az egy vegyértékü Ag gyök vegyületei a savmaradékokkal. E sók némelyike vizben könnyen oldható, mint az e.-nitrát, a klorát, a fluorid; mások, mint az e.-szulfát, nitrit vizben kevéssé oldhatók. Az e.-klorid, bromid, jodid és cianid, továbbá az e.-bromát, jodát, foszfát, árzenit, árzenát, borát, karbonát és kromát vizben vagy alig oldódnak, vagy ugyszólván oldhatatlanok. Ez utóbb említett sók közül hig salétromsavban nem oldódik az e.-klorid, bromid, jodid, cianid, bromát, jodát, a többiek hig salétromsavban feloldódnak; ammoniában, az egy jódezüst kivételével, ezek mind elég könnyen oldódnak. Szintelenek, illetőleg fehérek az e.-nitrát, klorát, fluorid, szulfát, klorid, cianid, bromát, jodát, meta- és pirofoszfát, borát; kissé sárgás szinüek az e.-bromid, karbonát és nitrit, valamivel sárgább az e.-jodid; az e.-arzenit és ortofoszfát sárgák. Az e.-árzenát vörösbarna, az e.-kromát élénkvörös szinü. A vizben oldható ezüstsók nagyon mérgesek. Különösen a fotografáláshoz használják, némelyiket pedig gyógyszerül. Bomlékony vegyületek; számos az erősebb hevítéskor teljesen elbomlik és fémezüst marad vissza. Különben már a világosságon is bomlanak, különösen, ha szénvegyületek is vannak jelen.
l. Fémek.
kénsavas ezüst; Ag2SO4. A tömény kénsavval való hevítéskor a fémezüst kéndioxid fejlődése közben E.-tá alakul. Ezen alapul az ezüst és arany egyik elválasztási módszere (Affinage). Az E. vizben alig oldható lévén, kristályos csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrát oldatához kénsavat elegyítünk. Forró vizből 88 sr. kell feloldására, az oldat lehülésekor szintelen v. kissé szürkés rombos kristálykákban kiválik, melyeknek f. s-a. 5,42 Ezüsthidrószulfát (savanyu kénsavas ezüst) Ag HSO4 is előállítható.
ezüstkéneg: Ag2 S. Természetben is előfordul mint argentit v. ezüstfényle, mely a szabályos rendszerben kristályosodott. Rombos ezüstszulfidot is találni (akantit, daleminzit). Előállítható ezüst és kén összeolvasztása utján. Ólomszürke, fémfényü tömeg, mely elég lágy és nyujtható. F. S. 6,85. Az ezüstsók oldataiból kénhidrogén barnásfekete csapadék alakjában szintén E.-ot választ le. Az ezüsttárgyak kénhidrogén, kénammonium és más kéntartalmu vegyületektől éppen az E. képződése folytán feketednek meg. A niello (tulaezüst) E.-t tartalmaz, ettől van sötét szine.
kénessavas ezüst; Ag2SO3. Az ezüstnitrát oldatát aequivalens natriumszulfit oldattal elegyítve, az E. fehér, turós csapadék alakjában leválik. Vizben alig oldható só; nagyon bomlékony; igy vizzel felforralva megszürkül, ezüstszulfát és szinezüst keletkezik. Ammoniában könnyen oldódik. A vizben oldható szulfitekkel kettős sókat képez; ezek közül megemlíthetjük a nátriumszulfit és E. vegyületét, mely szép gyöngyházfényü kristálykákból áll.
rodánezüst: AgS (CN). Turós, fehér csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrátoldatot ammonium-szulfociánátoldattal elegyítünk. Alkáli szulfociánát-oldatban oldható kettős só képződése folytán könnyen feloldódik. Volhardt térfogatos analitikai módszere az ezüst meghatározására e vegyület képződésén alapul.
tiokénsavas ezüst, alkénessavas ezüst: Ag2S2O3. Fehér csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrát- és nátriumtioszulfát-oldatot elegyítünk. E vegyület azonban mihamarabb elbomlik és ezüstszulfid képződése folytán sötétebb és sötétebb szinüvé válik. Még rohamosabb az elbomlás, ha a csapadékot felmelegítjük. Az alkáli fémek és alkáli földfémek tioszulfátjaival szépen kristályosodó kettős sókat képez.
(növ., füztövis, lóbenge, Hippophaë L.), az ezüstfafélék tövises cserjéje v. kis fája, egy faja (H. rhamnoides L.) Európa, Amerika, és Ázsia mérsékelt vidékein nő. 1-3 m. magas, berzedten ágas; levele váltakozó, szálaslándsás, szürke-ezüstszinü. Virága apró, narancsszin vagy bronzszin-sárga, füzéres, a levelek fakadása előtt jelenik meg; álgyümölcse bogyónemü, mert az ellevesedett lepel fogja körül, borsónagyságu, sárga, de barnával pettyegetett, egész télen a fán marad, Európának leginkább a tengerparti részén, a Keleti tengertől egész a Földközi-tengerig, leginkább a folyók (Rajna, Rheindorn) mentén terem, de a havasi patakok mellékén is nő, s velök Németország D-i sikjára is leereszkedik. Hazánkban inkább ültetik. A homok megkötésére, a töltés megerősítésére kiválóan alkalmatos és ajánlatos. Mint kerti v. parkdiszt is kedvelik. Fáját szépen lehet csávázni; az esztergályos dolgozza fel. Levelét meg a hajtásait sárga v. barna festéknek lehet használni. Savanyu gyümölcsét az északi lakosok halászlével eszik, a finnek pépes étket is főznek belőle.
üvegtükör, amely nem horganyfoncsorral, hanem fémes ezüsttel van bevonva: tisztábbak s előállításuk a munkás egészségére nem jár oly veszéllyel, mint a higanytükröké; l. Tükör.
(pénzv.). A réz és ezüst ötvözetét régebben tömény kénsavban oldották fel, és az oldatból kiejtették az ezüstöt rézzel, de e mellett nagy a kénsavfogyasztás. Célszerübb a szemcsézett ötvözetet előbb lángkemencében pörkölni, azután fel lehet oldani az oxidált rezet higított kénsavban, és ezt addig kell ismételni, mig a réztartalom 5-6 %-ra le nem apad. Ekkor az egészet fel lehet oldani vas- v. platin-üstben levő tömény kénsavban, és az ezüstöt ki lehet belőle ejteni rézzel.