(lat.), máskép ereptitium v. ereptorium. A római jog szerint az örökös v. hagományos az örökségre, ill. hagyományra bizonyos, a törvény által meghatározott okoknál fogva méltatlanná válhatik s az örökséget v. hagyományt nem kaphatja meg. Az ily örökség, ill. hagyomány az E. A méltatlan örökösről, hagyományosról ez mondatik: «heres vel legatarius capere non potest», vagy «ei eripitur». Az Ereptitium bizonyos esetekben a fiskusra, más esetekben másokra, p. a társörökösökre, a helyettesekre, a végrendeleti helyett törvényes örökösre, a hagyomány jelesül arra száll, akit annak kifizetése terhelt. A méltatlanság (indignitas) eseteit a törvény taxative meghatározza. Ilyenek p. ha valaki az örökhagyót megölte, vagy élete ellen tört, vagy az örökhagyónak meggyilkoltatását fel nem jelentette; ha a végrendeletet mint hamisat megtámadta és a pert elvesztette; az örökhagyót kényszer vagy csalás által a végrendelkezésben megakadályozta, vagy az örökhagyó végakarati intézkedéseit teljesíteni elmulasztotta; ha az örökhagyó és az örökös között tiltott házasság áll fenn. E.-ot képezett mindaz is, amit rosszhirü nőknek hagyományoztak. Hagyománynál, különösen ha a hagyományos a neki hagyományozott dolgot ellopta, vagy a végrendeletet elrejtette stb.
v. fodros fa az olyan, melynek szövete a sugár- és hurmetszetben, különösen az utóbbiban különféle alaku ábrákat, ereket, mutat. Ilyen növést legerősebben kifejlődve találunk a fodorducokban. Az E. fa azonban külső sértések, az ágak nyesése stb. által is képződhetik. Legtökéletesebben kifejlődik a fekete nyár-, szil, éger-, nyir- s juharnál és pedig a fa tövében. A farostok fodros menete a törzset többféle célra, nevezetesen hasított és csaknem fürészárura is alkalmatlanná teheti; némely célra azonban az ily kemény fa keresett; p. az asztalosok mint borítékfát (furnir), az esztergályosok pedig pipákra, burnótszelencékre és más enemü eszközökre használják fel. L. még Csomorosfa.
(Heresburg), a pogány szászok egyik erőssége a frank határon a szász Hessengauban, a felső Diemel mellett egy hegyormon. Nagy Károly a szász háborukat az erősség lerontásával kezdette meg s helyére egy kápolnát építtetett, de ezt a szászok már két év mulva (774) megint lerombolták. 775-ben Károly az erősséget ismét helyreállította s templomot is emelt, melyben utóbb (938) I. Nagy Ottó pártütő öccse, Thankmar, halálát lelte. E helyen ma Marsberg városka fekszik Arnsberg porosz kormányzási kerületben. V. ö. Jahrbücher d. fränk. Reichs unter Karl d. Gr. Abel-Simsontól és Kenzler értekezését a Forschungen zur deutschen Gesch. XI. kötetében.
v. csurgó, az épület födelének legalsó vizszintes része, melyről az esőviz lecsepeg és v. a kövezetre esik, v. külön csatornákban folyik le. E. alatt értik aztán az épület kinyuló fedele által fedett pitvart is.
vas- v. cinkbádogból, ritkábban rézből v. fából (de ekkor rendesen cinkbádoggal borítva) készült csatorna a tetőről lefolyó esőviznek elvezetésére. Kétféle E. van: 1. lógó E., mely az eresz alatt lóg és 2. az u. n. eresz-ülő csatorna, mely az eresz fölött van.
[ÁBRA] 1. ábra. Lógó ereszcsatorna.
A lógó E.-t méterről méterre az eresz deszkázatához erősített, többé-kevésbbé diszes vaskampók tartják (l. ábra), az ereszülő csatornát pedig szintén a deszkázatra erősített kampók v. azon esetben, ha magja fából van, sarokvasak (2. ábra)
[ÁBRA] 2. ábra. Eresz-ülő csatorna.
Esésük (a csatorna belsejében, mert kivülről vizsszintesek) folyóméterenkint l,2-1,5 cm. és minden 12-15 méternyire egy levezető csővel láttatnak el. Lógó csatornák esetén az E. és a levezető cső közé egy vizgyüjtő-szekrény van beigtatva. Az eresztékcsatorna szélessége 15-35 cm. között váltakozik, aszerint, amint a tető lapos vagy meredek és nagyobb vagy kisebb tetősikokról gyüjti össze az esővizet.
(servitus stillicidii, vagy fluminis) a jog; a) az esővizet házunkról a szomszéd házára v. telkére vezethetni; b) az esővizet a szomszédnak házáról házunkba v. telkünkre vezethetni. - E. a bányászatban a telep v. ér dőlése szerint levelé hajtott vágat.
E kifejezés alatt értik a hajósok azt, ha a hajó a viz erejére támaszkodva, vitorlák, gőz, v. más nagyobb vontató erő használása nélkül a folyam mentében szabadon lefelé halad, v. pedig a horgonyláncon v. kikötő-kötélen függve, a viz folyásával száll.
(bány.), l. Talp alá mivelés.
l. Emelkedő ritmus.
a szádalásoknál (l. o.) az egymással összekötendő deszkáknak csaphoz hasonló kiugrása, mely a deszka egész hosszuságában annak élén végigszalad és a szomszéd deszka mélyedésébe - annak hornyába - illik.
E. a hajóépítészetben az a kis, keskeny hézag, mely egyes fadarabok, mint palánkok, bókonyok, burkonyok stb. összeillesztésénél keletkezik és amelyet a hajónak vizrebocsátása előtt kóccal és szurokkal kitömnek, l. Dugacsolás.
E. vagy csatlóereszték a botanikában a himszálnak a himgömb rekeszei közé való benyomulása. - E.-alakszer. Eresztékes kötés készítésénél az eresztvénygyaluval 10 cm. hosszu csapmintát készítünk, mellyel az E.-ket, midőn ezt a megfelelő gyaluval készítjük, megvizsgáljuk, vajjon elég széles és mély-e. Ez a minta az E.-alakszer.