mivelés pedig 2-4 évig szokott tartani. Az előmivelésnél kapás növények alkalmaztatnak, azután a szántás által ujra előkészített talajba az erdei magot vagy barázdába vetjük s egyuttal a sorok közeit be lehet veni a mezőgazdasági növények (a köztes használat első évében lehetnek gabonafélék is) magvaival, vagy pedig a földvonalzót használhatják, l. még Beerdősítés.