(Extremadura). 1. Spanyolország egykori tartománya, amelyet 1833. Badajozra és Caceresre osztottak föl, Portugália, Léon, Ó- és Uj-Kasztilia és Andalusia között 43000 km2 területtel, (1887) 821301 lakossal. Legnagyobb részét őskőzetek alkotják, amelyek északon a Gredos és Gata, délen a Sierra Morenáig nyulnak el; az itt-ott található alluvium csak csekély vastagságu rétegekben takarja őket. Egykoron a keleti részekben a sik területeket nagy tavak takarták, amelyek hosszu századok munkája után szorultak össze szük folyóvölgyekbe, aminők a Tajoé és Gudianaé. Az éghajlat száraz és erősen kontinentális, Badajozban, hol ez még kevésbbé érezhető, az évi középhőmérséklet 16,5° (a minimum 0°, a maximum 47° ), az évi esőmennyiség: 315 mm. A lakosság gyér voltának nem a föld terméketlensége az oka, hanem az, hogy nincs megmivelve, hogy erdőit kiirtották, hogy nem öntözik és hogy több folyó környéke nagyon egészségtelen; bár képes volna bő gabona- és kitünő szőllőtermést adni, lakói csaknem kizárólag a juh- és sertéstenyésztésre szorítkoznak. Ezért sok rajta a dehesas (kultiválatlan legelők) és a despoblados (lakatlan terület). A lakosok, estremenos, miként őket hivják, keverék, komoly, de egyszersmind indolens nép. E. az arabok idejében gazdag és bőtermékenységü vidék volt, de Amerika fölfedezése után a kivándorlás (Cortez és Pizarro szintén estremenos voltak) elnéptelenítette és ennek következtében a földmivelés is elpusztult. Fővárosa Badajoz volt. - 2. Egykori tartomány Portugália középső részében, melynek fővárosa Lisszabon volt, az Atlanti-oceán, Beira és Alemtejo közt, 18000 km2 területtel, (1881) 946472 lak., amely most Leiria, Lisszabon és Santarem kerületekből áll. É-i részét alacsony hegyek (Serra do Aire 677 m., Junto 666 m., Cintrai-hegyek 488 m.) takarják, D-i része sik, csakis a Serra da Arrabida (499 m.) teszi változatossá a felületét. Az É-i részt, mondja Gerardo A. Pery, nagyobbára másod- és harmadkori kőzetek alkotják, hegygerincei terméketlen mészsziklák, de vannak széles, bőtermékenységü völgyei, terjedelmes rónái. Az Atlanti-oceán partjain sürü fenyőerdők terülnek el és a Tajo partjain gazdag alluviumrétegek fekszenek. A D-i rész nincs oly kedvező helyzetben, nagyobbára charnecak-ból (puszták, homokbuckás rónaságok) áll, amelyeket nem mély völgyek szelnek át, ahol kevés a termőföld s csak ritkán látni egy-egy kis helységet. Ez alól csak a Serra de Arabida, azaz a Setubal-félsziget tesz kivételt. A D-i részen csak mint oazisok tünnek fel a sorraiai, mugemi stb. varzeak (megmüvelt rónák). A termékeny helyeken sok buzát, kukoricát, Bucellas, Carcavellos stb. közelében jó borokat, azonkivül déli gyümölcsöket, olajfát és eperfát termesztenek. Az állattenyésztés legvirágzóbb ága a lótenyésztés, azonkivül tartanak szamarakat, öszvéreket és kecskéket is, de kevés juhot. Márványban és ércekben is gazdag a tartomány, de ezeket nem bányásszák; nagy fontosságuak a sófőzők Santarem közelében. Az ipar középpontja Lisszabon; ugyanitt és Setubalban van a legélénkebb kereskedés.
annak a foszforitnak a neve, melyek Estremadura spanyol tartományban, Logrosan s Truxillo mellett bányásznak. Gránitban, kristályos palában meg devoni rétegekben képez telért. 40-87 % foszforsavas meszet tartalmaz; sokszor kvarccal vagy mészkővel van keverve. Fehér, sárgás, barna, földes, néha szálas szerkezetü. Fjs. 2,6-3. Legnagyobb mennyiségét Hamburgba meg Londonba viszik, ahol szuperfoszfátot (kitünő ásványi trágya) gyártanak belőle. Az E. nem annyira tudományos, mint inkább kereskedésbeli név.
(Extremoz), város és járási székhely Evora portugál kerületben, Evorától 50 km.-nyire, 461 m. magasban a Serra de Ossa egyik magaslatán, vasut mellett, (1878) 7278 lak., fehér, fekete és zöld márványt szolgáltató bányákkal; az Escorial oszlopai innen valók; jelentékeny gyapju-exporttal Spanyol- és Franciaország felé. Hiresek a bucaroi, csinos kőkorsói, amelyek édes illatot terjesztenek. A portugálok 1663. Schomberg Frigyes vezérlete alatt itt fényes győzelmet vivtak ki a spanyolok felett; ez és az 1665. Montes Claros mellett kivivott diadal a portugálokat véglegesen fölszabadította a spanyol uralom alól.
(ném.) a. m. tapasz (leginkább agyagtapasz) a padlás gerendázatán.
nemes apácák. Alapításukat a VI. v. VII. sz.-ba teszik; sz. Skolasztika apácák, sz. Benedek nővérének szabályaival; a XVII. sz.-ban II. Gerhard arrasi püspök a szerzetet ujjáalakította.
Jakab Brönnum Scavenius, dán államférfiu, szül. 1825 ápril. 16., gazdag földbirtokos család sarja. Rövid ideig már 1856. is a képviselőház tagja volt, de igazi politikai szereplése csak 1864. kezdődött, mely év óta állandó tagja a képviselőháznak, egyuttal pedig a konzervativ párt egyik korifeusa. Első izben 1865-1869. őszéig volt belügyminiszter, amidőn a többségben levő ellenzéket, erőszaktól sem rettenvén vissza, sokféleképen kijátszotta. 1869-75-ig a kormánypárt egyik előharcosaként működött. Midőn azután sem a Holstein-Holsteinborg, sem a Fonnesbech-féle miniszterium nem tudta az ellenzéket megpuhítani, a király E.-re bizta a miniszterelnökséget és egyuttal a belügyi miniszterium vezetését (1875 jun. 11). E nap óta E. intézi Dánia sorsát. Eleinte olyformán iparkodott az ellenzéki többséget megtörni, hogy a folkethinget a honvédelem ujjászervezését és Kopenhága megerősítését elrendelő törvényjavaslatok elvetése miatt több izben feloszlatta. De ezzel semmit sem nyert, mert az ellenzék számban megerősbödve került ki a választásokból. Ekkor uj alkotmányos teoriát hirdetett; azt mondta, hogy a felsőház és a király bizalmának birtokában, nem törődik az alsóház határozataival és e teoria alapján az évi költségvetés elvetése dacára vigan tovább kormányzott, és egyuttal a nevezett javaslatokat keresztülvitte. A mellett furfangos csellel pört indított az ellenzék vezére, Berg ellen, kit több havi fogságra itéltetett. Ilyen viszonyok között természetes, hogy E. a közgyülölet tárgya lett és bátran kimondható, hogy E. egyike a jelenkor leggyülöletesebb államférfiainak. E gyülölet több rendbeli merényletben is nyilvánult, de ezek célhoz nem vezettek. E. miatt a királyi ház és a dán nemzet közötti viszony is sokat vesztett bensőségéből, és ha az ország zöme IX. Keresztély király jubileumától távol maradt, annak főokát E.-ban kell keresni. Midőn 1894. a 9 év óta megzavart pénzügyi helyzet annyira javult, hogy a költségvetés többletet mutatott fel, E. kijelentette ápr. 1. a képviselőházban, hogy be fogja adni lemondását.
(amplitudo occidua), a horizonnak azon ive, mely vmely égi testnek, különösen a Napnak lenyugvási helye és a nyugot pont között fekszik. Ez tehát nulla, midőn a Nap az equatorban állva pontosan nyugoton nyugszik; észak felé eső, ha a Nap a nyári félévben az északi félgömbön időzik; dél felé eső, ha a Nap télen a déli féltekén vesztegel. Ha a regg vagy est tágasságát A-val, a csillag deklinációját d-val, és a megfigyelési hely geografiai szélességét j-vel jelöljük, akkor az E. könnyen kiszámítható a sin A = sind/cosj egyenlet segítségével.
l. Értelem.
pasa, török államférfiu, szül. Smirnában 1840. Tanult Párisban s azután a diplomáciai pályára lépett. Követ volt Athénben, Rómában s Bécsben. Jelenleg nagykövet Párisban, ahol teljesen elfranciásodott és nagy népszerüségnek örvend.
azon világtáj, melynek irányában a mi vidékünkön látható égi pólus esik, s mely a nálunk le nem nyugvó csillagok tartományát képezi. Latin sptemtrio elnevezését a göncöl szekerének köszöni, melynek hét csillagja a régieknél a hét cséplő ökör (septem triones) nevét viselte.