Exner-féle elmélet

Exner Ferenc (l. o.) szerint a légköri elektromosság a Földnek, mint szigetelt negativ elektromossággal töltött gömbnek indukció-hatásából származik. Exner bebizonyította, hogy a Földgömböt általánosan véve állandó jellegü elektromos mező környezi, mely nem származik a levegőben levő esetleges töltésekből, sem pedig külső elektromos testek, p. égi testek indukció-hatásától. A levegőben lévő por és párák megzavarják a Föld eredeti elektromos mezejét: ezért a Föld indukció-hatásából származó mezőviszonyait akkor kell kutatnunk s oly helyeken, a hol por és pára nem zavarják a viszonyokat, tehát a szabad mezőn, télen a reggeli órákban, derült időben. Ilyenkor meggyőződhetünk pl. az Exner-féle elektroszkop segítségével, hogy az equipotenciál-felületek a Föld felületével párhuzamosan haladnak, s az egy méter távolságban lévő equipotenciál-felületek potenciál-különbsége növekszik a szemügyre vett rétegnek a Föld felszinétől való távolával, ugy hogy 2-3 km. magasságban egy méternyi függőleges távolságnak sok ezer volt-nyi potenciál-különbségek felelnek meg. Derült időben közvetetlenül a Föld felszine felett egy méternyi függőleges távolságnak k. b. 90 volt-nyi elektromindító erő felel meg. A nagyobb magasságban uralkodó nagy potenciál-különbségek elegendők az e magasságokba jutó vezetők, felhők töltési tüneményeinek, a villám, északi fény stb. tüneményeinek magyarázatára. A potenciál-értékek a Földtől való távolsággal pozitiv irányban növekednek, s ezen tényből, valamint az előbb mondottakból a Laplace-Poisson-féle egyenlet alapján következik, hogy a Föld negativ töltésü gömb s a légköri elektromosság tüneményei e gömb indukció hatásából erednek. Exner kisérleteit Közép-Európában, Észak-Afrikában, az Indiai-oceán szigetein s Indiában végezte s ezek eredménye, valamint a levegő pára- s portartalmának befolyására vonatkozó kisérletek eredményei teljesen egyeznek.

Ex nexu

(lat.) a. m. összefüggésen, v. összeköttetésen kivül; innen: Exnexuatio a. m. a nexus megszüntetése, elválasztás.

Ex nihilo fit nihil

(lat.) a. m. semmiből semmi lesz.

Exoascus

Fuckel (növ.), a tömlősporás gombák génusza. Csak mikroszkopiummal látható apró, levélen v. gyümölcsön élősködő teremtés. Spóratömlője a bőr kutikulája alatt keletkezik, onnan nő ki, mire a megtámadott helyen nagyon finom pehelybevonatot látni. Az E. pruni Fuck. okozza a szilvának táskabetegségét (l. Bábásszilva). Más E.-faj fákon, az égerfa levelén és tobozán (Exoascus alni De By, l. az ábrát), nyirfán (E. betulae Fuck.), nyárfán (E. aureus Sadebeck), gyertyánfán (E. Carpini Rostr.) és szilfán (E. ulmi Fuck.) él és pusztít v. bábaseprőt okoz.

[ÁBRA] A hamvas égerfa gyümölcsöző ága; az Exoascus alni torzította el.

Exocoetus

Art. (állat), a nyilt hólyagu halak (Physostomi) rendjében a Scombresocidae-családba tartozó tengeri hal-faj. L. Repülőhal.

Exodium

(gör.), vége, végkifejlődés, p. valamely drámának; ének, mely a kar távozásakor adatik elő; a tragédia utójátéka.

Exodus

(gör.) a. m. kimenetel. Mózes 2. könyvének neve.

Ex officio

röv. ex offo (lat.) a. m. hivatalból.

Exoftálmusz

(gör.) a. m. a szem kidülledése, amikor a szemet a szemgödörben nőtt daganat v. a szemgödörben levő szövetek gyuladásos megdagadása, genyedése a helyéből kitolja, ugyhogy a szemhéjak erősebben kidomborodnak, sőt a kidülledés nagyobb fokán már nem is birják a szemet takarni. Mennél jobban kidülled a szem, annál korlátoltabb lesz a mozgékonysága, végre egészen kimered a szem. Ha daganat okozta a kidülledést, operálással kell nemcsak a szemtekét kivenni, hanem az egész szemgödröt is kiüresíteni; ha gyuladás volt az oka, ennek szüntével vagy a genyedség kieresztésével a szem ismét rendes helyzetébe tér vissza. A Bazedov-betegségben is kidülled a két szem, egészen ijedt lesz az ember tekintete.

Exogamia

(gör.), ellentétül an endogamiához, azon, számos népnél divó szokás, mely szerint a férfinak nem szabad azon törzsből nősülnie, melyhez anyja tartozik. Észak-Amerika indusainak saját törzsükből sincs megengedve a nősülés; Kinában a férfi nem vesz el oly nőt, ki vele ugyanazon nevet viseli. Ellenben a férfi atyja törzséből választhat magának feleséget, mert e törzzsel a nép felfogása szerint, nem áll vérbeli rokonságban. Olyan népnél, mely az endogamiát követi, a férfi csak saját törzséből nősülhet.


Kezdőlap

˙