(lat.) a. m. rostacsont, l. Fejcsontok.
Hazai tudom. szakfolyóirat, melyet Herrmann Antal tanár 1887. alapított azon célból, hogy a külföld szakembereinek eredeti és hiteles anyagot és adatokat, tárgyilagos és tudományos értékü közleményeket és tanulmányokat nyujtson a hazai, a szomszéd s a magyarral rokon népek etnologiája, etnografiája, folkloreja és antropologiája köréből. Itthon előkészítette a szintén Herrmann Antal alapította Néprajzi Társaság szervezését. A kiadó-szerkesztő kimerülvén a folyóirat követelte nagy áldozatokban, József főhg vállalkozott a munka megmentésére, anyagi és erkölcsi biztosítására. 1893 óta a folyóirat ő fenségének védnöksége és tevékeny közreműködése mellett jelenik meg, mint egyuttal a nemzetközi cigány tudós-társaságnak is közlönye. Ára egy évre 4 frt.
v. Etthre nemzetségének tiz tagját, mint régi és valódi szent királyi jobbágyait, IV. Béla 1240. pozsonymegyeiek gyanánt említi. Az Etthre-családnak Kálnón volt a fészke, s erre vonatkozó első osztálylevele 1279-ből való. V. ö. Márki, Az Etthre-család levéltára. Alföld, 1887. 113.
(franc., ejtsd: etyien), férfi keresztnév a. m. István.
1. Jenő, francia politikus, szül. Oranban, 1844 dec. 15. Gőzhajótársulati tisztviselő volt 1878-ig. Ez évben vasuti felügyelő lett és egyuttal megkezdé politikai pályáját. 1881 aug. 21. képviselőnek választottak Oran-ban és a l'Union républicaine soraiban foglalt helyet. 1882 dec. tagja lett a vasutak felügyeletével megbizott állami bizottságnak. 1885. október 4. másodszor választották képviselőnek és azután Algéria költségvetésének előadója lett a képviselőházban. 1887 junius 7. másodállamtitkárrá nevezték ki a gyarmatok miniszteriumában, és ezt az állást a Rouvier-, Tirard- és Freycinet-miniszteriumokban is megtartotta, 1892 márciusáig. 1892 okt. 22. a képviselőház 168 szavazattal 141 ellenében alelnökké választotta, dacára annak, hogy Cassagnac az E. által államtitkár korában elkövetett állítólagos sikkasztásokra hivta volt fel a ház figyelmét. 1893 jul., a Siammal kitört viszály idején egész Siam okkupálásának szükségességét hangsulyozta. 1894 jan. 11. a képviselőház ujra megválasztotta alelnökének. Ő és Faure az Union républicaine vezére.
2. E. Károly Vilmos, franc. iró, sz. Chamouilley-ban (Haute-Marne) 1778 jan. 6., megh. Párisban 1845 márc. 13. Egyfelvonásos operájával: Le Reve-vel (1799) lépett fel, mely meglehetős sikert aratott, ez aztán arra indította, hogy a drámairásra adja magát s e nemben Brueys et Palaprat (1807) cimü kitünő vigjátéka sikerült legjobban. Brüggben táborozásakor irta Une matinée du camp ou les petits bateaux c. bohózatát. Une journée au camp de Bruges (1804) c. darabja Bassano hercegnek tetszett meg, ki E.-t titkárává tette. E minőségében a herceget Német- és Lengyelországba kisérte el. Visszatérése után 1810. a Journal de L'Empire cenzorává és a sajtó-osztály főnökévé nevezték ki. 1810. adták elő legjobb darabját: Les deux gendres, melynek révén a francia akadémia még az évben tagjává választotta.
A Bourbonok visszatértekor E.-t kitették hivatalaiból; Napoleon ujból megtette a Journal des Débats szerkesztőjének (mely azelőtt a Journal de l'Empire volt); a második restauráció alatt azonban még az akadémiából is kizárták s csak 1829. került belé ujra. Többször volt tagja a képviselőháznak; 1830. ő volt az, ki aláirta ama 221 képviselő óvását, mely a juliusi forradalmat idézte elő; 1839. pair lett. E. több politikai röpiratot is irt s Martainvillel együtt az: Histoire du théatre français depuis le commencement de la Révolution jusqu'a la réunion générale (4 köt., Páris 1802) c. munkát adta ki. Összes műveit François adta ki 5 kötetben (u. o. 1846-53). V. ö. Saint-Beuve; Causeries du lundi, 4 köt. (1859); Thiesse Léo E., essai biographique et littéraire (Páris, 1853).
3. E. Mihály, bécsi hirlapiró, szül. Bécsben 1827 szept. 21., megh. 1879 ápr. 29. Már a 40-es években kezdte hirlapirói működését, melyet 1850-55. Párisban folytatott. Bécsbe visszatérve, átvette 1856. a «Presse» szerkesztését és megalapította 1864. Friedländer Miksával a «Neue freie Presse»-t, melynek haláláig lelke volt s melyet gyorsan elsőrangu ujsággá emelt. Friedländer halála (1872) óta ő volt egyedüli vezére a lapnak, melyet sokoldaluság, elevenség és alapos értesülés, főleg az osztrák-magyar monarkiában a közvéleménynek rendkivül befolyásos közlönyévé tették.
4. E., francia könyvnyomdászok, l. Stephanus.
(állat, Collocalia esculenta L.), l. Salangana.
l. Erkölcstan és Filozofia.
(gör.). Kant rendszerében istennek az erkölcstanra alapított felfogása, az az isten-fogalom, melyet az embernek, mint erkölcsi valónak felfogására alapítunk. Ellentéte a fizikoteologia, mely isten fogalmát a természet célszerüségéből származtatja. Ezzel szemben Kant azt tanítja, hogy isten létét nem lehet ugyan elméletileg bizonyítani, de erkölcsi okokból kell benne hinnünk.
(aetil). Egy vegyértékü pozitiv szénhidrogén v. alkohol gyök képlete (C2H5)1. Igen sok szén vegyületben benfoglaltatik, p. etilhidrogén a. m. etán; etilhidroxid a. m. borszesz, etilacetát a. m. ecetéter stb.
(aethylacetat) ecetéter, aether aceticus. OH3 COO.C2H5. Összetett éter, melyet Lanragais gróf állított elő először 1759-ben koncenrált alkohol és ecetsav elegyének desztillálása utján. Igen kis mennyiségben némely borban, konyakban, borecetben és borszeszből készült ecetben fordul elő. Manapság ugy készítik, hogy retortában foglalt vizmentes nátriumacetátra borszesz és kénsav lehütött elegyét öntik. Néhány órai állás után a képződő ecetétert enyhe melegítéssel jól hütött szedőbe desztillálják. A retortában natriumhidroszulfát marad. A kémiai folyamatokat a következő egyenletek magyarázzák:
C2H5.OH + H2SO4 = C2H5.HSO4 + H2O
borszesz kénsav etilhidroszulfát viz
CH3.COONa + C2H5.HSO4
nátriumacetát etilhidroszulfát
CH3.COO.C2H5 + NaHSO4
etilacetát nátriumhiorpszulfát
Az igy kapott nyers ecetéter még jócskán tartalmaz alkoholt, ecetsavat és vizet. Az alkoholt és ecetsavat eltávolítandó vizzel és mágneziumhidroxiddal rázogatjuk; az egészet most egy ideig állni hagyjuk, amidőn az E. mint könnyebb, külön rétegben felül uszik. Az E.-ot megszárítandó még vizmentes klórkálciummal is kell zárt edényben pár napig állni hagyni, végül egészen száraz készülékben ledesztillálni. Az E. szintelen, mozgékony folyadék, melynek kellemes üdítő szaga van. Hig oldata kellemes zamatu. F.s. 0° -on 0.9105, 15° -on 0.906; f. p. 74,3° C. Vizben kevéssé oldható, borszesszel, vizzel minden viszonyban elegyíthető. Kémhatása semleges. Kémiai sajátságait illetőleg az éterek (összetett) cikkre utalunk. A nem jól zárt edényben eltartott E. idővel megsavanyodik, t. i. szabad ecetsav és alkohol keletkezik; az ilyen E. kémhatása természetesen savanyu. A kereskedésbeli készítmény néha alkohollal hamisított, ennek megvizsgálására az Éter-cikkben ismertetett éterkémlőcsövet használhatjuk; ez éterből is a vele egyenlő térfogatu viz szintén csak legfölebb 1/10 részt oldjon fel. Az E.-ot éppen kellemes illatánál és zamatánál fogva gyümölcs-, ecet- és rumesszencia készítéséhez használják. A m. gyógyszerkönyvben hivatalos (aether aceticus). L. Éterek és ecetsav éterei.