Mount-, l. Gauriszankar.
György, angol mérnök, szül. Walesben 1790 jul. 4., megh. Londonban 1866 dec. 1. Mint tüzérkadét 1806. Kelet-Indiába ment, 1823-1843. India trigonométriai felmérésének vezetője volt s 1841. befejezte az indiai délkör fokmérését. Az ő tiszteletére nevezte el utódja, Vaugh, Mount-E.-nak a Himalájában levő Gauriszankart (l. o.)
(ejtsd: evveret). 1. Sándor Hill, északamerikai államférfiu, született Massachusettsben 1792 márc. 19., megh. Kinában 1847 május 29. Miután iskoláit Bostonban, Cambridgeben és a Harvard-egyetemen befejezte, 1809. követségi titkár lett Sz.-Péterváron, honnan ugyanily minőségben Hágába helyezték át s u. ott 1818-24. ügyvivő volt. 1825-29. a spanyol udvarnál képviselte az Egyesült-Államokat, honnan Jackson elnöksége alatt visszahivatván, a magánéletbe vonult. 1835-től kezdve kiadta a North-American Review jóhirü folyóiratot. Europe or a general survey of the present situation of the principal powers, with conjectures on their future prospect (Boston 1822) c. munkájában az európai nagyhatalmasságok akkori állapotát a fejedelmek és népek közötti harc eredményének tekinti, melyben szerinte a politikai szabadság fog győzelemre jutni. Többi művei: New ideas on population, with remarks on the theories of Malthus and Godwin (London 1823); America or a general survey of the political situation of the several powers of the western continent (Filad. 1827) stb. Polk elnök 1846. Kinába küldte mint kereskedelmi ügynököt, ez országban egy év mulva meghalt.
2. E. Eduárd, az előbbi öccse, szül. Dorchesterben (Massachusetts) 1794 ápr. 11., megh. Bostonban 1865 jan. 15. Előbb unitárius lelkész volt Bostonban, miután pedig Európát beutazta, a Harvard-egyetemen a görög nyelv tanára lett. 1824-től kezdve tagja volt a kongresszusnak, hol az indusok érdekében mondott beszédeivel tünt ki. 1836-1840-ig Massachusetts kormányzója, 1841-45-ig londoni követ volt. 1852. néhány hónapig államtitkárságot vállalt, de még ugyanezen évben Massachusettsben szenátorrá választották. 1854. gyöngélkedése folytán magánéletbe vonult vissza. Mindamellett 1860. kisérletet tett az alelnöki állás elnyerésére, de sikertelenül. Ezentul életét a tudományoknak szentelé; az Egyesült-Államok számos városaiban nyilvános előadásokat tartott oly célból, hogy kimutatta Washington befolyását és jelentőségét. Ez előadások jövedelmét (100000 doll.) arra fordította, hogy a Mount-Vernon (hol Washington lakott), a nemzet közös birtokául megszereztessék. Ez által élete utolsó éveiben nagy népszerüséget szerzett. Ez időben irta meg Washington életrajzát is. Beszédeinek gyüjteménye 1869. jelent meg (Boston, 4 kötet).
város K.-Flandria belga tartományban, 7 km.-nyire Gandtól, a Gand-Terneuse-csatorna és vasut mellett, (1889) 7031 lak., csipkekészítéssel, vászon- és pamutszövéssel, nagy fürészmalmokkal és szeszfinomítással.
(ejtsd: evvergiedsz), mintegy 150 km. hosszu és átlag 50 km. széles mocsár Florida félsziget D-i végében, amely É-on az Okeechobee nevü tóval áll összeköttetésben. A mocsarak sekély (0,3-1 m.) vizüek, lusta folyásu csatornák által, amelyek a Thousand Islandst fogják körül, a Mexikói-öböllel össze vannak kötve. Az E. egykori tengeröböl, amelyet félkör-alakban korallzátonyok választanak el a tenger vizétől.
(ang., ejtsd: evverlaszting) a. mint örökkétartó, fénylőkötésü (atlasz) fél gyapjuszövet, melynek láncfonala a legfinomabb minőségü merino fésüs gyapjuból készült 15-30 számu (Wi) cérna, vetüléke pedig hasonló finomságu pamutcérna. Igen tömött szövet, a centiméterre eső lángfonalak száma ugyanis 55-60, a vetülék fonalaké pedig 28-36. Nagyfoku tartósságánál fogva lábbelieknél felbőr gyanánt használják.
Ach. (növ.), a gallyas zuzmók génusza, laposra nyomott ágakkal, kerekded pajzsalaku apotheciummal, melynek a felszine szines. Többnyire a fák ágain és törzsén v. vén fakerítésen, hazánkban 4 faja terem. Leggyakoribb az E. prunastri Ach. (szilvafa-zuzmó) világos vagy zöldes-szürke, apotheciuma pirosbarna. Ritkán hoz gyümölcsöt, inkább sorediumról gyarapodik, melynek fehéres pora gyakran a telep felszinét elborítja. Gyümölcsfákon, különösen a szilvafán gyakori s mint fakosz hatalmasodik el rajta.
(lat.), kiforgatás, felfordulás; everziv a. m. felforgató.
Eduárd Frigyes, német természetbuvár és utazó, szül. Hagenban 1794 jan. 23., megh. Kazánban 1860 ápr. 14. 1818. az Uralban a szlatuszti fegyvergyár orvosa lett. 1820. Negrivel Bokharába ment, 1825. Berggel a Kaspi-tengerhez. 1828. Kazánba az állattan és növénytan tanárának nevezték ki. Onnan beutazta az ország délkeleti vidékét és sok uj állatfajt fedezett föl. Legnevezetesebb műve: Reise von Orenburg nach Buchara (Berl. 1823).
(lat.), az állatoknak egyik nagy csoportja, szembe helyezve a Vertebratákkal, l. Gerinctelenek.