Sz. István az esztergomi érsekséget megalapítván, káptalant is helyezett mellé. Csak 1103. találkozunk az első esztergomi prépost, 1143. az első kanonok nevével. Kezdetben nagyon szegényen voltak ellátva, 1156. Martyrius érsek hetven falu tizedjövedelmét engedte át nekik, hogy abból maguknak estebédet szerezhessenek. III. Béla 1188. az esztergomi vám háromnegyedrészét, Imre király pedig a negyedik részletet is átengedte nekik. 1208. és 1209. János érsek, Bulcs, Szemere, Mocs, Nyék helységeket adományozza a káptalannak, majd 1211. a nagyszombati érseki jövedelmeket átengedi, hogy nélkülözéseiken segítsen. E példát követték a királyok, egyházi és világi urak, versenyezvén a káptalan iránti bőkezüségben. Vancsa István érsek 1252. alapította Sz. Lucia oltárát, s alapul Urkutja nevü birtokát adta, Kanizsa János érsek a b. Szüz tiszteletére kápolnát csatolt a főegyházhoz, részére a honti tizedeket engedvén át; Bakács Tamás érsek 1504. a b. Szüz tiszteletére egy másik kápolnát, s azt szinyéri és damasdi birtokaival adományozta, és végrendeletében meghagyta, ha családja kihalna, összes hagyománya a káptalanra szálljon. A királyok közül, és pedig II. Endrétől Ebeden, V. Istvántól Epelen, IV. Lászlótól Kőhidgyarmaton, III. Endrétől Németiben nyertek jövedelmeket, I. Ferdinánd a Sz. Benedek garammelléki apátság, Mária Terézia a dömösi prépostság birtokait adományozta. Kiváltságos joga volt a birtokain találkozó bányákat művelni, jobbágyai kivéve voltak a főispán és a nádorhatósága alól, fölmentve minden közterhek alól. Legrégibb idő óta hiteles hely is volt. A káptalan mellett iskola is volt, melyben a kanonokok működtek mint tanárok. Budai János kanonok «Collegium Christi» nevezetü intézetet alapított, mely szegény tanulók befogadására volt hivatva és jövedelmeiből tehetséges ifjak a külföldi főiskolákra küldettek kiképeztetésük végett. Ezen intézet növendékeinek azon kiváltságuk volt, hogy az érsek mindig közülök nevezte ki a barsi főesperest.
A káptalan 1543. a török hódítás által Esztergomból elüzetvén, székhelye 277 éven át Nagyszombat volt. 1821. visszatért Esztergomba. A javadalmak száma legujabban 24-ben állapíttatott meg; de négy nem szokott betöltetni, miután kettőnek jövedelmei a főegyház folyó költségeinek fedezésére, a másik kettőé a káptalani házak építése alkalmával fölvett kölcsönök törlesztésére fordíttatik. A káptalan Mária Terézia részéről azon kitüntetésben is részesült, hogy kanonokjai vörös szalagon koronás keresztet, melyen sz. Adalbert képe diszlik, viselhetnek. Szcitovszky primás pedig 1856. megszerzé részükre azon előjogot, hogy bizonyos ünnepeken a Cappa-majort, hermelinnel diszlő vörös selyem öltönyt használhassák. A káptalan valóságos kanonokjai mellett 1847 óta nyolc cimzetes kanonok is szokott a királyok által kineveztetni, kik szintén ülnökei az esztergomi érseki sz. széknek.
1. Esztergomban a dömések-nek már a XIII. sz. elején volt kolostoruk. Perjelei előkelő állást foglaltak el; IX. Gergely pápa 1234. a boszniai püspököt és az esztergomi dömés perjelt bizta meg, hogy II. Endrét a pápai követ által kimondott egyházi fenyíték alól föloldják. - 2. Az ágostoniak kolostorát a XIII. sz. második felében alapították. A nyert birtokadományok közül legjelentékenyebb az esztergommegyei Dág helység, amelyet Hermann gróftól nyertek 1262., templomukat pedig nagy Lajos anyja, Erzsébet építteté ujra. - 3. A sz. Ferenc rend-nek IV. Béla király a tatárok elvonulása után építtetett kolostort és templomot. Ezt tetemeinek nyugvóhelyéül választá; csakugyan ott nyugszik neje, Mária és fia, Béla herceg mellett. Itt tartattak a rend tartományi sőt 1379. a rend általános gyülése. Széchi Dénes esztergomi érsek 1443. a rend vizitátorává neveztetvén ki, az Üdvözítőről cimzett szigorubb életmódu ferencieket telepítette meg ott, akik 1543-ig birták, midőn Esztergom török kézre jutott. A felszabadulás után, 1683., a sz. Ferenc-rend ismét visszatért s főleg Széchenyi Gy. pirmás bőkezüsége folytán, állandóan megtelepedett. - 4. A pálosok esztergomi háza 1721. alakult, midőn Malonyay esztergomi kanonok házat s terjedelmes birtokot hagyományozott nekik. De II. József alatt távozni voltak kénytelenek. - 5. A jezsuitákat Széchenyi primás hozta Esztergomba 1687. A rend eltöröltetése után templomuk plébánia-egyházzá lőn, házuk fényes palotává átalakítva a primásoknak szolgál lakóhelyül. - 6. A sz. Benedekrend tagjai 1809. foglalták el az esztergomi gimnázium tanszékeit, a melyeket ez időszerint is birnak. - 7. Az esztergomi szigeten régi időkben apáca-kolostor emelkedett, a melynek már 1136. nyomaira akadunk. Fönnállott a XVI. sz. kezdetéig. Ujabban 1865., Szcitovszky primás telepíté meg Esztergomban a szatmári sz. Vince leányait, akik nőneveléssel és betegápolással foglalkoznak.
(Fratres Ordinis S. Lazari Hierosolymitani). Ezen rendet Nagy Sz.-Vazul, caesareai püspök alapította, betegek ápolása céljából. Hogy Sz. István Esztergomban a rendnek kolostort alapított, onnan tünik ki, mert az augsburgi szerencsétlen ütközetből visszatért gyászmagyarkáknak szolgaságra kárhoztatott és koldusokként bolyongó utódait e kolostorba rendelte. Történetét egyebekben homály fedi, mert a XII. és XIII. sz.-ból fenmaradt adatok csak birtokviszonyaikra vonatkoznak.
hazai papnevelő-intézeteink között a legrégibb, alapította Oláh Miklós esztergomi érsek, székhelye Nagyszombat volt. A primás maga dolgozta ki az intézet törvényeit. Kérelmére Miksa király 1567-ben a széplaki apátságot adományozá a papnevelőnek. De virágzása nem tarott soká. Bocskay és Bethlen korában fölbomlott. Előbb Forgách Ferenc, utóbb Pázmány P. bibornokok állították vissza. Az utóbbi azon áldozatokon fölül, amelyeket maga hozott s a melyekre püspöktársait reábirta, 1631. kieszközlé II. Ferdinándtól, hogy a buda-fölhévizi prépostság birtokait a papnövelde alapjaihoz csatolja. Ezen intézet Sz. István király védnöksége alatt állott. Szelepcsényi György primás 1678. egy második papnevelő-intézetet létesített, amely Sz. Mária pártfogása alá helyeztetvén, Sem. Marianumnak neveztetett. Vezetését a Jézus-társaság atyáira bizta s föntartására a bozóki prépostság javait rendelte, amelyeket saját költségén a világi tulajdonosoktól kiváltott. Midőn Rudnay primás 1820. az érsekség és káptalan székhelyét Nagyszombatból Esztergomba áttette, a két papnevelde áthelyezését is tervezé. Emiatt egy nagyszerü épület építéséhez fogott, amely azonban befejezetlenül maradt. Szcitovszky primás 1850. Esztergomba tette át a hittudományi folyamot s azt a sz. Ferenc-rend régi zárdaépületében helyezte el. A Rudnay által megkezdett építést 1861. folytatták, 1865. őszén pedig már elhelyezték benne a hittudományi és az eddig Nagyszombatban maradt bölcsészeti tanfolyamot, s igy az Oláh és Szelepcsényi által alapított két papnevelő intézet egyesíttetett.
Sz. Benedekről cimezve (Abb. S. B. prope Strig. alapíttatott a XIII. sz.-ban)ciménél, amelyet királyaink a XVIII. sz. elejétől adományoznak, egyéb nem tartotta fönn emlékét.
l. Nána.
kisközség Sopron vmegye kapuvári j.-ban, (1891) 393 magyar és német lakossal, 1890-ben alapított nádgyékénygyárral, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. A község mellett emelkedő óriási kastélyt herceg Esterházy Miklós 1765-69. építtette a sarródi vadászkastély helyén s páratlan fénnyel rendezte be, ugy hogy világhirüvé vált. A kastélyhoz mindenfelől fasorok visznek s hozzá melléképületek s a nyári s téli kert csatlakozik. A kastély maga 103 m. hosszu, szárnyai 48 m. szélesek s 24 m. hosszuak; benne 126 pazarul berendezett szoba, számos nagy terem, kápolna, könyv- és képtár volt; a nagytermet 84 oszlop tartotta s alabástrom-faragványok, függő virágok, diszes mennyezet ékítette. Az alsó épületben a szinház és 46 szoba volt, továbbá a legbecsesebb kinai, japáni és más külföldi porcellántárgyakkal diszített porcellánház. Az E.-i kastély hire a XVIII. sz.-ban az egész földrészen elterjedt; a Haydn vezetése alatt álló szinház a művészeti élet egyik legjelentékenyebb tényezője volt s előadásaira az uralkodók is lejöttek Bécsből. Esterházy Miklós halálával (1790) az E.-i kastély fénykora is letünt; hires képtára Bécsbe, könyv- és kincstára Kismartonba és Pottendorfba került, a hercegek a kastélyt odahagyták, s ma nemcsak a hajdan gyönyörü park és a nagy vadaskert van elhanyagolva, de maga az óriási kastély is teljesen gondatlanul áll s ma-holnap romhalmazzá fog válni. E.-tól hosszu töltésen vezet a megyei ut a Hanságon át Pomogyra, Moson vármegyébe.
l. Esterházy.
v. eszterhaj, a falszinétől többé-kevésbbé kiugró eresznek alsó része, alsó felülete, mely többnyire héjazva, bedeszkázva van.
báró Jósika Miklós irói álneve.