(növ.) a. m. külsarjas, l. Belsarjas.
(gör.) a. m. köldöksérv.
l. Kiton.
(lat.). Jogintézmény, amelynél fogva az, akit perbeni ellenfele esküvel kinált, jogosítva volt az ellenfél állításának ellenkezőjét más módon bizonyítani; ha az nem sikerült neki, megmarad a joga, hogy a neki kinált esküt letehesse. A modern perjogok az E. jogintézményét nem ismerik.
(lat.) a. m. megengesztelhető, megkérlelhető.
(lat.) a. m. mértéken felüli, rendkivüli, tulságos; exorbitáncia, tulzottság, kalandosság.
(gör.), aki az ördögüzéssel foglalkozik.A kereszténység első két századában a természetfölötti képesség (charisma) az ördögnek kiüzésére vonatkozólag nem volt külön álláshoz kötve; sőt néha nők is birtak ezen hatalommal. Később, a III. sz.-tól kezdve, az egyházban erre külön állás lőn szervezve, az exorcistatus, mint egyházi rend (a kisebb egyházi rendek közt a harmadik), melynek feladására a már legalább a IV. sz.-ban megállapitott ritus mai napig fönnáll; ámbár mint külön állás az egyházban idő folytán megszünt. Az E. legfőbb hivatalbeli kötelessége mellett a templom rendbentartásával, a katechumenek oktatásával stb. foglalkozott.
(gör.) a. m. ördögüzés, Istennek vagy Jézus Krisztusnak, mint világbirónak nevében az ördöghöz intézett parancsolat, hogy az embert vagy dolgot elhagyja, vagy avval visszaélést ne üzzön. Az egyház hatalmát az ördögök kiüzésére Krisztustól kapta (Mát. ev. 10, 8. Marc. ev. 16, 17.). Már az apologetáknak ilynemü tényekre hivatkozása, mint amelyek a pogányok szemeláttára történtek, érvül szerepel a kereszténység mellett. Az ördögüzés már az ősi egyházban meghatározott formák szerint történt, u. m. bizonyos cselekmények rá- és elfuvás, kézföltevés keresztvetés) és szavak (szt. irásból vett mondatok, a «megfeszített nazareti Jézus» neve, az ördögre szórt szitkok) kiséretében, mint az az egyház szertartási könveiben ma is látható. Az ördögtől megszállottak exorcizálása csakis a püspök tudtával és beleegyezésével történhetik; a csalódás ugyanis e téren könnyü, és e hatalomnak nem okos használata a ker. hitre ártalmas lehet. Az E., mint szent cselekménynek egy része, rendesen előfordul a keresztségnél, valamint a különböző dolgok megszentelésénél. Nem mintha ez esetekben valódi obszesszióval állnák szemben, hanem az ördögnek a bün következtében az ember és az egész természet fölött nyert káros hatalmát és befolyását akarja az egyház az E. által megszüntetni. V. ö. Probst. Sacramenten u. Sacramentalien in d. erst. Jahrhund.
Az E.-t a lutheri egyház is megtartotta s a keresztelési szertartásnak egyik részét képezte. A XVIII. század végén elterjedt felvilágosultság folytán azonban legtöbb lutheri tartományegyházban kiküszöbölték az ördögüzési szertartást, nincs szokásban a magyarországi evangélikusoknál sem; csak némely német tartományegyházban, p. Hannoverben kisérlette meg az ortodox és reakcionárius kormány 1860 körül annak visszaállítását, de ezen intézkedés mindenütt a protestáns nép általános ellenszenvével találkozott.
(lat.) a. m. kezdet, bevezetés (l. o.), különösen a szónoki beszédé.
Rich. (növ.), a kinin-fanemüek fája és cserjéje, 20 fajjal Amerika forró vidékein. A kininfával (Cinchona) közelről rokon, levele átellenes. Több fajának a kérge álkinin kéreg néven használatos. Európában legismeretesebb az E. floribundum Wild (Cinchona floribunda Sw.) kérge. Ez a csinos fa egész 25 m.magas az Antillák s a Karibi szigetek erdős hegyein. Héja hegyi kina, pitonkina luccia kéreg, santa-luciai kina (china sanctae Luciae) nevezet alatt, csöves v. lapos darab, kezdetben alig érezhető füszeres, azután összehuzó s végül rendkivül kellemetlen keserü izü, de szagtalan. Az E. Caribaeum R. et Sch. 6-15 m. magas; a nyugatindiai meg a Karibi szigeteken honos; a jamaikai kinahéjat szolgáltatja hidegláz ellen. Az E.-kéregnek azonban sem kinin, sem cinchonintartalma nincs. Fáját bois tabak néven árulják.