Az E. méltán enyhíti a beszámítást, de csak akor, ha a sértettnek jogtalan cselekményére, jogtalan provokációjára vezethető vissza. A provokációnak két fokát szokás megkülönböztetni, az egyszerüt és a sulyosat. A magyar btkv. az E.-t a szándékos emberölésnél és a halált okozott sulyos testi sértésnél fogadta el a rendesnél enyhébb (u. n. privilegiált) büntetési tételek felállítására, de minthogy a fogalommeghatározásnál az egyszerü provokáció esetében az E. genezisének felmelítését mellőzte, ez a gyakorlatban az E. valódi lényegének félreismerésére s a privilegiált büntetési tételnek oly esetekre való kiterjesztésére vezetett, a melyek az E. fogalma alá egyáltalán nem tartoznak. Igy alkalmaztatott a privilegiált büntetési tétel az anyára, a ki a szükség és nyomor hatása által gyermekét megölte, holott az E. büntetőjogi különös privilegiumának alapja, a sértett jogtalan magatartása itt hiányzik s a szükség és nyomor csak nem vezethet a rendes büntetési tétel mellőzésére, hanem csak annak határain belül mint enyhítő körülmény vehető figyelembe. A szándékos embverölésnél az E.-ről a 281. §. intézkedik és első bekezdésében a szándékos emberölés rendes büntetési tétele helyett (10-15 évig terjedhető fegyház) tiz évig terjedhető fegyházat állapít meg arra az esetre, ha a szándék (helyesebben az elhatározás) a tettesnek erős felindulásában keletkezett és rögtön végrehajtatott. A második bekezdés még enyhébb büntetési tételt állapít meg a sulyos provokáció esetére, vagyis arra az esetre, ha az E.-t az okozta, hogy a megölt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul sulyosan bántalmazta vagy megsértette. A büntetés ebben az esetben öt évig terjedhető börtön, ugy hogy tehát ebben az esetben a btkv. 92. §-ának alkalmazásával egy napi fogházig is le lehet szállítani. Felmenő vagy lemenő rokonnak vagy házastársnak E.-ban elkövetett megölésénél is figyelembe veszi a törvény az E.-t (281. §. 3-ik bekezdés), de ebben az esetben a viszonyra való tekintettel a büntetés sulyosabb, 5-10 évig terjedhető fegyház. A provokáció sulyos volta ennek a büntetési tételnek határain belől a biró által veendő figyelembe. A halált okozott testi sértésnek büntetése egyszerü provokáció esetében 1-5 évig; sulyos provokáció esetében 3 évig terjedhető börtön. Hogy a felmenő rokonon elkövetett testi sértés esetében a privilegiált büntetési tételek nem alkalmazhatók, az törvényhozási következetlenség (btkv. 307. §).
(növ.), l. Lótorma.
(tonica, roborantia), olyan orvosi szerek, melyek a csökkent általános erőbeli és általános táplálati állapotot emelni képesek. Hatásuk módja kétféle: vagy azáltal jótékonyek, hogy közvetetlenül pótolják a testnek hiányzó vagy legalább is kóros állapot következtében megfogyatkozott szerves vagy szervetlen alkotórészeit (p. sápadtságban szenvedő nőknél a vérnek vasát); vagy pedig közvetve jótékony a hatásuk azáltal, hogy az emésztést, a bevett táplálék feldolgozását és teljes kihasználását segítik elő. Az előbbiek a fontosabbak s ezek az u. n. direkt plasztikus szerek, mint a pepszin, a pankreatin, a marhaepe, a papayotin, a hig sósav, a konyhasó, a foszforsavas mész, a vastartalmu szerek, a halmájolaj; az utóbbi csoportba főleg a keserü szerek tartoznak s ezek a tulajdonképeni gyomorerősítők (stomachica v. plastica amara). Ezek a nyálelválasztást fokozzák egyrészt s igy a tésztás eledeleknek az emésztését segítik elő; azonkivül a gyomorbeli rothadást, mely kóros állapotokban fel szokott lépni, némileg talán gátolják; a gyomornedvnek elválasztását is növelik; nagyobb a hasznuk azáltal, hogy a gyomornak és a beleknek mozgását erélyesebbé teszik. A második csoport szereit, l. Amara.
a német «Starker Hans»-szal rokon magyar mesealak. A róla szóló mesék az orosz Medve Jankó, a Siddhi-Kür Massangja és a magyar Fehérlófia körül csoportosuló változások sorába tartoznak. V. ö. Kálmány L., Szeged népe.
(poligon), egy pontra támadó több erő összetételének egy poligonnal előtüntethető grafikai képe. Ha az első erőt előtüntető vonal végpontjától a második erővel párhuzamos és egyenlő egyenest vonunk, ennek végpontjából ismét a harmadik erővel párhuzamos és egyenlő egyenest huzunk és i. t., ugy az utolsó egyenes végpontját az erők támadáspontjával összekötő egyenes az ekként huzott egyenesekkel poligont alkot, és valamennyi adott erő eredőjét tünteti elő. Ha az utolsó egyenes végpontja az erők támadáspontjával összeesik, az eredő zérus.
Gyula, orvosdoktor, egyetemi magántanár, szül. Dombón (Somogy vmegyében) 1855 máj. 20. Gimnáziumi tanulásai elvégzése után a budapesti egyetemen orvostudományt tanult s 1879. doktor lett. Ugyanez évben kezdte meg gyermekorvosi szaktanulmányait a budapesti szegény-gyermekkórházban, hol négy évig segédorvos volt. A gyermekorvostanra vonatkozó ismeretei tökéletesítésére egy éven át európai tanulmányutat is tett. 1886 óta a budapesti általános poliklinikán a beteg gyermekek osztályának vezetője s 1887 óta a gyermekgyógyászat magántanára. Számos természettudományi és orvosi értekezést irt, miknek legnagyobb része az ujszülött gyermekekkel foglalkozik. V. ö. Szinnyei: Magyar irók.
(vis). A magánjogban mint az akarat szabad elhatározásának az előidézett félelem (metus) folytán előállt akadálya szerepel, s a közbenjötte mellett létrejött szerződésnek semmisségét vonja maga után. A római jog szerint a kényszerítettnek a szerződés érvénytelenítésére keresete volt, actioquod metuscausa; a kényszer utján létrejött jogviszonyon alapuló kereset ellen pedig quod metus causa exceptio-val (kifogás) védekezhetett. A kánoni jogban ennek a kifogásnak exceptio spolii a neve. Az osztr. polg. tkv. 870. §-a szerint aki az elfogadó fél által valamely szerződésre jogtalan és alapos félelemmel kényszeríttetett, a szerződést megtartani nem köteles. De ha az E.-t egy harmadik személy alkalmazta, amennyiben abban a szerződésből jogot nyert félnek része nem volt, a szerződés érvényes. A büntető jogban az E. mint ellenállhatatlan erő (vis absoluta) a beszámítást kizáró okot képez (btkv. 77. §-a), másrészt az E. több büncselekménynek elkövetési módját képezi. Ilyen p. a rablás, a zsarolás, a magánosok elleni, a hatóság elleni erőszak, stb.
(stuprum). Szemérem elleni büntett, melyet a m. btk. 232. §-a szerint elkövet: a) az, aki valamely nőszemélyt erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön; b) az, aki valamely nőszemélynek öntudatlan vagy akarata nyilvánítására, vagy védelmére tehetetlen állapotát arra használja fel, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön, akár ő idézte elő ezen állapotát, akár nem. A nem a tettes által előidézett állapotnak felhasználása a vis praesumptiva vélelmezett erőszak esetét képezi; nem alkalmazható tehát a büntetés, ha a tettes és a nő közötti viszony az erőszak vélelmét kizárja. A teljesen részeg nővel való közösülés a törvény sulya alá esik, de nem alkalmazható a törvény akkor, ha p. a nő a tettesnek ágyasa, vagy előzetesen a közösülést a tettesnek mindig megengedte. 12 éven alóli leánygyermekkel való közösülés feltétlenül E.-t képez, mert az ily koru leánygyermek akaratának nyilvánítására tehetetlen állapotban van, s igy esetleges beleegyezése joghatállyal nem bir. A kisérlet szabályainak megfelelően az erőszak alkalmazása E.-re irányzott szándékkal kisérletet állapít meg, habár a közösülés még meg nem kezdetett. A büntett bevégzéséhez sem az ejaculatio seminis, sem az immissio penis nem szükséges, hanem a nemi részeknek egyesítése elegendő, ami a botrányos részletek kutatásának mellőzhetése érdekében szükséges. A tettesség elveinek megfelelően, tettes az is, aki az erőszakot alkalmazza, mig társa közösül, mert az erőszak is a büntett tényálladékához tartozik, s igy az erőszakot alkalmazó - p. aki a nőt lefogva tartja - tényálladéki cselekedetet végez. A tételes törvény szempontjából ez csak annyiban lehetne kétséges, amennyiben a törvény szövege a tettes akaratához ugy látszik azt kivánja, hogy a tettes maga akarjon a nővel közösülni. A fenyegetést illetőleg a tényálladékhoz nem elégséges bármily csekélyebb fenyegetés, hanem a btkv. 234. §-a szerint oly fenyegetés szükséges, mely alkalmas arra, hogy a fenyegetettben saját vagy jelenlevő hozzátartozójának életét v. testi épségét veszélyeztető sulyos sértés közvetetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen. Minősített esetek a 235. §. szerint: a) ha az E. felmenő vagy lemenő ágbeli rokonon vagy testvéren; b) ha a tettesnek gyámságára, gondnokságára, tanítására, nevelésére, felügyeletére, gyógykezelésére vagy gondviselésére bizott személyen követtetett el; a 237. §. szerint pedig, ha a büntett, v. annak elkövetésére használt eszközök vagy szerek a sértettnek halálát okozták. Az E.-nek rendes büntetése 10 évig, a 235. §. eseteiben 10-15 évig terjedhető, a 237. §. esetében életfogytig tartó fegyház. A két utóbbi esetben, valamint akkor is, ha a tettes ellen az E.-sel az elkövetés idejére és helyére nézve összefüggő s hivatalból üldözendő más büntett is forog fenn, egyébként a bünvádi eljárásnak hivatalból csak a sértett fél indítványára van helye. Ennek indoka a sértett félnek kimélete; a kin az ügynek bünvádi uton tárgyalása s igy nyilvánossá tétele a büntett által szenvedettnél is sulyosabb sérelmet ejtene. A hivatalból üldözendő esetek közé méltán felveendő lett volna az az eset is, ha a büntett közbotrányt okozott. Az E. nem büntettetik, ha a tettes és a sértett között a bünvádi itélet kihirdetése előtt házasság jött létre. Vajjon a bünvádi itélet alatt csak az elsőbirósági itélet, vagy pedig fellebbezés esetében, a felső biróságok itélete is értendő-e, a gyakorlatban vitás. Kétségtelen ellenben, hogy a büntetést kizáró ok objektiv minőségénél fogva a bünrészeseknek is javára szolgál. L. még Fajtalanság.
l. Abrak
Ha valamely térben gravitációs, mágneses vagy elektromos erők hatnak, akkor az erőviszonyokat az erővonalak segítségével igen szemlélhető módon lehet jellemezni. Az erővonalak t. i. oly görbék, melyek érintői az érintési pontban ható erő irányát adják. Az erőgörbék ismeretével tehát ismerjük a tér minden egyes pontjában az erő irányát. Az erő nagyságát pedig megadja az erővonalak száma. Ha ugyanis az erővonalakra merőleges felületi elemre annyi erővonalat huzunk, hogy a felületegységre eső erővonalak száma egyenlő legyen a tömegegységre (elektromosság v. mágnesség egységére) ható erővel az illető helyen, akkor minden más helyen is eme erővonalak sürüsége (a felületegységre eső erővonalak száma) egyenlő az erővel. Az erővonalak a legszorosabb összefüggésben vannak a niveau-felületekkel, melyeknek az erővonalak ortogonalis trajektoriái, azaz melyeket mindenütt derékszög alatt metszenek. A gömbnek, mint gravitációs hatónak erővonalai a középpontból kiinduló egyenesek, mert az általa létesített erő mindig a középpont felé irányított.