általános értelemben mindaz a papir, mely pénzértéket képvisel, tehát államjegy, bankjegy, váltó, kötelezvény, állampapir, kötvény és részvény. Az értékpapirok két főcsoportra oszlanak: kötvények (l. o.) és részvények (l. o.), aszerint, amint vagy kölcsön képezi alapjukat, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi vállalkozásban való részesedést biztosítanak. A kötvények lehetnek államiak, törvényhatóságiak, társaságiak v. magánkötvények és kamatozók, vagy pedig sorsjegyek. A részvények lehetnek bank-, biztosítási, közlekedési vállalatok vagy ipari részvények. Az E. adás-vevése az értéktőzsdéken vagy pedig a bank- és váltóházak utján történik. Az említett É.-okon kivül forgalom tárgyát képezik még a váltók, különösen a külföldre szólók, az állam- és bankjegyek, szintén jobbára csak a külföldiek és az utalványok (checkek). Az É. árát árfolyamnak nevezik és azt az árfolyamot az értékpapir-piacokon (l. Tőzsde) hivatalosan állapítják meg és a tőzsdék által kiadott hivatalos árfolyamlapon jegyzik. Az árfolyamjegyzés történhetik darabonkint, amikor az egyes névértékü cimletek árát jegyzik, vagy pedig a névérték százalékában. Ezt az utóbbi módot nálunk csak a kamatozó kötvényeknél használják, ellenben Berlinben a részvényeket is a névérték százaléka szerint jegyzik.
Az értékpapirok forgalmát kötlevélbélyeggel (l. Tőzsdeadó) adózzák meg. É.-ok forgalmát a tőzsdei jogszokások állapítják meg. L. még Állampapir és Bemutató.
oly bankvállalatok, melyek a rendes banküzlet mellett különösen kölcsönök kibocsátásával, részvénytársaságok alapításával és értékpapirok adás-vevésével foglalkoznak. L. Crédit Mobilier.
árfolyamveszteség ellen oly sorsolás alá eső értékpapiroknál gyakoroltatik, melyeknek árfolyama meghaladja a kisorsolási értéket, vagyis a névértéket, továbbá nyeremény kölcsönöknél (sorsjegyeknél), melyeknél az árfolyam magasabb, mint a legkisebb nyeremény. A biztosítás oly módon történik, hogy a biztosított csekély biztosítási dij lefizetése ellen jogot vált magának arra, hogy az esetre, ha értékpapirja a legközelebbi sorsoláson a névértéken, illetőleg a legkisebb nyereménnyel sorsoltatik ki, a kisorsolt értékpapir helyett egy másik, még kisorsolatlan, ugyanoly nemü papirt követelhet. Az É. köthető egy sorsolásra, vagy pedig folytatólagosan több sorsolásra is. Az É.-sal nálunk még csak néhány bank és bankár foglalkozik.
Az É.-t szabályozó 1881. 33. t.-c. szerint az állami értékpapirokban kifejezett tőkekövetelés a lejárat napjától számítandó 20 év alatt évül el. Ugyanaz áll a törvényhatósági és a magánértékpapirokban kifejezett tőkekövetelésekre is, amennyiben egyes törvények eltérőleg nem rendelkeznek. Járadékkötvényekben biztosított járadékkövetelési jognak elévülési ideje szintén 10 év, mely határozott névre szóló v. bizonyos személy javára lekötött kötvényeknél a fel nem vett első kamat (járadék) részletnek lejárati napjától; a bemutatóra szóló kötvényeknél pedig, a kötvényhez kiadott szelvényiven levő utolsó szelvényt követő legközelebbi kamatjáradék-részlet lejárati napjától számítandó. Szelvényeken alapuló követelések - amennyiben egyes magánértékpapirok szelvényeire nézve rövidebb elévülési idő megállapítva nincs - hat év alatt évülnek el. A 20 évi elévülési határidő alól kivételt képeznek az 1872. 32., 1873. 33. és 1874. 14. t.-cikkek alapján kiadott kötvények, amelyeknek szövegében megállapított 7, ill. 30 évi elévülési határidő irányadó.
A bemutatóra szóló nyomtatott kötelezvényeknek, bankjegyeknek, részvényeknek (ha ideiglenesek is), utalványoknak v. nyugtáknak, ugyszintén ezen papirokhoz tartozó kamat- v. osztalékszelvényeknek és szelvényi utalványoknak (kuponok és talonok), amennyiben valamely állam kormánya, v. ily papirok kiadására jogosított közpénztár, község, társulat, szövetkezet, testület v. magánosok által bocsájtattak ki, továbbá amennyiben a tőzsdei forgalomnak tárgyát képezik, a magyar kormány vagy valamely magyar közpénztár által közrebocsátott névre szóló kötelezvényeknek s azok kamat szelvényeinek és szelvényutalványainak meghamisítása, mint pénzhamisítás (l. o.) büntetendő. Egyéb É. az okirat-hamisítás fogalma alá esik.
A bemutatóra szóló v. határozott névre kiállított, de üres hátirattal forgatható értékpapirok birói megsemmisítését az 1881. 33. t.-c. szabályozza. A megsemmisítési eljárást kérheti az, akinek birtokában az értékpapir elveszett vagy megsemmisült. A kérvényben vagy ha ügyvéd adja be, a meghatalmazáson a kérvényező aláirásának közjegyző által hitelesítve kell lennie, az értékpapirnak ismertető jelei pontosan előadandók, s az elvesztés v. megsemmisülés valószinüsítendő. A törvényes kellékeknek megfelelő kérvény folytán a biróság magánértékpapiroknál közvetetlenül, állami v. törvényhatósági értékpapiroknál ellenben a beváltással megbizott pénztártól az ismertető jelek helyességét s a követelés fenállását igazoló nyilatkozatnak beszerzése után hirdetményt bocsájt ki, melyben az ismeretlen birtokost felhivja, hogy az értékpapirnak birtokát a biróságnál három év alatt jelentse be, különben a folyamodó ujabb kérelmére az értékpapir semmisnek fog nyilváníttatni. Hogy a három évi hirdetményi határidő mely naptól számítandó, azt a törvény a fizetési idő szerint részletesen szabályozza. Három évnél rövidebb a hirdetményi határidő csak akkor lehet, ha az értékpapir elévülése már megkezdődött, de állami s törvhat. értékpapiroknál 6 hónál, magánértékpapiroknál 45 napnál rövidebb soha sem lehet. A hirdetmény a belföldi hiv. lapban, de az osztrák-magyar monarkia másik államának hiv. lapjában is háromszor közzéteendő. Intézkedést avégből, hogy az értékpapirra fizetés ne történjék, hogy az át ne irassék, vagy hogy ahhoz uj szelvényiv ne adassék, a biróság nem tehet. A hirdetményi határidő lejártával, ha senki sem jelentkezett, a folyamodó az értékpapir megsemmisítését kérheti. A szabályszerüen felszerelt kérvényre a biróság, és pedig magánértékpapiroknál közvetetlenül, állami s törvényhatósági értékpapiroknál pedig a beváltással megbizott pénztártól beszerzendő, a követelés változatlan fennállását igazoló nyilatkozat beérkezte után az értékpapirnak megsemmisítését végzésileg kimondja, s az értékpapirt a fennebb említett módon közzéteendő hirdetményben megsemmisítettnek nyilvánítja. A jogerőre emelkedett megsemmisítésnek joghatálya az, hogy a megsemmisített értékpapir hatálytalanná válik s az, kinek érdekében a megsemmisítés történt, uj értékpapirnak kiadását, illetőleg a lejárt követelésnek kifizetését követelheti. Ha az értékpapirnak birtokosa kellő határidőben jelentkezik s birtokosi minőségét igazolja, a megsemmisítési eljárás megszüntnek nyilvánítandó. Az értékpapirhoz kiadott szelvényeknek érvényességét a megsemmisítés nem érinti. A kinek szelvényei vesztek el v. semmisültek meg, csak az elévülési idő alatt be nem váltott szelvényeknek kifizetését akadályozhatja meg. Birói megsemmisítás tárgyai nem lehetnek: az állami papirpénzjegyek, állami kamatozó pénztári utalványok, a kir. zálogház által kiadott zálogjegyek, a lottóbetétekről kiadott elismervények, az értékpapirok szelvényei és szelvényutalványai, állam- v. magánsorsjátékok jegyei, az olyan értékpapirok, melyekre nézve a megsemmisítés magában az értékpapir szövegében határozottan kizáratott, az osztrák-magyar bank jegyei. Váltók, kereskedelmi utalványok és közraktári jegyek birói megsemmisítésére eltérő törvényes intézkedések állanak fenn. Egyéb okiratok megsemmisítésére a polg. törv-kezési rendtartás erre vonatkozó szabályai irányadók.
szükebb értelemben az értékpapirok iparszerüleg üzött adás-vevése vagy a bank, illetőleg bankár saját számlájára, v. pedig bizományban. Az É. egyik fontos ága az arbitrage (l. o.) Tágabb értelemben É. alatt az értékpapirok kibocsátása (l. o.), továbbá zálogüzlete (l. Lombard), report és deport (l. o.), valamint a szelvényüzlet, vagyis a kamat- és osztalékszelvények vásárlása és beváltása is érthető. Az É. jobbára a tőzsdén (l. o.) bonyolíttatik le.
l. Postai dijszabás.
Adott m szám összeállítása, melyben a számok egymásutánját is tekintetbe vesszük, (m számból álló) É.-t ád. Két értékrendszer (a1, a2, ..., am), (b1, b2, ..., bm) tehát csak akkor egyenlő, ha a1 = b1, a2 = b2,..., am = bm. Szemben evvel az m szám oly összeállítását, melynél az m szám egymásutánjára nem vagyunk tekintettel, (m számból álló) értékcsoportnak nevezzük. Igy p. (l, 2, 3) és (2, 1, 3) különöbző É.-t, de ugyanazt az értékcsoportot jelzik.
A vasuti árszabályzatok meghatározzák a szállítás végett feladott áruk elvesztése v. megromlása esetén fizetendő kártérítés mérvét. Ha az áru az árszabályokban meghatározott értékét meghaladja, a feladó külön dijfizetés mellett ezt az értéktöbbletet is biztosíthatja. Ez a É.