Brüsszel külvárosa Brabant belga tartományban (1890) 17994 lak.; gyapjuszövőkkel és fonókkal, szappan- és bőrgyártással.
1. András báró, német matematikus és fizikus, szül. Heidelbergában 1796 nov. 25., megh. Bécsben 1878 május 25. Bécsben filozofiát és jogot tanult, s a katonai tudományokban is képezte magát; 1817. a bécsi egyetemen a matematika és fizika tanársegéde volt, 1819. innsbrucki egyetemi tanár lett; 1821. Bécsbe nevezték ki, hol eleinte matematikát, 1834-től fizikát is tanított; 1848-52. a bécsi mérnöki iskolában működött, 1852. a magasabb mérnöki tudományokat adta elő a bécsi politechnikumon és az ottani természettani intézet vezetését is átvette. Egyideig a bécsi akadémia főtitkára is volt, 1866. nyugalomba vonult. Már a huszas években E. nagy feltünést keltett a bécsi egyetemen tartott előadásaival; nagy érdemet szerzett továbbá egy magnoelektrikus gép kitünő konstrukciójával és optikai kutatásaival, valamint a Baumgartennel együtt szerkesztett: Zeitschrift für Physik und Mathematik (1826-72) kiadásával. Művei: Lehrbuch der Physik (4. kiad., Bécs 1860); Die Kombinatorische Analysis (u. o. 1826); Die Prinzipien der heutigen Physik (u. o. 1857). stb.
2. E. Konstantin, osztr. botanikus és paleontologus, született Bécsben 1826 jun. 26. Az orvosi pályára készült, de ezt csakhamar otthagyta. A bécsi földtani intézet megbizásából 1850. a növények földbeli maradványait eddigi előfordulásuk helyén, főképen Stájerországban kutatta. A Jozefinum nevü bécsi orvosi akadémián 1854-től tanított, 1870. pedig az orvosi botanika tanszékét kapta meg és ennek megszüntével a gráci egyetemre ment át. Saját kutatásai és a British-Museum gyüjteményeinek 1878-tól 80-ig végzett tanulmányozása azt a meggyőződést érlelték benne, hogy a levél eredete nem csupán a családokat jellemzi, hanem még egyes nemeket is határozottan bélyegez, valamint azt is, hogy az ősi flóra tanulmánya a mostaninak megértését könnyíti meg. Dolgozataiban 1861-óta az akkor Bécsben feltalált galvanikus lenyomódást (Naturselbstdruck) alkalmazta. Ilyen műve a Blattskelete der Dikotyledonen (Bécs 1861. 61 műlappal); Die Farnkräuter... nach dem Flächenskelett bearbeitet (u. o. 1864, 180 műlappal); Physiographie der Medicinalpflanzen (u. o. 1862, műlapjain 294 lenyomódással). Főművét Pokorny-val együtt (l. o.) dolgozta ki: Physiotypia plantarum austriacarum (u. o. 1856-73 5 köt., műlapokkal). Belátva azt, hogy a galvanikus módszer egész növényekről sajtolásuk miatt csak eltorzított képet adhat, a forografálást vette segítségül: Photographisches Album der Flora Oesterreichs (Bécs 1874, 173 fényképeslappal). A növénycsaládok rokonságát 1873-tól kezdve behatóbban tanulmányozta s erről 1877-től 1880-ig 7 füzetben adta ki kutatása eredményeit e cimen: Beiträge zur Erforschung der Phylogenie der Pflanzen.
járás és az ugyanily nevü járás székhelye Karlsruhe badeni kerületben. 7 km.-nyire Karlsruhetől, vasut mellett, (1890) 6548 lak., ecet- és papirgyártással, pamutfonással, és szövéssel, festéssel és fehérítéssel. Régi fejedelmi kastélya szép kertben 1728-33-ig épült. Számos római régisége közt legérdekesebb a Neptun-szobor. 1786 jul. 9. és 10. Moreau francia vezér győzelmet aratott itt Károly főherceg seregein.
Ernő Mór Lajos, német filologus, szül. Gersdorfban 1802 okt. 5., megh. Zürichben 1877 ápr. 15., hol 1833 óta gimnáziumi, 1863 óta egyetemi tanár volt. Működésének tere az ó-német, skandináv és angolszász irodalom volt, melynek számos emlékét kiadta és magyarázta. E. kiadványai ma már mind elavultak. Legismertebb művei: Handbuch der deutschen Literaturgeschichte (1847, az összes germán népek ókori irodalmának tárgyalása) és Herbstabende und Winternächte (1865-67, 3. köt., a középkori német irodalomnak beszélgetésekbe öltöztetett népszerü tárgyalása). Saját költői művei nem keltettek figyelmet, mert gyenge termékek.
folyó Skóciában, Selkirk grófság DNy-i részében ered az E. Pen (687 m.) lábánál, átfolyik az E. Foresten puszta, fátlan vidéken, fölveszi a Yarrowt és a Tweedbe torkollik. - 2. Kis falu 27 km.-nyire Selkirktől, James Hogg költőnek, az E.-i pásztornak szülővárosa.
(ásv.), viztartalmu mész-aluminium-szulfát, a Laachi tó vidéki lávának (Bellenberg) üregeiben találták viztiszta, hatszöges rendszerbeli tüs kristályokban.
Vilmos, angol festő, szül. Yorkban 1787., megh. u. o. 1849. Eleinte könyvnyomdász volt Hullban, majd a festészetre adta magát és 1807. a londoni művészeti akadémia, 1808. Lawrence tanítványa lett. Hirnevét 1821. Kleopatra megérkezése Ciliciába c. festményével alapította meg, 1822. Olaszországban járt és főkép a velencei mesterek műveit tanulmányozta. 1848. kiállította legkitünőbb képeit; ezek: Küzdelem, Judith és Holofernes története, 3 képben, Benoiah, Odysseus és a Szirének, Az orleansi szüz története, 3 képben. Festményein bámulatos szinhatásokat ért el. A londoni kir. akadémia tagja és a yorki művészeti társaság alapítója volt. V. ö. Gilchrist, Life and letters of W. E. (London, 1855, 2 köt.); Monkhouse, Pictures by W. E. (London 1874).
(Etyek), nagyközség Fejér vmegye váli j.-ban, (1891) 2748 német és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(franc., ejtsd: etűd) a. m. tanulmány, gyakorlat, étudiant, tanuló.
(franc., ejtsd: etüi), mindenféle apró tárgyak eltartására szánt tok vagy ehez hasonló burok.