(ejtsd: evó), város Creuse départementban 43 km.-nyire Aubussontól, vasut mellett, (1891) 3040 lak., ként, natront, vasat tartalmazó meleg (29-56° ) forrásokkal, melyek vizét ivásra és fürdésre használják. Az évad jun. 1-től szept. végéig tart. Fürdőintézete egy római fürdő romjai (valószinüleg Evahonium) helyén áll. E. egykor a kis Combrailles-vidéknek volt fővárosa; ez időből (XII. sz.-ból) maradt fenn egy tágas bencés temploma a XVII. sz.-ból való fafaragványokkal.
(lat.) a. m. elillanás, megszökés.
Afrika ÉNy-i részének vidéke a Rabszolga parton a Volta és Mono folyók közt; É-on az Agome-hegység, D-en a Benin-öböl határolja. Dahomejt is beleszámítják az Ogunig.
(lat.), a holdmozgás második nag y egyenlőtlensége, melynek oka a Hold pályájának excentricitása és ennek folytán a Napnak a Holdra gyakorolt vonzásának változása. Az E. nagysága 1° 20',5; a Hold hosszaságaiban 1° 16'-nyi változást idéz elő; periodusa, azaz azon idő, melyben az E. minden értékét + 1° 20',5 egészen - 1° 20', 5. felveszi: 31. 8 nap. Az E.-t először Ptolemaios ismerte fel határozottan és alkalmazta is Hold-elméletében.
(növ., lat. perennis), hibásan képzett műszó (évelni igénk nincs); l. Kitelelő és Többnyári növény.
(ang., ejtsd: ívn monni), mikor a bookmaker nem ad többet valamely lóért, minta betétösszeg; de ezt is visszaadja, s ebben különbözik a totalisateurtől, melynél különben e kifejezést nem is használja.
(lat.) a. m. szellőztetés.
Hübéres birtokában levő hübérnek megüresedésének esetére adományozása. - Eventualitás, l. Esetlegességi elv. - Eventualiter, esetleg, szükség esetében.
(lat.) a. m. siker, eredmény, E. docebit, az eredmény meg fogja mutatni; E. stultorum magister, az eredmény a balgák mestere.-E. bonus, l. Bonus eventus.
Allaert van, hollandi festő, szül. Alkmaarban 1621., megh. Amsterdamban 1675. Először Utrechtben Savery Reclandt. azután Haarlemben Molyn Péter tanítványa volt, 1640. Norvégiába utazott, hogy az ottani vadregényes hegyvidékeket tanulmányozza, 1645-52. Haarlemben tartózkodott, azután Amsterdamba költözött, hol egész haláláig megmaradt. Legszebb festményei a drezdai, kopenhágai, müncheni képtárakban, a párisi Louvreban, a szt.-pétervári Eremitageban, az amsterdami országos muzeumban vannak. A budapesti országos képtárnak is van két érdekes példánya. Az egyiket (210) látjuk, milyen merészen festett meglepően meredek, kopár sziklákat; a másik (241), mely 1674-ből való és fák sürüjében álló malmot ábrázol, egész hangulatával élénken emlékeztet Ruysdael Jakabra. Rézmaratásai a legkitünőbbekhez tartoznak. V. ö. Drugulin, A. v. E., Lipcs 1873.