(Escurial), falu Madrid spanyol tartományban, 51 km.-nyire Madridtól, 1027 m. magasban, vasut mellett; a Sierra de Guaderrama lejtőjén, kietlen vidéken E. de Abajo és E. de Arribara van fölosztva, (1887) 1157 lak. Az utóbbi mellett van a hires E., illetőleg San Lorenzo-palota és kolostor, melyet II. Fülöp spanyol király a saint-quentini csata napján (1557 aug. 10.) tett fogadalma folytán 1563-84. Juan de Toledo és Juan de Herrera által építtetett. Mivel Szt. Lőrinc tüzes roston szenvedett halált, II. Fülöp pedig ezen szentnek napján tett fogadalmat, az E.-t rostformára készíttette. Ezen óriási terjedelmü épület, amelynek hossza 240 m., szélessége 190 m., és amelyen 7 torony, 15 kapu és 1110 ablak van, sárgás, a szemre kellemetlen hatásu gránitból épült; amily egyhangu a külseje, olyan komor a belseje; «a hosszu boltozott folyosókon mindig hideg és nedves levegő kering». A legkiválóbb része a 95 m. magas kupolával ellátott templom; 48 oltárát több értékes kép ékesíti; a boltozaton 8 freskó Giordano Lukastól való; két aranyozott bronzból készített imádkozó csoport V. Károlyt és II. Fülöpöt ábrázolják; az egyik kápolnában pompás elefántcsontkereszt látható Benvenuto Cellinitől. A főhajó alatt van a királyok pantheonja, amelyben 26 spanyol király és királyné, a többi közt V. Károly koporsóját is őrzik; Az infánsok pantheonjában, ahol a királyi gyermekek és gyermektelen királynék alusszák örök álmukat, van a lepantoi győzőnek, don Juan d'Austriának is a koporsója. A főlépcsőt, amely az egész épületnek egyik legérdekesebb része, szintén Giordano freskói diszítik. A könyvtár, amelynek alapját szintén II. Fülöp vetette meg, sok értékes, különösen ókori klasszikai és arab irodalmi kincseket rejt magában. Magában a palotában csak néhány nagy csatakép diszíti a falakat. A palota körül elterülő parkban «több az architektura, mint a növényzet». Itt áll a Casa del principe. Az E. a spanyol királyi családnak maig is nyári lakásul szolgál. V. ö. Rotondo, Hist. descr. artistica y pintoresca del monasterio de San Lorenzo, Madr. 1862. fol. Pekár Gyula, A halottak vára. (Magy. Hirlap, 1893. okt. 19.)
(franc., ejtsd: eszkort) a. m. katonai kiséret vagy őrkiséret. Megkülönböztetnek disz-E.-okat, melyek magasrangu egyéneket békében ünnepélyeken, háboruban pedig mint testőrök kisérik és szállítmányokat őrző és esetleg megvédő E.-okat. E.-ok által kisért, sok szekérből álló szállítmányokat Convoi-nak nevezik. Az E. parancsnoka felelős azért, hogy az ellenség a szállítmányt meglepéssel el ne foglalja; azért messzire kiküldött járőrökkel derítteti fel a vidéket és ellenség általi megtámadtatás esetén az ellenséget addig tartóztatja fel, mig a szállitmány elmenekült. (V. ö. Szolgálati szabályzat II. rész, 15. §., különösen pedig ennek 103. pontját.)
Patricio, don de la, spanyol iró és államférfiu, szül. Madridban 1807 nov. 5., megh. u. o. 1878 jan. 22. Matematikai tanulmányokkal foglalkozott; mint a Numantinos-ok politikai titkos szövetségének tagja, 1824. kénytelen volt Madridből Párisba és Londonba menekülni. 1826. visszatért szülővárosába, 1829. tiszt lett, részt vett a válságból válságba kerülő politikai ügyekben, 1844. a Gonzales Bravo, 1845. a Narvaez, 1856. az Espartero miniszteriumnak volt tagja. Ugyanezen évben kilépett a minisztériumból és elmenekült Madridból. 1872-74. követ volt Berlinben. Művei közül felemlítjük: El conde de Candespina (Madrid 1832; Ni rey ni roque (u. o.1835); El patriarca del valle (u. o. 1846, 2 köt.); El bulto vestido de negro capuz és Hernan Cortés en Cholula (epikai költemények). Drámai művei közül El amante novicio; La corte del Buen-Retiro (1837); Barbara Blomberg; Don Jaime el conquistador stb. E. spanyolra fordította Klopstock Messiás-át és két folyóiratot is szerkesztett.
(fr., ejtsd: eszkuád), a. m. raj (a gyalog szakasznak 8-16 harcosból álló része); A francia tüzérségnél a löveg kiszolgálására rendelt legénység.
(ejtsd: eszkulúbr), fürdőhely Aude francia départementban, 22 km.-nyire Axattól, az Aude egy kis mellékvizénél, 700 m. magasban, négy 29° -45° kénes forrással, a melyek vizét reumatizmus és bőrbajok ellen használják; évenkint 500 fürdővendég.
régi, kisebb sulymérték, mely Spanyolországban, Portugáliában és Braziliában (az utóbbi két országban inkább scrupulo néven ismerték) volt használatos és mely 24 szemerre (spany. grano; port. grao) oszlott. A spanyol (kasztiliai) E.1,19817 gr.-mal, a portugál és brazil. E. 1,1953125 gr.-mal ért fel. Kataloniának és Aragoniának más mértéke volt; a kataloniai E.-nak 1,04427 gr., az aragoniai E.-nak 1,21528 gr. felelt meg.
(spanyol) a. m. pajzshordó apród, az alsóbb nemességhez tartozó ifjakból választják.
(ejtsd: eszkudíjo doro), hajdani spanyol aranypénz, értéke körülbelül 5 korona.
(ejtsd: eszkúdo) a. m. tallér, volt pénzegység Spanyolországban, Portugáliában és több közép- és délamerikai államban. A spanyol ezüst E. = 10 real = közel 21/2 korona. Portugalban az E. aranypénz volt, értéke 10,78 korona, hasonlólag Boliviában 7,75, Uj-Granadán 9,67, Chilén9, Peruben 8,38, Uruguayban 4,83, Középamerikában 9,23, Mexikóban 9,7 értékü volt.
az ugyanily nevü departamento fővárosa, Guatemala középamerikai köztársaságban az Agua tüzhányó lábánál, 50 km.-nyire Guatemalától, (1891) 5109 lak., kávé-, cukornád- és eperfaültetvényekkel.