Régi magyar személynév, mely az Ete vagy Etü névnek a továbbképzése a kicsinyítő d, di képzővel. Mint helynév, ma Etéd alakban jön elő a Székelyföldön. A név különösen a kisebb nemességnél és várjobbágyoknál volt használatban.
alatt az éhségnek kezdeti fokát értik, azt a fokát, mely nem fájdalmas, hanem kellemes érzésnek mondható, mely ha nem is elégítjük ki, magától is elmulik. Sokszor bizonyos határozott ételre irányul az É., ismét máskor betegesnek mondható, akkor tudniillik, mikor ehetetlen, sőt undorító anyagokra irányul. Az élettanban a közérzetekhez sorozzák az É.-at, azaz azon érzésekhez, melyek által nem külső tárgyak valamely tulajdonságát, hanem saját testünk bizonyos állapotát ismerjük fel. A tapasztalatok a mellett szólnak, hogy az étvágy egyfelől középponti eredésü, másfelől azonban a gyomor és belek érzőideigeinek izgalma is okozza. Hogy a középponti idegrendszernek, az öntudat székhelyének, befolyása van az É.-ra, ezt az bizonyítja, hogy undor, kedélyizgalom, fájdalom csökkentik vagy meg is szüntetik az étvágyat. A gyomor és belek érző idegeinek reflektorikus befolyására kisérleti tapasztalatokon kivül az utal, hogy emberek, akiknek gyomra beteg, hurutos, nem szoktak É.-gyal birni.
(lat.) cimmel két görög szótárt ismernek; az egyik az u. n. hiteles E., melyet 1888. Reitzenstein talált a vatikáni és firenzei könyvtárakban, de még nem adott ki (v. ö. Philologus 1889. évf. 450-455 l.). Ebből és még hasonló etimologiai lexikonokból keletkezett körülbelül a X. században a kompilált E., melyet először Kalliergis adott ki Velencében 1499., legutoljára Gaisford (Oxford 1848). A hiteles E. megtalálásáig nagy becsben állott nyelvészeti, történelmi és mitologiai jegyzeteinél fogva. Rokon gyüjtemények: az u. n. E. Gudianum (Sturz F. W. adta ki 1818. Lipcsében, uj kiadása készülőben Carnuthtól), az Etym. Angelicanum (kiadta Ritschl, Bonn 1845), továbbá Florentinum és Parvum (kiadta Miller, Páris 1866).
(régebben Azzilo, Ezzilo, a skandinávoknál Atli), a német hősmonda egyik legnagyobb alakja, melynek a történeti Attila hun király felel meg. A hagyomány két nejéről tud: az egyik Helche (Herche, Erka), kitől két fia (Bloedel és Fridel) származik, akik a ravennai ütközetben elvesztek; a másik a burgundi Kriemhilda, Siegfried özvegye, kitől egy fia (Ortlieb) volt, kit Hagen megölt. A nibelung-monda szerint az ő udvarában pusztulnak el, de szándékán kivül, sőt akarata ellenére, a burgundi fejedelmek és népek. Haláláról általában nem tud a német hagyomány és a «Klage» c. költemény még külön hangsulyozza, hogy senki sem tudja, hogy Etzelből mi lett. (A XII. századi verses Kaiserchronik szerint E. megfult a saját vérében és Budán van eltemetve). A róla szóló német hagyomány általában megegyez a mondának skandináv alakjával, csakhogy itt Atli maga okozza hatalom- és kincsvágyból a burgundok vesztét, amiért neje (itt: Gudrun) őt megöli, megfelelően annak a történeti ténynek, hogy Attila egy germán királyleánnyal (Ildikó) tartott esküvőjén halt meg, eshetőleg e királyleány kezétől vette a halált. E. egyéb német mondákban is szerepel, igy a «rózsáskertekről» szóló költeményekben legyőzi Gibich királyt, kit hübéresévé tesz; Biterolfot (l. o.) és Berni Detrét (l. o.) segélyezi, hogy ellenségeiken bosszut állhassanak és országukat visszanyerjék stb. De viszont őt is segélyezik, p. Detre, különösen Osantrix, Waldemar és egyéb ellenségei ellen. A német hagyomány korának legnagyobb és leghatalmasabb fejedelmét látta Etzelben, kinek országa a mai Magyarország; fővárosa Etzelburg (l. o.). Udvarát jó részben legyőzőtt királyok teszik (rendszerint tizenhárom), kik őt főuruknak elismerik és parancsolatait teljesítik. De nemcsak hatalmas, hanem egyuttal nagylelkü, nemes gondolkodásu, jó szivü királynak veszi őt a német hagyomány, mig a skandináv fölfogás szerint hatalomra és kincsrevágyó, szivtelen és vérszomjas. A tényekben a skandináv monda, a fölfogásban a német hagyomány közelíti meg jobban a történeti Attilát.
Károly, német vasuti mérnök és építő, született Heilbronnban 1812 január 6-án, meghalt 1865 máj. 2. - 1835. Párisba menvén, a vasutüggyel kezdett foglalkozni s egy Saint-Germainba vezető vasut tervét készítette el; azután e vasut kivitelét is rábizták. Később a versaillesi vasut mérnöke lett, majd Württembergben rövid tartózkodása után Bécsbe ment, hol számos udvari épületet készített; később mint főépítőtanácsos württembergi államszolgálatba lépett. 1845-től kezdve Kleinnal együtt az Eisenbahnzeitung-ot szerkesztette. 1852. Svájcba hítták, hol a talajviszonyok nagyon kedvezőtlen volta mellett több vasutat épített. 1857. a Ferenc-József keleti vasuttársaság igazgatója lett. Ő dolgozta ki a Brenner-vasut tervét. Tisztelői a Brenner-állomáson emlékszobrot állítottak, melyet 1892 aug. 24. lepleztek le. Munkája: Oesterreichische Eisenbahnen, entworfen und ausgeführt in den Jahren 1857 bis 1867 (Bécs, 1863-67, 8 köt.) stb.
a középkori német hagyomány szerint Attila Hun király székvárosa, melyet a nép és a költők valahol Magyarországon képzeltek. Ez az E. egyes tudósok véleménye szerint Buda, ill. Ó-Buda, mások szerint Esztergom. A Nibelung-ének költője nem határozza meg pontosan E. fekvését, hisz ez nála nem is tulajdonnév, hanem csak általában a hun királynak (meg nem nevezett) székhelye, melyet a Duna partján képzel. A Klage-ban E. nem fordul elő. Mint igazi városnév először a Biterolf és Dietleib c. XIII. századi költeményben szerepel E., de fekvését e mű sem határozza meg pontosabban. A német hagyomány tehát E. alatt Etzel király székhelyét értette, de nem mutatható ki, hogy ezt valamely egyes meglévő várossal azonosította volna. Ellenben legrégibb hazai forrásaink (a névtelen jegyző és Kézai Simon) kezdettől fogva Budához, ill. Ó-Budához kapcsolják az E. nevet és Borbála királyné, Zsigmond felesége, még 1425-ben E.-nek nevezi Budát. V. ö. Salamon, Budapest története. II. 49. 122. 483., III. 298. és Heinrich G., Etzelburg és a magyar-hun monda, 1881.
l. Wunderer.
-, görög összetételek előtagja, a. m. jó, szép, kellemes, derék (ellentéte dísz). - A botanikában növénynevek összetételében a. m. a tipus, tőalak vagyis az igazi; p. Euthymus a. m. igazi kakukfü.
(ejtsd: ő), város Seine-Inférieure francia départementban 29 km.-nyire Dieppetől a Bresle és vasut mellett, (1891) 4693 lak. A 3375 m. hosszu és 4 m. 20 cm. mély E.-i csatorna Tréport tengeri kikötővel csatolja össze; olajprésekkel, kétszersült-, hangszer- és butorgyártással, bőrcserzéssel. A XIII. századból való pompás templomában, amelyet Sz.-Lőrinc, dublini püspök sirja fölött emeltek, a Guise, Cleves és Artois családok számos tagja van eltemetve. Szép kastélya, amelyet 1578. Guise Henrik kezdett el építeni és nagyon szép arcképgyüjteményt foglal magában, jelenleg a párisi grófé. E. a középkorban egyike a legfontosabb hübéreknek, s a Lusignan, Brienne, Artois, Guise, Cleves és Penthierre családoknak volt birtokában.
1. Lajos Károly gróf, Bourbon hercege, szül. 1701. Sceaux kastélyban, megh. u. ott 1775 jul. 13. Bourbon-Condé Lajos hercegnek fia volt és nagy szerepet játszott a XIV. és XV. Lajos udvarában. Ritka bátorsággal küzdött a császáriak elleni háborukban, igy kül. Kehlnél és Philipsburgnál (1734-35), továbbá Dettingen-, Fontenoy, meg Raucoux mellett (1743-47), amiért az udvar a tüzérség fővezérévé tette. 1775. Languedoc, majd Guyenne kormányzója lett. 1771. ő is tiltakozott a parlamentek elnyomása ellen s ezóta visszavonultan élt Sceaux várában. Roppant vagyonát Penthievre herceg örökölte (Grande Encycl. XVI. 712.).
2. E. gróf, Gaston Lajos Fülöp Mária, Orléans hercege, Eu grófja, szül. Neuillyben 1842 április 29. Nemours herceg legidősbik fia (Lajos Fülöp király unokája). Nagyatyja halála után Spanyol- meg Angolországban nevelkedett. 1864-ben nőül vette Izabellát, II. Pedro braziliai császárnak egyetlen gyermekét. Mint a braziliai hadsereg vezére, meggyőzte Lopez paraguay-i diktátort (1869) és e diadal révén népszerüségre emelkedett. De mivel mind ő, mind neje teljesen a klerikális pártnak volt eszköze, nemcsak maga lett népszerütlen, hanem apósának megbuktatására is okot szolgáltatott. A monárkia bukása után (1889) az egész császári családal együtt Európába vitetett. Jelenleg többnyire Versaillesben él. Három fia van: Pedro (l. Eu 3), Lajos, szül. 1875. és Antal, szül. 1881.
3. E. gróf (Don Pedro d'Alcantara), Bourbon hercege, szül. Petropolisban Rio de Janeiro mellett, 1875 okt. 15; jelenleg Bloome gróf gondjai alatt a bécsujhelyi katonai akadémiának növendéke. Ha a monárkista pártnak sikerülne Braziliában a köztársaságot megbuktatni, E. gróf foglalná el valószinüen a trónt, melyet 1889 nov. 15-ig nagyatyja, II. Don Pedro császár birt.