(ejtsd: eszlér) Ferdinánd, német szinész, szül. Eszéken 1772., megh. Innsbruckban 1840. Szini pályáját Innsbruckban kezdte majd Passauba, Prágába, Augsburgba és Nürnbergbe ment. 1814. a stuttgarti szinház rendezője, 1818. pedig a müncheni udvari szinház tagja lett s mint ilyen ez intézetnek hosszu időn át disze volt. Őt tekintik az utolsó német hősszinészek egyikének. Amellett a polgári jellemek személyesítésében utólérhetetlen volt.
(Esslingen), falu Gross-Enzersdorf alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, 12 km.-nyire Bécstől, Lobau szigettel szemben, (1890) 544 lak. Emlékezetes azon csatáról, amelynek 1809 május 21. és 22. szinhelye volt (l. Aspern), amelyben Lannes marsall megöletett és Massena az E.-i herceg cimét kapta.
az ugyanily nevü járás székhelye, Neckar württembergi kerületben, 10 km.-nyire Stuttgarttól, a Neckar partján, vasut mellett, (1890) 22234 lak., jelentékeny iparral, különösen gyáriparral (mintegy 80 gyár), mely arany és ezüst ékszereket, ráspolyokat, mérlegeket, gombokat, bőrt, keztyüket, játékszereket, festékeket, szappant, ecsetet, mustárt, pezsgőborokat (E.-i champagnei), lokomotivokat és egyéb gépeket, kammgarnt, pamutfonalakat és sört készít. A kedves, termékeny vidéken fekvő város, amelyet maig is a II. Frigyestől épített falak fognak körül és a mely fölött egy régi erősség áll, szük és görbe utcákból áll; legjelentékenyebb épületei: a XI. sz.-ban alapított Dénes-templom üvegfestményekkel; az 1268. befejezett Sz.-Pál temploma; a mi asszonyunkról elnevezett 1406-1522 épített gót templom, portaléin pompás faragványokkal, szép karcsu toronnyal; végül a városháza, egykoron Sándor württembergi gróf kastélya. Környékén van Kennenburg nevü vizgyógyintézet. E. a középkorban Hetsilinga, Ezzelingin, a VIII. sz.-ban alapíttatott és a legrégibb időkben a Sváb-hercegséghez tartozott. A Hohenstaufok alatt gyors virágzásnak indult; 1209. IV. Ottótól birodalmi szabad város jogait kapta; 1216. II. Frigyes megerősítette. 1488. itt alapították a sváb szövetséget. 1796. falai alatt ütköztek meg az osztrákok és a Moreau vezérlete alatt álló franciák. 1802. Württemberghez csatoltatott. V. ö. Ströhmfeld u. Schnorr. E. in Wort u. Bild 1890.
t. i. az esslingeni iskolamester (der Schulmeister von E.), középkori német költő, aki a XIII. sz. második felében élt és talán azonos a «Magister Henricus rector scholarum in Ezzelingen»-nel, aki egy 1320-iki oklevélben szerepel. Dalai, melyek legnagyobbrészt a fukar Habsburgi Rudolf ellen fordulnak és a költők szomoru sorsát panaszolják, a nagyobbik heidelbergai (Manesse-féle) kéziratban maradtak fenn. Kiadta von der Hagen, Minnesinger (1838, 4 köt.), 96. sz.
(ejtsd: esszón), mintegy 100 km. hosszu mellékfolyója a Szajnának Franciaországban, az orleánsi erdőben eredő Oeuf és Rimarde nevü patakok összefolyásából (Aunay la Riviere-nél) keletkezik, elfolyik Malesherbesnél, fölveszi a Juinet, hajtja az essonnesi nagy papirmalmot és Corbeilnél torkollik. Mivel vizmennyisége mindig egyenletes marad, partjainak lakóit, akik mozgató erejét kihasználják, soha sem veszélyezteti áradásokkal.
község Seine-et-Oise francia départementban, 3 kilométernyire Corbeiltől, az Essonne partján, vasut mellett, (1891) 7351 lak., vas- és rézöntéssel, gépgyártással, igen nagy papirgyárral, nagy malmokkal, pamutfonással és szeszfinomítással; XIII. századból való templommal. A ház, amelyet magának Bernardin de Saint-Pierre építtetett és a melyben lakott, még most is áll.
l. Essentia, Essence és Asszuborok.
l. Eszeusok.
(lat., az esse a. m. lenni igéből), a nyelvtanban olyan ragos névszói alak, mely ilyenféle kifejezésekben használatos: valamiül lenni, szerepelni stb. A magyarban ul, ül a ragja, p. ,inasul van üzletemben'; ,Zrinyi vitézül halt meg'; ,ez a körülmény bizonyítékul szolgál'. L. még Eset.
a Nap lenyugvásának az ideje, vagyis az az idő, midőn a Nap a szemhatár alá merül.