(ejtsd: evrö), Eure francia départementnak és az ugyanily nevü járásnak székhelye, püspöki székhely 108 km.-nyire Páristól, a három ágra oszló Iton és vasut mellett, (1891) 16932 lak., vasöntéssel, szivattyukészítéssel, mustárgyártással, gabona- és szeszkereskedéssel; muzeummal és (20000 kötetből álló) nyilvános könyvtárral. Pompás (XI-XVI. századból való) székesegyházának renaissance-izlésü homlokzata van. Egyéb jelentékeny épülete a Saint-Taurin egyház, óratorony és a püspöki palota. E. a gallusok idejében az eburovices nevü törzsnek volt fővárosa; a rómaiak Mediolanum Aulercorum-nak hivták. Sz. Taurin a IV. században püspökséget alapított benne. Fülöp Ágost fölégette büntetésképen azon árulásért, melyet lakói Földnélküli János érdekében elkövettek. Oroszlánszivü Rikárd ujból felépíttette, de Szép Fülöp visszafoglalta, 1316. pairievé emelte és fitestvérének, Lajosnak adományozta. A XV. sz.-ban az angolok több izben elfoglalták, végre egyesíttetett a francia koronával 1429. V. ö. Le Brasseur, Hist. civile et eccl. du comté D'E. (1722).
város Mayenne francia départementban, 33 km.-nyire Lavaltól, vasut mellett, (1891) 4307 lak., gőzmalmokkal, gazd. gépgyártással, kalap-, vászon- és téglagyártással. Pompás templomában (a XI-XIII. sz.-ból), amely egy XII. sz.-beli nagy kápolnával van összekötve, gyönyörü, ugyanazon korból való falfestmények láthatók.
a tropikus évnek részei, melyekre ezt a Napnak az év folyamán elfoglalt különböző helyzete szerint felosztjuk. Minthogy pedig az ekliptikának az egyenlítőhöz való hajlása folytán - melytől pedig a Napnak helyzete függ - az ekliptika egy évben kétszer metszi az egyenlítőt és kétszer távolodik el, attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer délfelé, azért az évnek négy ily része, É.-a van, még pedig tavasz, nyár, ősz és tél. Az egyenlítőbe március 20 v. 21-én és szept. 22 vagy 23-án jő a Nap, amaz a tavaszi, ez az őszi napéjegyenlőség (aequinoctium), egyben a tavasznak, illetve ősznek kezdete. Junius 21. vagy 22-én hagyja el a nap északfelé legjobban az egyenlítőt, elérve a ráktérítőhöz - ez a nyári napfordulat (solstitium aestivum), az északi féltekén a nyárnak kezdete; december 21. va. 22-én pedig délfelé tér el leginkább egészen a baktérítőig, ez a téli napfordulat (solstitium brumale), az északi féltekén a tél kezdete. Az évszakok eme sorrendje a déli féltekén éppen fordított; mikor nálunk tél van, ott nyár van s fordítva. Hogy az É.-at a Földtengelynek a Földpályához való hajlása idézi elő, azt már Copernicus fölismerte. Ezen - 66° 32'-nyi - hajlás, mely mellett a Föld tengelye magamagával párhuzamosan halad, okozza azt, hogy az év folyamán a nappalok hossza különböző és különböző a Napnak a látóhatár feletti legnagyobb emelkedése, déli magassága. Ez a két körülmény pedig maga után vonja azt, hogy a Nap a Föld felületét többé-kevésbé melegíti át. Az aequinoctiumok idején a nappal tartama 12 óra és Budapesten a Nap délben 42° 5'-nyi magasságban áll; a leghosszabb nap (az északi féltekén junius 21-22-e) Budapesten majdnem 16 óra tartamu és a Nap déli magassága 66°; a legrövidebb nap hossza (az É. féltekén dec. 21-22) Budapesten 8 1/4 óra és a Nap magassága délben 19°. L. még Föld; Hőmérséklet.
l. Éves.
a száz év időszaka. Vajjon az évszázad p. 1900 v. 1901 jan. l-vel kezdődik-e, gyakran felszinre került kérdés; 1700 előtt oly élénk vita folyt e körül, hogy gunyos feliratu érmeket készítettek (p. «Hört doch Wunder, im Jahre 1700 wussten die Leute nicht, wie alt sie waren!»). 1800-ban is megujult a vita, sőt már 1889-ben is felvetették a XX. század kezdetének kérdését. Az egyik részen azt állítják, hogy az É. azon január 1-vel kezdődik, melyben az évszám százasa változik, tehát 1700, 1800, 1900, stb.; a másik rész azt mondja, hogy minden uj ciklus és igy uj É. is eggyel és nem zérussal kezdődik. Bár a gyakorlatban tulnyomóan a 0-ás évvel kezdték számítani az évet (1800-ban Göthe is ehhez a nézethez csatlakozott), a helyes mégis csak az 1-gyel való kezdés, ugy mint már Mädler megjegyezte, hogy Piazzi Palermóban az első kis bolygót (Cerest) uj évszázad napján (azaz 1801 jan. l.) fedezte fel. Ugyanis az I. a Kr. utáni első évvel kezdődik, tehát a XX. század is 1901 jan. l-én kezdődik majd. Természetesen az évtizedek is az egyes évekkel kezdődnek.
(Eveszt), 102 km. hosszu mellékfolyója a Dünának; Livonia és Vitebszk orosz kormányzóságok határán a Luban-tóból folyik ki, eleinte É.-nak, azután DNy-nak folyik Livonián és ezután Vitebszken keresztül s végül a két kormányzóság határán torkollik.
(lat.) a. m. el-, kihiresztelés, elterjesztés.
Lajos, a budapesti népszinház igazgatója, szül. Fegyverneken Hont vmegyében 1851 aug. 17. Atyja földbirtokos volt s a szabadságharc után másfél évig Olmützben várfogságot szenvedett. Iskoláit Ungvártt és Szatmártt befejezvén: 1870. Budapestre jött, hol az egyetemen tanári pályát végzett. 1871. a nemzeti muzeum könyvtári osztályában nyert alkalmazást s ott három évig működött. Ez idő alatt sok tanulságos történelmi közleményt tett közzé a régi magyar zenéről és zenészekről, melyek leginkább az akkori, Rákosi Jenő által szerkesztett «Reform» cimü napilapban láttak napvilágot. E közlemények az időben feltünést keltettek. A népszinház megnyitásával Rákosi Jenő igazgató oldala mellett mint jegykezelő napdijas, később egymásután ellenőr, gazdasági ügyelő, pénztáros, rendező és drámabiráló működött, végül Csepreghy Ferenc halála után a titkári állást foglalta el s mint ilyen egyik alapvetője lett az intézet fölvirágzásának. Rákosi Jenő 1881. visszalépvén az igazgatástól, ő vette át a népszinház igazgatását s azóta mint ilyen működik s fejt ki sokoldalu tevékenységet. A népszinművek mellett a zene minden ágának széles tért nyitott az intézetben s nem egyszer versenyre kelt nagy művészek, világhirü énekesek, sőt egész operák szinrehozatala- s operai társulatok felléptetésével ugy a nemzeti, mint későbben az operaházzal, sőt a hangversenytermekkel is. Az operettek szövegei átdolgozása és fordítása körül is sokoldalu munkásságot fejt ki.
a vér fertőzött állapota eves sebváladék felszivódása következtében. L. Septihaemia.
(olasz) a. m. éljen.