(van Erpen) Tamás, hollandi orientalista, szül. Gorkumban (Hollandia) 1584. szept. 11., megh. Lejdában 1624. nov. 13. Lejdában teologiát és keleti nyelveket tanult; később, hogy a keleti nyelvekben való ismereteit tökéletesbítse, angol, francia, olasz és német egyetemeken is járt. Utazásaiból 1612. Hollandiába jött vissza és a keleti nyelvek tanára lett. 1619. a lejdai egyetemen ujonnan felállított héber tanszékre is őt nevezték ki s a keleti nyelvek tolmácsává tették meg. Héber, arab, szirus, etiop és török betükkel felszerelt nyomdát is alapított, amely halála után az Elzevir nyomdájába olvadt be. Grammatica arabica (Lejda 1613. és több izben) és Rudimenta linguae arabicae (u. o. 1620) c. művein kivül még El-Makin Historia Saracenica-jának (u. o. 1625) tőle való kiadása nevezetes.
1. E.-Mala (Kis-E.), község Horvát-Szlavonországban, Varasd vmegye pregradai járásban, (1891) 1297 horvát lak. - 2. E.-Velika (Nagy-E.), község u. a. vármegye klanjeci járásban, (1891) 1177 horvát lak. Vidékén hőforrások fakadnak.
Piz d'E., csaknem egészen paláskőzetekből álló hegytömeg Graubünden svájci kantonban az Oberhalbstein-völgy és Val-Bever közt. Legmagasabb csúcsok benne a Piz d’E. (3395 m.) és a Piz dellas Calderas (3393 m.), legnagyobb glecserei az E. és a Calderas-glecser. Coaz svájci földmérő mászott föl rá először 1857.
Vince, olasz költő és politikus, szül. Palermoban 1813. jul. 16. Jogot tanult és élénk részt vett Szicilia politikai mozgalmaiban, ami miatt hosszabb időre számüzték. Jelenleg szenátor és a palermoi legfőbb biróság tagja. Mint költő következő műveivel tette nevét ismertté: Tragedie e liriche (Róma 1874. 2 köt.); La San-Felice és Solimano il Grande (u. o. 1877) tragédiák; L'ideale és La liberta (u. o. 1878) költemények. Történelmi munkát is irt: Storia dell' impero Osmano da Oman alla pace di Carlovitz (ugyanott 1882-83., 2 köt.).
(lat.), példabeszéd, a. m. tévedni emberi dolog.
l. Vándorkő.
(lat.) a. m. tévedés, hiba; többesszámban errata; leginkább sajtóhibákat értünk alatta.
l. Arréforia.
1. Albert, olasz nemzetgazdasági iró, szül. Velencében 1842. ápr. 14. Megh. 1893. Velencében, Nápolyban és Milánóban viselt tanári állást s az utóbbi helyen a Perseveranzá-t szerkesztette. Nevezetesebb művei: Storia statistica delle Industrie Venete (1870); L'Italia industriale etc. (1873); Storia dell' Economia politica n. sec. XVII., e XVIII. negli Stati d. Veneta (1878); Le nuove instituzioni economiche (1874); Rassegna bibliografica di opere di economia politica (1874); Le finance dei grandi comuni (1882); Il nuovo Codice di Commercio (1883); La riforma di Credito (1886); Instituzioni industriali popolari (1888); Demografia (1892).
2. E. Leo, belga botanikus, szül. Laekenben 1858., jelenleg a brüsszeli egyetemen a növénytan tanára és a belga akadémia tagja. Művei: Premieres recherches sur la localisation des alcaloides dans les plantes (1887); La respiration des plantes (1890). Legujabb művében pedig: Les juifs russes (1893) az orosz kormánynak a zsidókkal szemben követett barbár eljárását ostorozza. A munkához Mommsen Tivadar irt előszót.
(lat.) a. m. tévedés. - E. facti, a. m. ténybeli. - E. juris, a. m. jogi tévedés. L. Tévedés. - E. in objecto. Tévedés a büncselekmény tárgyában. L. Elvétés. - E. qualitatis in personam redundans, a házastársnak tulajdonságára vonatkozó oly tévedés, mely a házasfél személyére visszahat, vagyis oly lényeges, hogy annak hiánya a hitvesül választott személy azonosságára kihat. A házastárs személyének tulajdonságai körül közbejött tévedés (error qualitatis) rendszerint csak ez alatt a feltétel alatt, vagyis mint E. képez házasságbontó, vagy helyesebben érvényességi akadályt.