a svédek- és dánoknál használt kis vizijármű vitorlakészülékkel.
(franc., ejtsd: eszpengol) v. tromblon: puska, melynek csöve a torkolat felé mind vastagabb és a melybe több golyót töltöttek (l. az ábrát).
[ÁBRA] Espingole.
Használták hadihajókon és egykor az osztrák vérteslovasok, valamint később I. Napoleon testőrmamelukjai is. Igy nevezték el különben a kartácslövegeknek egy nemét is, amelybe több töltényt tettek egymás tetejébe és oly tüzveretést alkalmaztak, hogy először a torkolathoz legközelebb levő golyó s azután gyorsan egymásután a többi golyó is kilövetett. Igy ágyukat már 1440. használt Thallóczy magyar várparancsnok Belgrádban a várat ostromló török hadsereg ellen. A dánok egész 1864-ig használtak ily lövegeket.
(ejtsd: eszpinjaszu, Serra do-), hegylánc Minas Geraes braziliai államban. Mint a Serra da Mantiqueira folytatása, az é. sz. 22° -tól kezdve D-nek huzódik 400 km.-nyire, azután ÉK-nek fordul és különböző nevek alatt a Sao Roca-foknál ér véget. A 21° alatt Brazilia orografiájának karakterét az E. adja meg; K-re a Serra do Mart, Ny-ra pedig a Serra das Vertentes nevü ágát bocsátja ki, a mely a Parana és Paraguay vizkörnyékét a San Francisco, Tocantins és Amazon vizkörnyékétől választja el. Legmagasabb csúcsai az Itakolumi, 7 km.-nyire Ouro Pretótól (Eschwege szerint 1730 és Burton szerint 1920 m.) és az Italiai (2994 m.) amelyet némelyek kialudt vulkánnak tartanak.
város Burgos spanyol tartományban, 60 km.-nyire Bilbaotól, 754 m. magasban a Trueba partján, (1887) 3566 lak. A fontos utak találkozásánál fekvő város mellett 1808 nov. 11. Viktor francia vezér Blake-et, a spanyol középponti junta vezérét legyőzte.
(franc. ejtsd: eszpión), magyarosan Spion a m. kém; espionage kémkedés.
(ol.) a. m. elhaló, zenei előadásmód jelzése.
Brazilia egyik állama az Atlanti-oceán, Rio-de-Janeiro, Minas Geraes és Bahia államok közt 44839 km2 területtel, (1888) 121562 lak. (esik egy km2 2,71). É.-i része dombos és nagyobbára még ismeretlen, sertao (vad ország), mint a braziliaiak nevezik, amelyben a botokudok kalandoznak és erdők meg mocsarak takarnak. D-i része hegyes; a Serra-do-Mar ágai sok helyen a partokig érnek; egyes csúcsainak magassága az 500 és 1400 m. között váltakozik. Legnagyobb folyója a Rio Doce, amely a közepén folyik keresztül, egyéb vizei a Guaxindiba, a Mucury, a Santa-Cruz, Jucu, Itapemirim stb., de ezek valamennyien értéktelenek a hajózásra nézve, torkolataikat homokzátonyok zárják el; az egyedüli jobb kikötő az E.-i öböl, amelybe azonban csak jelentéktelen patakok torkolnak. Az éghajlatot a tenger közelsége és a föld magassága enyhíti. Az erdők számos drága fát szolgáltatnak; a föld főtermékei a kávé, cukornád, pamut, rizs, maniók és kukorica. Legjobban művelik a földet Santa Isabel, Santa Leopoldina (l. o.) és Rio Novo német gyarmatok körül, ahonnan (1878) 479160 kgm. kávét exportálnak. A forgalom emelésére még mindeddig kevés történt. Az összes vasuti vonalak hossza alig éri el a 100 km.-t. Ámbár az állam a jövedelmeinek 1/4 részét fordítja az oktatásügyre, a 6-15 éves gyermekeknek csak hatodrésze jár iskolába. Jelenlegi fővárosa a Nossa Senhora da Victoria v. Victoria (l. o.). Az államot 1535 máj. 23. Vasco Fernandez Coutinho, portugal hajós fedezte föl, akit már III. János király annak gyarmatosításával is megbizott, de ez a botokudok, aimorok heves ellenállása miatt csak nehezen sikerült, amiért is 1674. Coutinho egyik utóda a prekarius birtokot eladta Bahiának, 1809. pedig korona - birtokká lett. V. ö. Mappa geral da provincia de E. 1: 855000. 1866.
1. A Bahama-szigetek egyike Andros v. Saint-Andrews-tól D.-re, amelytől apró szigetekkel takart csatorna választja el. - 2. Az Uj-Hebridák legnagyobb és legnyugatibb fekvésü szigete, 4857 km.2 területtel; hegyek takarják, de földje termékeny. Lakóinak száma 30000. 1606. Quiros fedezte föl. - 3. Sziget a kalifornaiai öbölben a Kaliforniai-félsziget D-i vége közelében; 22 km. hosszu és 8 km. széles, a De la Paz-kikötő bejáratát védi.
(franc., ejtsd: eszplanad), mesterségesen egyengetett, széles, szabad térség, különösen egy bástya előtti tér egészen a glacis aljáig, néha maga a glacis, ha az nagyon széles. Átvitt értelemben lebontott erődítvények helyén keletkezett széles, fákkal beültetett tereket, utcákat hivnak E.-nak, mint p. Párisban az E. des Invalides stb.
(franc. ejtsd: eszponton), sponton, alabárd-féle döfő fegyver, mely a XVIII. sz. vége feléig több hadsereg gyalog harcoló tisztjeinek főfegyverét képezte. A hadtengerészet (főleg a velencei és máltai) is alkalmazta e fegyvert, hajók megrohanása alkalmával.