(gör.) a. m. jó emésztés; eupeptikus, könnyen emészthető.
Poseidon és Tityos leánynak, Európának fia, ki atyjától azt az adományt nyerte, hogy a vizen tudott járni. Résztvett az argonauták utjában s ekkor a libiai Tritóntól egy göröngyöt kapott, melyről Médeia azt jósolta, hogy arról fogják E. utódai Libiát benépesíteni a 17. nemzedék idején. Ha E. a Tainarónnál, a Hádés bejáratánál veti el a göröngyöt, akkor már a 4. nemzedéknél megtörtént volna a dolog, de Téránál elvesztette s igy utódainak először ezen szigetet kellett elfoglalniok s csak innen alapította egyik utóda, Battos, Kirénét.
L, (növ.), l. Kutyatej, - Euphorbiaceae l. Kutyatejfélék.
v. Euphorbium, l. Ebtejfák.
1. Kr. e. 276-225, görög költő és régiségiró, született Kalkiszban, Eubea szigetén; Athén volt második hazája, élete végén pedig Nagy Antiochos-nak, Sziria királyának volt könyvtárosa. A prózán (upomnhmata istorika) kivül működött az eposz, elegia és epigramm terén. Eposzaiban (p. a Mopsopiában) régi attikai helyi mondákat dolgozott fel, az elegiában a római irók közül Cornelius Gallusnak volt mintaképe; aki utánozta és fordította is e nembeli alkotását. Stilusa az alexandriai iskola szellemében mesterkélt és homályos volt, bár Quintilianus elismeréssel van iránta. Életét és működését Meineke irta meg (Danzig, 1823.) és ugyanő ujra az Analecta Alexandrinában (Berlin 1843.); töredékei ugyanott és Müller kiadásában (Fragm. hist. Graec.) találhatók. - 2. Aischylosnak, a nagy tragikusnak fia és ugyancsak tragikus költő, aki egy tetralogiájával Sophoklést és Euripidést is legyőzte.
görög szobrász, festő és ércmüves, az Isthmosról származott és a Kr. e. 350 év körül élt. A szobrászatban Lysippus előzője, a festészetben Aristides tanítványa volt. Műveiben eltért az emberi test azon arányaitól, melyeket Polykletos állapított meg: alakjai karcsubbak, azoknak feje, keze és lába nagyobbak lettek. Történeti műveiben a lelki állapot kifejezésére és a természethüségre nagy gondot fordított. Szobrai közül különösen hires volt egy Paris-szobor, festményei közül a Mantineai csata és egyéb falképei az athenei Kerameikosban, meg az őrültséget szinlelő Odisszeus képe Ephesosban. Könyveket is irt a szimmetriáról és a szinekről.
L. (növ.) l. Szemvidítófü.
1. Tigris és Mesopotámia fitestvére, ki Axurtas nevü fiát, midőn anyja mellett pihent, idegen embernek gondolván, megölte. Tévedését látva fájdalmában a Médos folyóba ugrott, melyet aztán róla neveztek el. - 2. Kiváló szónoki tehetséggel biró tirusi troikus, ifj. Plinius barátja, tianai Apolloniosnak kezdetben nagy tisztelője s később ellensége. Rómában Hadriánus alatt méreggel oltotta ki életét.
a három charis egyike; l. Charisok.
v. Eupittonsav, bonyolult összetételü szénvegyület C25H26O9. E sav alkáli sói szép kékszinüek és pittakál néven festékül használják.