l. Karolina.
azon tengeri ut, amely Európa és Ázsia É-i partjai mentén és a Bering-szoroson át Kinába és Indiába vezet. Ez utat Nordenskjöld (l. o.) tette meg először.
l. Kárpátok.
a Tiszától a Királyhágóig és Zemplén vmegyétől Nagyváradig elterülő magyar nyelvjárásvidék. Jellemzi első sorban az, hogy nem ismeri az ö hangot, hanem helyette nyiltabb e-t mond, pl. embërségës helyett embersíges, mëntëk helyett mentek (ez tehát ott többértelmü szó); továbbá, hogy az é hang helyett bizonyos szókban és ragos alakokban í-t mondanak, pl. bír, cíl, acíl, szípsíg, kelevíny stb., e helyett bér, cél, acél stb. (ezeket összeállította Arany J. «Az é-t í-re váltó tájszólásról» való értekezésében, Hátrahagyott próz. munkáiban; ellenben Bél, hét, név, levél, szekér és sok más szó ott is é-vel hangzik); szeretik e terület lakói a hosszu magánhangzókat, az l hangot pedig ritkábban hagyják el, mint egyéb nyelvjárásaink. Az egész terület két fő nyelvjárásra oszlik: a felső-tiszaira (Szabolcs, Szatmár, Bihar, Hajdu megye) s a zemplén-abaujira. V. ö. Balassa József, A. m. nyelvjárások jellemzése.
v. Magyar É. A Tiszavidéki vasut 1859. kapott engedélyt a Nyiregyházáról Naménybe vezető vonal megépítésére. E terv elejtetett. Ekkor Debrecen és Szathmár városok közönségének szorgalmazására a Debrecenből Szathmáron át Szigetre vezető vasut előmunkálataira gr. Forgách Antal és Kovách Lajos kért engedélyt 1864., az 1867. megalakult magyar kormány országos érdeknek tartván a hosszabb vonalakból álló vasuti vállalatok alakulását, befolyásával a Felső-Magyarország keleti részén építendő vasuti hálózat engedélyesei és a fennebb megnevezett érdekelteket egyesítvén, az 1868. évi XIII. t.-cikkel a Magyar É. vasut építésére megadta az engedélyt. Az engedélyezett vonalak a) Debrecentől Szatmár-Németin és Tekeházán át M.-Szigetig; b) Tekeházától Csapon át Kassáig, ez utóbbiból kiágazólag S.-A.-Ujhelytől-Zomborig; és Bátyutól-Munkácsig. E vonalakra mértföldenkint ezüstben 37100 frt kamatbiztosítás nyujtatott és a 64,5 mértföld hosszu vonal biztosított tőkéje 47214000 frtban állapíttatott meg. A részvény és kötvények szelvényei 10 évre adó- és illetékmentesek voltak. Az építés a berlini dr. Stroussberg Henrikre bizatott. Stroussberg a kamatbiztosítás alapján kibocsátott építési tőkéért elvállalta a vonal megépítését, teljes felszerelését, az építés ideje alatt felmerülő időközi kamatok és igazgatás költségeinek fizetését. Az előmunkálatok lassu végzése, az addig nem ismert árvizmagasságok, végre a francia-német háboru kitörése következtében beállott munkáshiány ott a különben is rosszul vezetett vállalatot megbuktatá. 1871. Stroussberg kijelenté, hogy csak akkor képes folytatni a munkálatokat, hogyha a beszerzett anyagok értékének arányában előleget kap. Ez engedélyeztetett, akkor azután 1871. márc. Stroussberg a vállalatot a bécsi Union-banknak adta át. A bank állitólag az építés befejezéseig 22 millió forintot veszített, mert a Tekeházánál építendő 420 m. hosszu Tiszahid, továbbá a Kassa - Legenye-Mihályi - s.a.-ujhelyi vonalon bekövetkezett csuszások a munkálatokat nagyon megdrágították. A fennebb vázolt vonal építése közben az 1870: XVII. t.-cikkel engedélyeztetett a Nyiregyháza-ungvári II-rendü vonal építése. Ennek mértföldje után csak 20000 ezüst forint kamat biztosíttatván, az egész tőke 4960000 forintban állapíttatott meg. E vonalnak építésébe az első vállalkozó szintén belebukott. Mindez többrendbeli bonyodalmat idézvén elő, a kormány ujabb tőkerendezéseket engedélyezett. Végeredményként megemlíthetjük, hogy 1877 dec. 31. a névleges tőke volt 57390000 frt. Ehhez járultak a különböző kölcsönök 7394830 frt. Ebből a tulajdonképeni építési tőkére 57925730 frt jut, vagyis kilométerenkint 99820 frt.
A pálya hossza volt: Szerencs - Mármaros-Sziget 243,1 km.; Debrecen - Királyháza 150,4 km.; Bátyu-Munkács 26,3 km.; Nyiregyháza - Ungvár 93,9 km.; S.-A.-Ujhely - Kassa és az összekötő vonal 66,6 km. Összesen 580,3 km. E vonalak a közhasználatnak a következő időkban adattak át. 1871. Szerencs - S.-a.-ujhelyi, Debrecen - szatmári. 1872. S.-A.-Ujhely - l.-mihályi, S.-A.-Ujhely - Csap - ungvári; Csap - királyházi, Szatmár - mármaros-szigeti. Nyiregyháza - kisvárdai. 1873. Kis-Várda - csapi, Legenye-Mihályi - kassai. Az É. összes vonalai államosítva lettek 1890. a XXX. t.-c. alapján. V. ö. Vörös László, Magyar vasuti évkönyvei.
l. Kelet-észak-tengeri-csatorna.
1881. alakult több északmagyarországi kőszénbánya egyesítéséből. Alaptőkéje volt eredetileg 1600000 forint részvénytőke és 1600000 forint arany elsőbbségi kötvény. Működése első éveiben nagy veszteségeket szenvedett, minek következtében 1885 dec. a részvénytőkét 80000 frtra szállították le olykép, hogy 20 régi részvényért 1 uj részvényt adtak és egyuttal 15200 uj részvényt bocsátottak ki, amelynek árából törlesztették az elsőbbségi kötvényeket. E pénzügyi szanálás által az É. virágzó vállalat lett. Évi széntermelése 1893. mintegy 3700000 mmázsa volt, de a budapest-esztergomi vasut kiépítésével a termelés fokozódni fog, mert a vállalatnak Tokodon (Esztergommegye) is vannak bányái, melyek vasuti összeköttetés hiányában nem voltak teljesen kiaknázhatók. A tokodi bányaműhöz szükséges tőkék beszerzése céljából 1894. fölemelték a részvénytőkét két millió forintra.
azon tengeri utak, amelyek Amerika É-i partjai mentén az Atlanti-oceánból a Nagy-oceánba visznek. Ezek egyike, amelyet 1850. M'Clure fedezett föl, a Baffin-öbölből a Lancaster-sundon, a Barrow-csatornán, a Melville-sundon és a Wales herceg-csatornán át az amerikai kontinens É-i parthjához visz és azután annak mentét követi. A másik ut a kontinens partjait követi; átvezet a Hudson-szoroson, Fox-csatornán, Fury- és Hekla-szoroson, a Boothia-öblön, a Bellot-, Viktoria-, Dease-, Delphin- és Union szoroson és Bathurst-foknál és ki a nyilt jeges tengerbe.
l. Kárpátok.
Magában foglalja egész északi Magyarország nyelvjárásait Abauj- és Zemplénmegyétől nyugatra. Határai É-ról és Ny-ról a tót terület, K-ről a zemplén-abauji nyelvjárás, D-ről Tisza és Duna. Lenyulik a Duna és Tisza közébe is, magába foglalva Pestmegye északi részét le egész Abonyig és a Jászságot. E nyelvjárásterület középpontja a Heves-, Gömör-, Borsod-, Nógrád- és Hontmegyében lakó palócság, de megtaláljuk az ő nyelvjárásuk több jellemző sajátságát az őket keletről, délről és nyugatról körülvevő lakosság nyelvében is. Ez alapon 4 nyelvjárásvidékre oszthatni e területet: A) középső palóc nyelvjárásvidék; B) keleti palócos nyelvjárásvidék; C) nyugati palócos nyelvjárásvidék; és D) déli palócos nyelvjárásvidék. Jellemzi ezt az egész területet, hogy a zárt ë hangot legjobban megőrzi s nem ejt helyette sem nyilt e-et, sem pedig ö-t. p. vërës, përël, fëlmëgy, lëlkëm, këzë, vëlë, stb. Az a és á hangokat a köznyelvtől eltérőleg ejti, mindenik helyett körülbelül a kettő közt álló hangot mond. Az i előtt n, l, d, t helyett ínyhangokat ejt, vagyis ny, ly, gy, ty hangot: kérnyi, nevelyi, gyiák, tyiszta stb. Az ly helyett nem ejt sem j-t, sem l-et, mint a többi nyelvjárások, tehát király nem kiráj, sem királ.