(Myrmecobius Waterh.), az Erszényesek között a husevő Erszényes menyétek családjába tartozó emlősállatnem. A metszőfogak egymástól elállanak, a felsők kicsinyek, csaknem egyformák, az alsók közül az első megnagyobbodott; a fej kicsiny, az arcorr igen megnyult, hegyes; a hátulsó lábakon belső ujj nincs; egyetlen faja a Myrm. fasciatus Waterh., eleje rozsdaszinü, hátulja fekete, 6-8 fehér övvel, hasa sárgásfehér, szemétől füléig fekete vonal huzódik; farka lompos; hossza 24 cm., ugyanilyen hosszu a farka is. Hazája Nyugat- és Dél-Ausztrália; főleg rovarokkal táplálkozik.
(Phascolarctus), az erszényesek rendjébe tartozó emlősnem, vastag fejjel, pamatosan szőrözött fülekkel, széles és tompa arcorral; mellső és hátsó lábai majdnem egyforma hosszuak, az elsők karmosak 5 ujjal, melyek közül a két belső a három külsővel szembe helyezhető, a hátulsó lábak hüvelykje karom nélküli. Egyetlen faja ismeretes. L. Koala.
(Dasyurus Geoffr.), az erszényes emlősök (Marsupialia) Dasyuridae családjába tartozó emlősnem, fölül 4, alul 3 metsző, egy-egy szem-, két-két elő- és négy-négy utózápfoggal. Ausztrália lakója és két faja ismeretes: a medve E. (D. ursinus Geoffr.), otromba testtel, vastag, a test félhosszával egyenlő farkkal, belső ujj nélküli hátsó lábakkal, durva bundával, szine fekete, fehér nyakörvvel, hossza 64 cm. Hazája Vandiemensland, szárnyas állatokra vadászik. Husát eszik. Másik faja a foltos E. (D. viverrinus Geoffr.), nyulánk testtel, a test félhosszánál hosszabb farkkal; hátsó lábai csenevész belső ujjal, puha bundája hátán barna, szabálytalan fehér foltokkal, hasa fehér, orra hegye huspiros; hossza 40 cm. Hazája Ujdéliwales és Vandiemensland. Veszedelmes madárrabló.
(Dasyuridae), az erszényes emlősök egyik családja a husevők alrendjéből; fogsoruk a következő: i 4/3, c 1/1, a pofa- és zápfogak száma a nemek szerint változó; lábaik egyforma hosszuak, hátulsó lábaikon a belső ujj vagy egészen hiányzik, vagy pedig csenevész; első lábaik ötujjuak, az ujjak mind szabadok; farkuk lomposszőrü. Az ide tartozó nemek és fajok mindannyian ausztráliaiak; ilyen az erszényes hangyász (l. o.), az erszényes pele (l. o.), az erszényes farkas (l. o.) és az erszényes menyét (l. o.).
(Didelphyidae), az erszényes emlősök (Marsupialia) rendjének egyik családja patkányforma testtel. L. Didelphys.
(Phascologale penicillata Tem. az erszényes menyétek családjába tartozó husevő m.), erszényes emlősfaj, hátán szürke, hasán fehér v. sárgásfehér bundával; szemei körül fekete gyürüvel s e fölött egy fehér folttal; farka tövén rövid szőrökkel fedett, hegye felé lomposszőrü; testhossza 24 cm., farkhossza 21 cm. Hazája Ausztrália s itt Tafa néven ismerik. Néha a tyuk- és galambólakban nagy károkat okoz.
(bány.), mely az erek képződésének és kitöltésének szabályait ismerteti.
a matematikában valamely mennyiségnek mérőszáma. - Érték a társadalmi gazdaságtan egyik alapfogalma s különböző életviszonyokban különböző értelemben vétetik; az erkölcsi javak, a művészeti alkotások, a politikai intézmények értékéről is szokás beszélni. A társadalmi gazdaságtanban csak a gazdasági értékről lehet szó. Társadalmi, gazdasági v. nemzetgazdasági értelemben az É. a javaknak gazdasági jelentősége, mely egyfelől függ a javaknak viszonyától a szükségletekhez, másfelől azoknak viszonyától az előállítások céljából hozott áldozatokhoz. Kell tehát, hogy a gazdasági érték mindig mérhető nagyság legyen, mely az összehasonlítás alapján különbözőképen állapíttatik meg. Az É. eszerint a gazdasági javaknak az élvezet és áldozat mérlegeléséből eredő és mennyiségileg meghatározható gazdasági jelentősége. Az E. közül gyakran megkülönböztetik a használati és csereértéket; a használati É. a jószág jelentőségét jelenti a használat szempontjából, a csereérték annak jelentőségét a forgalom szempontjából. A csereérték főtényezője az előállítási költség. Némelyek a csereértéket forgalmi értéknek nevezik, mások összetett és tárgyi értéknek stb. Megkülönböztetik még a konkrét, absztrakt, hozadék-adóértéket stb. Ujabban különös jelentőségre emelkedett a határérték fogalma. A határérték (Grenzwerth, Grenznutzen, final utility, marginal utility) valamely jószágkészlet utolsó részének értéke, mely a tőle függő leggyengébb szükséglet mértékének felel meg. V. ö. Földes, A társadalmi gazdaságtan elemei (1893); Menger, Grundsätze d. Volkswirthschaftslehre (1871); Wieser, Der natürliche Werth (1889); Jevous, The theory of political economy (1871) stb.
E. a büntetőjogban annyiban bir jelentőséggel, amennyiben némely büncselekménynek minősítése az értéktől függ. Igy nevezetesen a magyar btkv. szerint: a lopás, ha a lopott dolog értéke 50 frtot meghalad, büntett, különben csak vétség; sőt élelmi vagy élvezeti cikkeknek ellopása, ha az érték 2 frtot meg nem halad, csak tulajdon elleni kihágás; 50 frt képezi a büntett és vétség közötti elhatároló vonalat a csalásnál és a magán-okirathamisításnál, mig a sikkasztásnál az elhatároló vonal 100 frt. Magánokirathamisításnál, csalásnál és csalárd bukásnál sulyosabb büntetési tétel nyer alkalmazást, ha az érték 2000 frtot meghalad stb.
a matematikában vm. mennyiségnek mérőszáma.
l. Biztosítás.