(gör.) 1. Dardanos és Bateia (Teukros leánya) fia, Tróasnak mitikus, dusgazdag királya; az ő fia volt Trós, kitől Trója nevét nyerte. Róla regélték, hogy három ezer kanca lova volt s ezek közül néhány Boreástól, az északi széltől oly csikókat fogott, amelyek mesés gyorsaságuak voltak; 2. attikai hérosz, azonos Erechtheusszal (l. o.); csakhogy később különválasztották tőle az ifjabb Erechtheust, az ő unokáját, ki szintén athéni király volt s az előbbi nevet aztán inkább az ősre, az utóbbit pedig az utódra vonatkoztatták.
1. János, svéd-amerikai mérnök, szül. Langhaushyttanban a svéd Wermland tartományban, 1803 jul. 31., megh. New-Yorkban 1889 márc. 8. 1820, a svéd hadseregbe lépett, 1826. Angliába ment, hogy technikai tudományokkal foglalkozzék, 1839-ben pedig New-Yorkba. Neki sikerült először a már 1806-tól fogva másoktól megkisérelt hőgépet szerkeszteni, melynek hajtására gőz helyett hevített levegőt használt. 1833. egy hőgépet szerkesztett, melyet 1850-ben tetemesen javítva, Angliában szabadalmaztak. 1853. e gépezetet egy hajón motor helyett használta és 1856. szerkezetét ismét javította és ezen időtől fogva többszörösen alkalmazták e gépet. 1860. E. egy magasnyomásu léggépet szerkesztett, hanem ez sem maradt alkalmazásban. 1868. egy kis gépet, az u. n. napgépet szerkesztette, melyet közvetlen napsugaraktól melegített levegő mozgat. 1836. E. tökéletesbített csavaráért szabadalmat nyert és ezzel magának Amerikában általános elismerést érdemelt ki. Az amerikai polgárháboru kitörésekor E. egy páncélhajót épített, ama monitort, mely 1862. a James River torkolatánál a déli államok «Merrimac» nevü hajóját legyőzte. Később különben napfényre került, hogy E. monitorja csak Coles, angol hajóskapitány eszméinek megvalósítása, némely eltéréssel. Megemlítendő még E. tengeri távolságmérője és hidrosztatikai mérője. V. ö. Churh, Life of E. (Boston 1891. 2 köt.)
2. E. Nils, svéd mérnök, az előbbinek öccse szül. 1802 jan. 31., megh. Stockholmban 1870 szept. 8., 1855 óta 1862-ig a svéd vasuti igazgatóság élén állott, mely állásban kitünő szolgálatokat tett hazájának. A Saimen és a finn öböl közötti csatorna, valamint a Trollhatta csatornánál alkalmazott zsiliprendszer is az ő műve.
Erich (Erichson), svéd származásu magyar nyomdász 1669. vette át Türsch Dávid kassai nyomdáját, melyet 1676-ig maga vezetett, mig az ugyanazon évben Seiderlich János tulajdonába ment át. Nyomtatványai közül említésre méltó Molnár Gergelynek: Elementa Grammaticae Latinae c. terjedelmesebb munkája, mely a legnagyobb nyomdászati ritkaságok között foglal helyet.
1. a főfolyamok egyike, Ókeanos és Tethys fia. Nyugaterurópai folyónak mondják, mely északra folyik, borostyánt terem s majd a Padusszal, majd a Rhodanusszal azonosítják. Torkolatánál a kassziterisek terülnek el. E folyóba bukott Phaëthón, mikor Zeus villámával lesujtá. Hádési folyó is, melyben Tantalos áll. Az ugyanoly nevü csillagkép róla van elnevezve. 2. Az athéni Ilisos mellékfolyója.
Kr. e. a III. században Aratustól már említett nagy csillagkép, mely az Orion lábánál kezdődik és közel a déli polus felé huzódik, hol is Achernar nevü elsőrangu csillagban végződik. A mi szélességeink alatt e kiterjedt csillagzatnak mintegy 150 csillagját észlelhetni szabad szemmel, ezenkivül számos kettős csillaggal és egy bolygóalaku ködfolttal ékeskedik.
(vérérbeidegzés, vazomotorikus idegek). A vért vezető erek, függetlenül a szivmozgástól s az ez által okozott érveréstől, képesek összehuzódni és elernyedni. A házinyul füle p. időszakonként élénkpiros és halavány, vérszegény. E változás egy perc alatt többször is ismétlődik, oka pedig az erek, nevezetesen a kis ütőerek kitágulásában, illetőleg elernyedésében van. A vérerek átmérőinek e változásai részben önállóan, a középponti idegrendszertől függetlenül is történnek ugyan, legnagyobb részben azonban külön idegek, a vazomotorikus idegek befolyása alatt állanak. Az idegrendszer befolyását a vérerek átmérőinek változására a szégyenpir, és az elsápadás harag miatt, a legjobban bizonyítják. Az ereket, még a hajszálereket is, idegrostok kisérik, melyek az erek izomsejtjeiben és a hajszálerek falát alkotó sejtekben végződnek s az agygerincagyi idegrendszerből erednek. Ez idegek középpontja a nyultvelőben van. Innen erednek idegek, melyek az ereket összehuzódásra indítják, ezek a vazokonstriktorok és idegek, melyek izgalmára az erek kitágulnak s melyeket e miatt vazodilatatonoknak nevezünk. A nyultvelő vazomotorikus középpontja részint direkte a középpontban fejlődő izgalmak, részint magasabb agybeli középpontok, részint reflektorikus behatások alatt jut izgalomba. A nyultvelőben az izgalmakat a vér váltja ki. A szénsavakat és más bomlás-anyagokat nagyobb mértékben tartalmazó vivőeres vagy éppen fuladásos vér, a nyultvelő vazokonstriktor középpontjának erős ingere, mig az élenydus ütőeres vér inkább a vazodilatátor középpontot izgatja. Innen van, hogy a lélekzés az érmozgató középpontra lényeges befolyással van. Halál után azért találjuk a vért a vivőerekben, minthogy a vivőeres vér a vazokonstriktorok utján az ütőereket összehuzódásra indította. A nyultagybeli középponton kivül a gerincvelőben is vannak, amannak alárendelt, másodrendü vérérmozgató középpontok, melyekre a vérnek hasonlólag izgató hatása van. A magasabb középponti idegrészek befolyását nyultagybeli vazomotorikus középpontjukra és általa a vérerek tágasságára, bizonyítják az arcon, kedélyizgalmak alkalmával észlelhető változások a vérbőségben. Az elsápadást a vazokonstriktorok, az elpirulást pedig a vazodilatátorok izgalma okozza. Reflex utján a legkülönbözőbb idegek vannak befolyással a vazomotorikus középpontra. Ilyen p. az, hogy hidegben a bőr erei összehuzódnak, melegben pedig kitágulnak; az első esetben bőrünk hidegérző idegeinek izgalma az, mely a nyultvelőben a vazokonstriktor középpontot izgatja, a második esetben pedig a melegérző idegek izgalma van befolyással a vazodilatatorikus középpontra. Egyébiránt sokszor nehéz eldönteni azt, vajjon valamely reflex folytán beállott értágulás a konstriktorok befolyása csökkenésének, vagy a dilatátorok hatása fokozódásának az eredménye-e.
A vérérbeidegzés feladata a vérereket, különösen a kis ütőereket, állandóan bizonyos fokig szükítve tartani, s ezáltal a rendes vérnyomást és vele a vérkeringést biztosítani. Ha az éridegek bénulva vannak, akkor az erek annyira kitágulnak, hogy bennök a vér bőven elfér, csak lassu áramban jut a szivbe; a sziv e miatt lassan és erélytelenül lüktet, majd pedig egészen megszünik müködni. Az éridegrendszer egyszersmind arról is gondoskodik, hogy a szivműködésben okozott zavarok az egyén életét ne veszélyeztessék; minden befolyás, mely a szivmozgások erélyét és szaporaságát fokozza, egyszersmind a vérerek tágulását is okozza, és igy amennyiben a növelt szivmozgás a vérnyomást az ütőerekben fokozná, ugyanannyira kisebbíti azt az ereknek nagyobb tágassága, minthogy az akadályokat a véráram utjában kisebbíti. Igy p. a fokozódott munka a szivműködést szaporábbá s erélyesebbé teszi, egyszersmind azonban a vérnek tágító idegeit, a vazodilatátorokat is izgalomba hozza. A visszeres, kevés élenyü, szénsavdus vér a szivmozgást ritkítja s erőtlenebbé teszi, az érmozgató idegközéppontban pedig a vazokonstriktor középpontot izgatja, tehát az ereket megfelelően szükíti. Végre a vazomotorikus idegrendszer az egyes szervek vérbőségét is megváltoztatja a szükség szerint. Igy kitágulnak az agy erei, mikor gondolkodunk, a belek erei, mikor azokban emésztés foly, vagy az izmok erei, mikor munkát végzünk, ellenben más szervek erei ugyanez alatt összehuzódnak. Innen van tehát, hogy ebéd után, mikor a hasi szervekben sok a vér, nehezünkre esik a szellemi munka; ilyenkor vérszegény az agy.
(ejtsd: iri), 1. tó É.-Amerikában; Michigan, Ohio, Pennsylvánia, New-York államok és Kanada közt; DNy-ÉK-i irányban, az é. sz. 41° 25’ és 42° 55’ alatt terül el; legnagyobb hossza Buffalotól Toledoig 385 km., átlagos szélessége 64 km. Területe Engelhardt szerint 24586 km.2 Az öt nagy É.-amerikai tó közül ennek partjai a legkevésbbé szakadozottak; partvonalainak hossza 1058 km. Átlagos magassága 174 m., 4 m.-rel kevesebb mint a Huroné és 104 m.-rel több, mint az Ontarioé, amelybe vizét a Niagara vezeti le. Az áradás és apadás közti különbség 1,67 méter. Bár felülete jóval nagyobb az Ontariónál, viztartalma az öt nagy tó között a legkisebb, 3 egymástól különböző mélységü medencéből áll: a Ny-i a Pelée-fokig és a Sandusky-félszigetig ér; ennek csak 10 m. az átlagos mélysége; a középső medence a Pelée- és Long-Point között 20-25 m. mély; a K-i végre a legmélyebb helyén 62 m. Az E. kiszárítása alkalmasint csak idő kérdése; a mélységmérések azt bizonyítják, hogy vize, bár lassan, de folytonosan apad. Fenekét üledékes föld takarja, amely üledékeket a Détroit, Raisin, Maumec, Portage, Sandusky, Vervillon, Black, Cuyahoga és Great-river visznek belé. Csekély mélysége az oka, hogy rajta a hajózás nagyobb veszéllyel jár, mint a többi nagy tavon; azonkivül decembertől áprilisig partjain a vizet jég takarja, novemberben és decemberben pedig veszélyes viharok dühöngenek rajta. Mélyebb kikötőkben is hiányt szenved; ezek dacára Détroit, Toledo, Sandusky, Cleveland, E., Buffalo, Port-Dover, Port-Burwell és Port-Stanley parti városai közötti forgalom felülmulja az egy milliárd frankot. Az első gőzhajót 1818. bocsátották rajta vizre. Vesd ö. Macombtól az Erie térképét (l: 120000). - 2. Több county az Egyesült-Államokban; és pedig New-Yorkban 2500 km.2 területtel, 485000 lak., Buffalo székhellyel; Ohioban 650 km.2 ter., 35000 lak., Sandusky székh.; végül Pennsylvániában, 1900 km.2 ter., 73815 lak. E. székhellyel. - 3. Az ugyanily nevü county székhelye Pennsylvániában, 130 km.-nyire Buffalotól, az E.-tó D-i partjának egyik terasszán, szemben a régi Presqu'île félszigettel, amelyet szigetté alakítottak át, több vasuti vonal találkozásánál (1890) 40634 lak., vasáru-, kocsi-, bőr-, orgona- és cipőkészítéssel. Kikötője, amely teljesen védett, 6 km. hosszu, 2 km. széles és 3-7 m. mély, az E.-tó partján a legjobb; azért a város kereskedelmi forgalma (1890) 1271988 t.) fában, szénben és petroleumban igen élénk. E. egy 1749. épített francia erősségből keletkezett. 1813. itt volt Perry főhadiszállása, amidőn a brit-kanadai flottát megverte.
Buffalonál az Erie-tóból kiágazó és Albanynál a Hudsonbe torkoló csatorna New-York É.-amerikai államban. 1817-25-ig De Witt Clinton kezdeményezésére és ösztönzésére építették; eleinte 7,5 millió dollárba került, de e költségek a kimélyítések, kiszélesítések és csatlakozások elkészítésével 45 millióra emelkedtek. Hossza: 2520 km., mélysége 2,15 m.; 72 zsilippel van ellátva; gabonát, sót és fát szállítanak rajta (évi forgalma: 6 millió t., 300 millió dol. értékben).
svájci falu. l. Airolo.
l. Scotus.