(lat.), cim, melyet először a longobard és frank királyok, később VII. Henrik koráig a német császárok, majd a cászári és királyi helytartók, a birodalmi hercegek és grófok viseltek. Olaszországban azelőtt a hercegeknek cime volt, kik később Altessa cimet vettek fel, s az Excellencia a nemesek rendes cimévé lőn, melynek használatában különben az olaszok igen bőkezüen járnak el. Franciaországban már a XVII. sz. óta E. a legfőbb katonai és polgári hivatalnokoknak fenntartott cime, éppen ugy mint Spanyolországban és Angliában; Ausztria-Magyarországban az E. cim csak a valóságos belső titkos tanácsosokat illeti meg, mig Németországban a tábornokokat és a legfőbb udvari méltóságokat is. Igen elterjedt az E. cim különösen Olaszországban.
franc. marsall, l. Exelmans.
(lat.) a. m. magasság, emelkedettség.
a gépek tengelyeinek körforgását kisebb mozgásu, egyenes, váltakozó irányban mozgó alkotórészekre viszi át. Szerkezete a tengelyre ékelt korongból és az ezt körülfogó E.-gyürükből, azaz E.-rudból áll. Nagyobb mozgásu tárgyakhoz nem alkalmas, mert a gyürük és a korong között támadt surlódás nagy munkát fogyaszt. Az E.-korong többnyire öntött vasból készül, csak a kisebb E.-ekhez alkalmaznak hosszu kovács-vasat, a gyürüket gyakran kompozicióval vagy rézzel is szokás bélelni. Gőzgépeken a tolattyuk és a szivattyuk mozgatására használják.
(lat.) a. m. központkivüliség, a kupszeletek tanában a gyujtópont távolsága a középponttól. Ha ezt hosszmértékben fejezzük ki, a lineáris v. vonalos E.-t nyerjük, ha ellenben az illető kupszelet fél nagy tengelyének részeiben, a numerikus v. számbeli E.-ról szólunk. Ez utóbbi a körnél 0, az ellipszisnél kisebb az egységnél, a parabolánál az egységgel egyenlő, a hiperbola esetén az egységnél nagyobb. A fél nagy tengellyel együtt az E. megszabja a kupszelet méretét és alakját és ezért a bolygó pályák egyik meghatározó eleme gyanánt is szerepel. A csillagász mindig a numerikus E.-t adja, vagy excentricitási szög nevén azon szöget, melynek sinusza a numerikus E.-sal egyenlő; igy a Földpálya E.-a 1894 elején 0,016 7521 vagy az E.-i szög 0° 57’ 35’'. 5. A szögmérő műszereknél az E.-i hiba az osztás középpontjának és a mekanikai forgási tengelynek nem szigoru összeeséséből származó leolvasási hiba. Miel ez még a legjobb asztronomiai és geodéziai műszereknél sem kerülhető ki teljesen, oly módon teszik ártalmatlanná, hogy egy nónius helyett két egymással szembenfekvő (180° -nyi távolságban levő) nónius adatját olvassák le. A két leolvasás számtani közepe az E.-i hibától ment.
(lat.), elnevezése azon köröknek, gömböknek vagy általában középponttal biró idomoknak, melyek nem birnak közös középponttal. Mint ilyen ellentétese a koncentrikus, azon körök stb. számára, melyek középpontjai összeesnek. E.-szögek, ellentétben a középponti szöggel azok, melyeket két, egymást valamely kör középpontján kivül metsző hur alkot egymással. Aszerint, amint a metszés a körön belül vagy kivül történik, az E.-szögnek mértéke a szög szárai között fekvő két köriv fél összege vagy fél különbsége által adott. Az asztronomia történetében az E.-kör a Hipparchos-féle világnézet szerint a Napnak a Föld körül való évi utja; ha ugyanis a Nap oly körben mozog, melynek középpontján kivül áll a Föld, akkor első közelítésben e mozgásból némileg magyarázható a Nap átmérőjének változása és az évszakok egyenlőtlen hosszusága, mit a régi csillagászok a bolygó mozgás első egyenlőtlenségének szoktak volt nevezni. - E. anomalia, a bolygómozgás elméletében azon szög, melyet a bolygópálya ellipszisének középpontjától az állandó sebességgel körben mozgó közepes bolygó helyéhez huzott egyenes a perihélium irányával képez. Ez könnyen megállapítható bármely idő számára és segédeszközül szolgál a bolygó tényleges helyének pontos és könnyü meghatározására. Ezzel kapcsolatban a bolygó E. helye a pályaellipszis átmérője fölött leirt kör azon pontja, melyben az ellipszis középpontjából nézve a bolygó időzni látszik. E. lövedékek, a sima csövü tarackokból (haubitzok) lőtt oly gránátok, melyeknél a belső ür középpontja nem esik össze a külső felület középpontjával, vagy amelyeknél a lövedék tengelye nem esik össze a belső ür tengelyével. E. átvitt értelemben egyszersmind oly gondolatok és cselekedetek jellemzésére szolgál, melyek mintegy szilárd középpont hiján a különcködésbe csapnak át, és E. az olyan ember is, ki ily gondolatok és cselekedetek felé kiválóan hajlik.
(lat.) a. m. kifogás. E. veritatis a valódiságnak kifogása, mellyel a törvény által megengedett esetekben a rágalmazással v. becsületsértéssel vádolt élhet, oly joghatállyal, hogy az állítás, v. kifejezés valódiságának bebizonyítása a vádlott büntetlenségét eredményezi. A magyar btkv. szerint az E.-nak helye van: 1. ha a sértett közhivatalnok, v. hatóságnak tagja, s az állítás v. kifejezés hivatásának gyakorlatára vonatkozik; 2. ha a büntető eljárás az állított tény miatt, az állítás idején már meg volt indítva; 3. ha az állított tényt jogérvényes itélet valódinak mondotta ki; 4. ha a sértett fél a valódiságnak bizonyítását maga kivánja; 5. ha a vádlott igazolja, hogy állításának célja a közérdek, v. jogos magánérdek megóvása volt. Vannak esetek, melyekben az E. veritatist a törvény feltétlenül kizárja, nevezetesen: 1. Külföldi államfők, s a külállamnak követei ellen elkövetett rágalmazás v. becsületsértés esetében; 2. ha az állítás csak a sértett fél indítványára üldözhető cselekményre vonatkozik, s a sértett fél ily indítványt nem tett; 3. ha az állított tényre a biróság jogérvényes felmentő itéletet v. megszüntető határozatot hozott; 4. ha az állítás v. kifejezés a családi élet viszonyaira vonatkozik, v. a női becsületet támadja meg. E. spolii, a kánonjog szerint a birtokost a birtokháborító ellen illető kifogás, mellyel a sommás visszahelyezési kereset ellen a birtokháborító által támasztható minden kifogást visszautasíthat. E. rei judicatae, az a kifogás, hogy a per tárgyát képező ügy már jogerejü itélet, el van döntve, tehát itélt dolog. E. továbbá a. m. kivétel. Nulla regula sine exceptione a. m. nincsen szabály kivétel nélkül. E. firmat regualm in casibus non exceptis. A kivétel megerősíti a szabályt a kivételt nem képező esetekben.
(lat.) a. m. kivéve a kiveendőket.
(lat.) a. m. vmely könyvből kivonatot készít; excerptumok, efféle kivonatok, melyek v. az egésznek rövid tartalmát adják (extrakturomok, kivonatok), v. jegyzetek gyüjteményei (kollektáneák).
(lat.) a. m. kicsapongás, leginkább a csend, rend és erkölcsiség ellen elkövetett rendőri kihágás. E. forog fenn akkor is, ha valaki a jogos védelem határait tullépi; ha a felbujtott, v. a részeseknek valamelyike sulyosabb beszámítás alá eső büncselekményt követ el, mint aminőre a felbujtó, v. a többi közremködőnek szándéka irányult. A katonaságnál oly kihágás, melyet a katona részegségében vagy pajkosságból követ el, s mely nem esik a haditörvények alá.