1. Az attikai közép vigjátéknak egyik előkelő irója, aki a Kr. e. 370. év táján élt s a régibb tragikusokat, kül. Euripidést parodizálva, főleg mitikus tárgyakat dolgozott fel, de már kortársai hibáit is korholta. Műveiből, melyeknek számát 104-re teszik, csak töredékek maradtak fenn s ezek is nagy életbölcseségről tanuskodnak. Nyelve kellemes, tiszta és választékos. - 2. Anaphlystos démoszból való athéni jellemtelen démagogus, Démosthenés ellenfele, ki a népre nagy és káros befolyást gyakorolt; ő vitte keresztül a teórikonra vonatkozó káros törvényt s Philippostól megvesztegetve, kinél követül volt, kötötte a 346. évi gyalázatos békét is.
L'Her. (növ.), l. Eukaliptusfa.
Planch. (növ.), a hóvirágfélék génusza, 4 fajjal D-Amerikában. Örökzöld hagymás növény, levele elliptikus v. tojásdad, ritkán szivalaku, redős, hosszunyelü; virágszála karcsu; virága ernyős, nagy, tölcséres, hófehérségü, illatos, mellékpártája 6 metszetü. Legismeretesebb az E. amazonica Lindl.; virágának átmérője 12 cm., télen s gyakran májusban ujra diszlik. Az E. candida Schlim. és E. grandiflora Planch. et Lindl. fajokkal együtt a hagymás növények egyik legszebbike, azért melegházban ápolják (l. a Teremnövények II. képét). Hagymasarjakról könnyen lehet szaporítani. Őszkor laza, kövér földbe szokás ültetni.
[ÁBRA] Eucharis amazonica.
l. Oltári szentség.
Ag. (növ.), l. Agar-agar.
l. Masszaliánusok.
Schrad. (növ.), magas pázsitkóró; egy faja Mexikóban él (E. Mexicana Schrad.). A kukorica legközelebb való rokona, s a kukorica amerikai eredetét az E. rokonságával támogatják.
(gör.-lat.), a gör. szert. kat. egyház templomi könyve, mely a szentségek, szentelmények és a különféle esetekre előirt összes ájtatásságok, szentelések és áldások szertartásait foglalja magában. Ismeretes kiadás a Goar-é ezen cim alatt: Euchologium sive Rituale, Graecorum, complectens ritus et ordines divinae liturgiae, officiorum, sacramentorum, consecrationum, benedictionum, funerum, orationum si cuilibet personae, statui vel tempori congruos, juxta usum orientalis ecclesiae etc. Lutet, Páris 1647. V. ö. Görög katolikus egyházi szerkönyv (Euchologion, Debrecen 1884).
ásvány, rombos rendszerü apró oszlopokban jeged, vegyi összetétele rézhidroarzenát (4CuO.As2O5.7H2O.CuO47,As2O534.H2O19). Üvegfényü, smaragdzöld. Ritka. Libetbányán a csillámpalában rézérctelepben találtatik.
Adolf Kristóf, német filozofiai iró, szül. 1846-ban, most a jenai egyetemen a filozofia tanára, ki főleg mint Aristoteles kiváló mivelője szerzett nevet. Első nagyobb műve: Die Methode der aristotelischen Forschung (Berlin 1872); igen becses historiai művei még: Geschichte der philosoph. Terminologie Geschichte und Kritik der Grundbegriffe der Gegenwart (1878-1879); Die Leben sanschauungen der grossen Denker (1890). Rendszeres művei: Die Einheit des Geisteslebens im Bewustsein und That der Menschheit (1888).