l. Sarki fény.
(norvégül Nordkap), Magerő szigetnek az É.-i Jeges-tengerbe kinyuló hegyfoka az é. sz. 71° 11' 40'', a melyet Európa legészakibb pontjának tekintenek, ámbár Magerő egy földnyelve, a Knivskjoerodde még tovább nyulik. Az É. 300 m. magas, meredek sziklából áll, amely tetején lapos; sárgás föld takarja, amelyen egyes helyeken moh nő és amelybe néha ragyogó fehérségü kvarcdarabok vannak elszórva. Jobbra a Nord Kyn-Európa szárazföldjének legészakibb pontja, balról szaggatott hegylánc, É-felé pedig a végtelen Jeges-tenger terül el. Ujabban számos turista látogatja.
az a hosszu és meglepő fordulatokban gazdag háboru, mely 1700-1721-ig északi és keleti Európát megrázkódtatta. A főbb harcfelek: Svédország, Oroszország, Lengyel- és Szászország, melyekhez a végén Poroszország és Hannovera is csatlakoztak. A háborura való okot Péter cár szolgáltatta, ki belátván, hogy országának nyugoti Európa felé kapura, tengermellékre van szüksége, elhatározta, hogy a svédektől a Balti-tenger mellékét elragadja. Péternek a háboruban szövetségesei voltak IV. Frigyes dán király, ki először kötött Péterrel frigyet; őt követte II. Ágost lengyel király és szász választó-fejedelem. A szövetség létrehozásában Patkul livoniai nemes fáradozott. L. Ágost Károly, Svédország, Oroszország.
l. Jeges-tenger.
(corona borealis), már Aratos által a Kr. e. III. században említett csillagkép a Hercules és Bootes csillagképek között, mely nevének elég jól megfelelve, fölül nyitott csillagkoszorut képez. Egy másodrendü Gemma nevü és 25 negyed-hatodrendü csillagból áll, melyek körül egynehány igen érdekes kettős csillag foglaltatik. A csillagkép különösen az 1866 májusában benne hirtelen feltünt uj csillag által vált nevezetessé; e csillag addig a 9-ed rendnél is halványabb volt, mig május 12-én vagy kevéssel előtte, másodrendü csillag fényében tündöklött; május 14-én már harmadrendü volt és május 18-án a szabad szemre nézve ismét eltünt. Ezóta csekély változásokkal ismét 9-ed rendü teleszkópos csillagocska E jelenség szolgáltatta az első alkalmat, hogy a fellobbanó csillagok természetének kutatására a spektroszkópot vegyék segítségül.
l. Skandináv mitológia.
azon szövetség, melyet I. Napoleon sugallatára Figyes Vilmos porosz király a rajnai szövetséggel ellentétben törekedett létrehozni, hogy abban vezérszerepet vivén, befolyását Németország ügyeire biztosítsa. Az É. tagjai lettek volna: Szászország, Hesszen, Anhalt és Schwarzburg hercegségek. De Napoleon, kinek célja Poroszország elszigetelése volt, maga sem óhajtotta őszintén a szövetség létrejövetelét s titkon ellene dolgozott. Ennek folytán, a bekövetkezett porosz-francia háboru miatt, Frigyes Vilmos szövetkezési tervei meghiusultak.
(plantae boreales), a melyek kiválóan Európa É-i részén uralkodnak, dél felé inkább megfogyatkoznak v. hiányzanak, mint a sások, füzek, az erikás mezők és tundrák növénye, a Linaea borealis stb.
É. név alatt a dán, svéd, norvég és izlandi nyelvet és irodalmat értjük. Egész a XIV. sz.-ig az északi népek nyelve tökéletesen egyezett egymással, a XIV. sz.-ban azonban az északi államok nyelv tekintetében már két tisztán megkülönböztethető csoportra oszlottak: a délkeletire, tehát a dán és svéd nyelvre, s az északnyugotira, azaz a norvég és izlandi nyelvre. Később mind a négy állam nyelve különvált egymástól. A különválás Norvégia és Izland közt késett leginkább, s csak a XV. sz. vége felé következett be. A tulajdonképeni északi nyelv (norsk tunga) egyedül Izlandban maradt fönn egész napjainkig, abban az erővel teljes szépségben, amit az irodalmi hagyományok mutatnak nekünk. A kereszténység bevitelével az irásjegyek is reformálódtak az északi népeknél. Természetes, hogy kezdetben csak latin szavakat irtak latin betükkel, s az anyanyelv jegyeit tovább is runákkal rótták. A XII. sz. végén egy ismeretlen izlandi tudós, aki messze tulszárnyalta kora szellemi álláspontját, bámulatraméltó nyelvismerettel és teljesen uralkodva roppant anyagán, anyanyelve runáit nagy grammatikai munkában helyettesítette a latin betükkel. Tanai nyomán indult egész hazája, ugy hogy ezentul csaknem kizárólag az általa összeállított lat. abécet használták. Ugyanez időben fogadták el azt a norvégek is. Svédország csak egy századdal később fogadta el a latin betüket. Az északi nyelvek XIII. és XIV. sz.-ból származó irás-emlékei nagy formaérzékről, szabályosság és diszről tanuskodnak. A század végével, amikor a papir mindinkább tért hódított, e csin sok tekintetben csökkent. Az északi irodalom tárgyalását lásd: dán, izlandi, svéd és norvég nyelv és irodalom cimek alatt.
(állat, Tringa alpina. L.), a gázlók rendjébe a lileidomuak csoportjába és a libucfélék családjába tartozó madárfaj. Háta nyáron rozsdavörös, fekete foltokkal, hasa fehér, fekete harántsávokkal, melle fekete; télen háta hamuszürke, hasa fehéres, különben csőre és lábai feketék, sarktollai pedig barnák; 18 centiméter nagy, szárnyhossza 11 cm. Egész Európát lakja. Szeptembertől novemberig gyakran található vizeink közelében. L. még Libucfélék.