Magyar szőllőfajta, mely Nógrád- és Hont vmegyékből az egész országba elterjedt, s különféle nevek alatt ismeretes, mint szátoki, korponai, budai fehér: Erdélyben fehér bakatornak is hivják. Fürtje nagy, ágas, tömött; bogyói nagyok, hosszukások, sárgászöldek, áttetszők. Korán érik s egyike a legédesebb és legbőtermőbb magyar szőllőfajtáknak.
(növ., szarvasfü Clusiusnál, Dictamnus L., diptam), a Diosma-félék génusza, egyetlen egy faja (D. albus L.) s néhány fajtája Európa közép és déli tájain, valamint Ázsiában terem. Egész egy méter magas kóró, levele szárnyalt, a kőrisfáéhoz hasonlít, virágfürtje szártetőző, tekintélyes, mirigyesszőrü. E mirigyekből meleg időben annyi éteres olaj párolog ki, hogy ha kedvező esetben a virágzatot égő szállal érintjük, a virágzaton keresztül sebes láng lobban végig, amint ezt legelőször Linné leánya tapasztalta. Virága fehéres. A pirosas virágu neve, amelynek a levélnyele is kevésbé szegett, D. fraxinella L. Hazánkban gyakori, Németországban kertbe is ültetik. Az egész növény a mirigyszórok kiválasztotta éteres olajtól, különösen este felé erős illatu, ezenfelül füszeres izü. Gyökere fehéres, keserü, erős illatu, régen fehér diptam (radix dictamni albi s. fraxinellae) néven officinális volt, de megszáradva hatástalan. Virágját a méh kedveli. Az E.-t különösen a nép használja gyógyítási célból, igy váltóláz ellen (teában 10 gr. E.-t véve 150-200 gr. forró vizre); azonkivül giliszták ellen a végbélbe adva, nemkülönben krónikus hasmenéseknél és a hasi hagymáz üdülő szakában. Hatása általában a keserü anyagok (amara) hatásával egyezik; a keserü anyagon kivül egy erythrocentaurin nevü vegyület is van benne, mely szintelen, szagtalan és iznélküli kristályokban (C27H24O8) nyerhető, melyek a levegőn megerősödnek.
(Myriopoda), az izeltlábu állatok (Arthropoda) egyik osztálya, melynek fajai mindannyian szárazföldiek és hazánkban is gyakoriak. L. Százlábuak.
(növ.) a. m. Millefolium Tourn., l. Cickafark.
sok mindenféléhez értő ember; bűvész, szemfényvesztő, ügyesen fúró, faragó.
(1848). Politikai napilap, szerkesztette Frankenburg Adolf 1867 márc. 3-tól 1868 márc. 30-ig, mikor a lap megszünt. Kiadta Emich Gusztáv. 2. E. Politikai szemle az állam és egyház köréből, szerk. és kiadta Toldy István 1868 jan. 15-től junius 10-ig, mikor a 8. füzettel megszünt.
(héberül Asiongaber), kikötőváros Edom földjén, az Arab-tenger aelanai öblének északi partján, Elath közelében. Innét indultak ki Salamon király hajói Ofirba.
l. Aisopus.
(gör.) belső, ami csak a beavatottak számára való; ellentéte az exoterikus, ami a kivül állók, a be nem avatottak számára való. Állítólag a régi görög vallási szektákban használták először e különbséget; a beavatottak titkokat tudtak meg, melyeket a többiek előtt elrejtettek. Arisoteles többször használja e kifejezéseket, nála exoterikus népszerüt jelent; neki is voltak ily népszerübb művei, de azok mind elvesztek. Fönmaradt tudományos műveit ujplatonikus magyarázói E.-oknak nevezték, amiből némely római iró azt következtette, hogy azokat, mint titkosokat, csak kiválasztott tanulókkal közölte. Annyira nem értették ők Aristotelest!
azok a magyar nyelvjárások, melyek a köznyelvi zárt ë helyett mindig nyilt e-t ejtenek; p. embër helyett ember, vëtettem és vetëttem helyett vetettem (az irásban egyáltalán nem különböztetjük meg e két hangot). E. divnak az északkeleti és királyhágóntuli nyelvjárásterületeken s ott az e-ezés alkalmasint idegen hatás eredménye. A többi nyelvjárás részint ë-ző, részint ö-ző. L. Nyelvjárások.