igy nevezik az igen finom lapokká vert ezüstöt. L. Fémfüstverés.
ezelőtt porosz ezüst váltópénz: 30 E. = 1 tallér.
(koh.). A leüzés alkalmával a tüzhelyen hasadékok támadnak, melyekbe az ezüst beszivárog, és ugy elágazik, mint a fa gyökere a földben.
(Argentina Cuv.), a Nyilthólyagu halak (Physostomi) rendjében a Salmonidoe családba tartozó halnem, aránylag nagy pikkelyekkel, kis szájnyilással, igen rovid közti és felső állkapoccsal; fogatlan állkapcsokkal, kis fogakkal felfegyverzett garattal, mindkét oldalon görbült fogak sorával fegyverzett nyelvvel. Négy faja ismeretes, valamennyi az Európa körüli tengerekben él, még pedig meglehetős nagy mélységekben. Ezek közül az Argentina sphyroena faj a Földközi-tenger lakója és pikkelyeit a mesterséges keleti gyöngyök készítésére használják.
(növ.), a Potentilla anserina; l. Pipefü.
jodsavas ezüst AgJO3. Ezüstnitrát oldatához káliumjodát-oldatot elegyítve az E. fehér kristályos csapadék alakjában leválik. E vegyület vizben ugyszólván oldhatatlan. A hevítéskor ezüstjodidra s oxigénre bomlik.
jodezüst AgJ. A természetben is nagy ritkán előfordul (Chili). Rendesen ugy készítik, hogy ezüstnitrát oldathoz káliumjodid oldatot elegyítenek, midőn az ezüstjodid sárgás csapadék alakjában leválik. Kristályokban is előállítható. Ugy a mesterséges, mint a természetes E.-kristályok a hatszögü rendszerbe tartoznak. A megolvasztott E. f. s.-a 5,69 (0° -on), a kristályosé 5,67 (14° -on). Érdekes, hogy az E. a megmelegítéskor - a legtöbb testtől eltérően - összehuzódik. A vörösizzás hőmérsékén sárgás-vörös folyadékká megolvad, mely a kihüléskor szennyessárga tömeggé mered meg. Kémiai sajátságaira nézve az ezüstkloridhoz hasonló, ammoniában azonban ugyszólván oldhatatlan. A fény iránt szintén igen érzékeny, ugy hogy fotografiai célokra felhasználható. Daguerre, a fotografia felfedezője olyan rézlapokat használt, amelyek ezüsttel voltak bevonva; e lapokat azután jód gőzének téve ki, azokon igen vékony E. réteg képződött.
(növ.), l. Cukorjuhat.
l. Ezüstcianid.
szénsavas ezüst Ag2CO3. E vegyület sárgásfehér csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrátoldatot alkali carbonát v. bikarbonátoldattal elegyítünk. Vizben oldhatatlan; a széndioxiddal telített vizben kissé oldható. Savak igen könnyen elbontják. A száraz só már a 100° -ra való felhevítéskor elbomlik: széndioxid távozik el és erősebb hevítés után tiszta fémezüst marad vissza.