(gör.-lat.). Igen ritka féreg, melyet nehány esetben emberi vesemedencében találtak. A féreg vörösbarna, lemezalaku; nősténye 1 méter hosszu, himje kisebb. Egy szája van, 6 szemölccsel. Petéje 0,06 mm. hosszu és fehérjeburokkal bir. Állatoknál a tropikus égöv alatt gyakoribb.
l. Baszk nyelv.
(gör.) a. m. szép oszlop-távolsággal biró épület (l. Intercolumnium). Az oszlopoknak egymás közötti távolsága ily épületnél 21/4-21/2 alsó törzs-átmérő volt.
(gör.) a. m. halálenyhítés, elavult orvosi kifejezés, az orvos azon törekvésének jelzése, hogy ha már betege életét megmenteni nem képes, legalább halálkinjait enyhítse. Az E. eszközei azok lennének, amelyek a beteg fájdalmait csökkentik; ezeknek az alkalmazása azonban gyakran beleütközik az orvos azon fontosabb feladatába, hogy az életet minél tovább fentartsa, főleg ha még a felgyógyulásnak lehetősége nem szünt meg. Gyógyíthatatlan bajok végső idejét enyhíteni bódító, altató szerekkel helyén van, de csak azon határig, amig ezen szerek az életet nem veszélyeztetik. A végső megváltást siettetni a jelen korban orvosnak nem szabad; jóllehet már több izben képezte ezen kérdés komoly megbeszélés tárgyát, a nézetek azonban eltérők voltak.
a kilenc muzsák egyike, ki általában mint a zene muzsája ismeretes, l. Muzsák.
Mart. (növ., kélpálma, palmitó), a pálmák génusza 10 fajjal Amerika forró vidékein. Karcsu, magas, simatörzsü fák, szárnyalt levelekkel, fénylő fehér virágfürttel s gömbölyded, egymagu sötétpiros bogyóval. Az E. oleracea Mart. törzse 48 m. magas. Brazilia alacsony vidékének nedves erdeiben, különösen Pára városa körül terem, levele fésüsen szárnyalt. Lilaszin gyümölcsének vékony husából kedvelt ital lesz. Törzsét gyakran oszlopnak v. szarufának hassználják, azért palliszád- v. oszloppálmának is hivják. Fiatal levele meg a rügye megfőzve jóizü étel (pálmakáposzta); nyersen finomra metélve ecettel és olajjal salátának készítik el. Az E. caribaea Spr. a karaibi szigeteken terem, levélkéje keskeny, hegyes, sima; gyümölcse hosszas. Mintegy 30 m. magas; fiatal levelét hasonlókép használják. Az E. edulis Mart. braziliai, 25-30 m. magas, csak 16 cm. vastag, de tövön gyakran megvastagodik. Levele fésüsen szárnyalt, gyümölcse olajszinü, különben alakjára meg nagyságára nézve a kökényhez hasonló. Vizben megpuhított és szétreszelt gyümölcshusa megszürve sürü, kékszinü, jóizü pép (assai).
Zigabenos v. Zigadenos, konstantinápolyi tudós, bazilita szerzetes a XII. sz.-ban. Megh. 1118. Alexius Comnenus császár parancsára megirta az ortodox vallástételek védelmét az eretnekek ellen (Panoplia dogmaticae fidei orthodoxae, Tergovist, Oláhorsz. 1811), a négy evangeliumhoz való kommentárját (kiadta Mathaei, Lipcse 1792., ujabban Berlin 1845); továbbá Dávid zsoltárainak kommentárját (Theophylactus műveinek gyüjteményében, Velence 1530).
az Oldenburghoz tartozó, egykori Lübeck fejedelemség székes fővárosa, 36 km.-nyire Lübecktől, a Kis- és Nagy E-i tavak közt, vasut mellett, (1890) 4625 lak., gép-, sör- és kályhagyártással, gőzfürészmalommal, nyilvános könyvtárral (30000 kötet). Régi városháza mellett a legjelentékenyebb épületei a nagyhercegi kastély képgyüjteménnyel és szép parkkal és a régi, Szt. Mihályról elnevezett templom (a XII. századból) hegyes toronnyal. E. szülővárosa Weber Károly Máriának, akinek emlékére 1890. szobrot is emeltek.
Gyula, német orientalista, szül. Stuttgartban 1839 jul. 11. - 1871 óta egyetemi könyvtárnok, 1880 óta egyetemi tanár Strassburgban. A keleti nyelveket Tübingában, Párisban, Londonban és Oxfordban tanulta és több izben járta be a keletet, honnan számos ó-sémi felirat mását hozta, melyeket a strassburgi egyetemnek adott át. Főművei: Qolasta (1867), Punische Steine (1871), Erläuterung einer zweiten Opferverordnung aus Karthago (1874), Sechs phönikische Inschriften aus Idalion (1875), Nabatäische Inschriften aus Arabien (1885), Sammlung Karthagisch. Inschriften (I. 1883), Sinaitische Inschriften (1891) stb.
a görögöknél a csekély emelékkel lapos ivben hajító harcgépek; sajátképen kerekes állványon nyugvó nagy ij, mellyel 1-11/2 méter hosszu nyilakat 500 lépésre hajítottak; a nyilak vas-, vagy érchegyeire sokszor gyujtó szereket kötöttek.