Péter, olasz filologus és iró, szül. Pitojában (Toscana) 1815 ápr. 24., megh. Firenzében 1879 márc. 4. Pitojában 1847. Ricordi filologici c. nyelvészeti és irodalomtörténeti lapot alapított, mely nagy sikert ért el, de 1848., mivel F. mint önkéntes a lombardiai háboruban vett részt, megszünt. Osztrák fogságban is volt s kiszabadulása után a közoktatási minisztériumban kapott alkalmazást. 1859. a firenzei Marucelliana könyvtárosa lett. Nevezetesebb művei: Vocabolario della lingua italiana (Firenze 1856., 2 kiad. 1865); I diporti filologici (Nápoly 1858. 2 kiad., Firenze 1871); Osservazione sui primi fascicoli della quinta impressione del Vocabolario della Crusca (Modena 1849). Utóbbi műve az Accadémia della Cruscával heves polémiába keverte, melyből azonban F. utóljára is győztesként került ki. Egyéb művei: Lettere precettive di eccelenti scrittori (u. o. 1885., 2 kiad. 1871); Vocabolario della pronuncia Toscana (Firenze 1863); Studj ed osservazioni sull'testo delle opere di Dante (u. o. 1873); Vocabolario della lingua italiano parlato (u. o. 1875). Több lapot is szerkesztett. V. ö. Cerquetti Pietro F., e le sue opere (Firenze 1879).
(Franc., ejtsd: fanfar), csak nehány taktusból álló zenészeti hadi frázis, melynek alapjául rendesen a lovasságnál divó rézfuhangszerek természetes éles karakterü hangjai szolgálnak, sokszor dobok kiséretében. A vadászatoknál divatozó jeladást is gyakran F.-nak nevezik.
(franc., ejtsd: fanfarón) a. m. kérkedő, nagyító, tulzó.
volt gabnamérték Portugáliában és Braziliában. Lisszabonban 55,363 l., Portón 69,86 l., Rio de Janeirón 160 l.
(Gyujtó) Izabella, iróné, szül. Parajdon, Udvarhelyszékben, 1843., székely nemes családból; atyja, Lajos, a szabadságharc előtt bányahivatali ellenőr volt; férje, Fangh István, szintén bányahivatali ellenőr, kivel 1863. kelt egybe, 1879. elhalálozván, F. 1885. Kolozsvárról gyermekeivel együtt Budapestre költözött, hol azóta tolla után él. 1890 óta a Divat-Szalon társszerkesztője. Tagja az erdélyi irod. társaságnak. Nyilvánosan 1876 óta lépett föl irodalmi dolgozataival, eleinte a kolozsvári lapokban, 1880 óta pedig a Fővárosi Lapokban is, melynek 1893-ig rendes munkatársa volt; dolgozott még a Magyar-Szalon, Ország-Világ, M. Bazár, Pesti Napló (Norina c. regény 1884) és más lapokba. Önálló munkái: A multak árnyai (regény 2 köt., Budapest 1883); Az életből (elbeszélések Kolozsvár 1884); Legjobb otthon (regény Bpest 1887); Őszi hangulat (elbeszélések, 1892).
zsirban kisült finom tészta, különböző anyagok keverékéből készül; van farsangi F. (l. o.), csöröge-, rózsa-F., dorong-F., toló-F., piskóta- és creme-F.
Kármán József ismert regényének, a Fanni hagyományai-nak főalakja, kiről sokáig azt hitték, hogy valósággal élt s a F. csak álnév. E hiedelemre Kármán Józsefnek az az eljárása adott okot, hogy a napló alakban szerkesztett regény bevezetésében a költői elhitetés kedvéért ugy tünteti fel, mintha ő csak Fanninak, az élte virágjában elhunyt leánynak naplóját közölné (hasonlókép tesz Eötvös is a Karthausiban). Fannit ez alapon kitünő irónőnek emlegették, a mély női érzelem valóságos eszményképévé vált, még eszményi arcképét is megrajzolták. E hiedelmet azonban maga az irodalomtörténet sohasem vallotta. Sokat vitatott kérdés volt azonban, vajjon Fanni mintájául nem Kármán kedvese, Markovics grófné szolgált-e, s a napló alapját legalább nem annak feljegyezései alkotják-e? Mióta azonban Abafi Lajos (Kármán Munkái előtt a Nemz. Kvtárban 1880) Kármánnak viszonyát e grófnéval bővebben ismertette, Heinrich Gusztáv pedig (Fanni hagyom. eredetéről, Kisf. Társaság Évlapjai, Uj folyam XVI. k.) a selejtes német regényre is ráakadt, mely Kármánnak az ösztönt adta hasonlíthatlanul jelesebb munkája megirására, azóta Fanni irónő létezésében senki sem hisz többé s Markovics grófnénak is csak annyi köze lehet a műhöz, hogy Kármán, mint minden jeles iró, bizonyosan saját élményeiből is vett vonásokat. L. még Kármán József.
(ejtsd: fennin), két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban; az egyik Georgiában 1100 km.2 területtel, 6350 lak., Morganton székhellyel a másik Texasban, 2400 km.2 területtel, 14520 lak., Bonham székhellyel.
a Csendes-oceánban a D. sz. 0° 40' és az E. sz. 5° 49', a Ny. h. 156° 40' és 163° közt, 668 km.2 területtel és mintegy 200 lak. A nagyobbak: Christmas vagy Karácsony-sziget (607 km.2), Washington (16 km.2), Jarvis (4 km.2), Palmiro (1 km.2), végül a tulajdonképeni F. (40 km.2). Ez utóbbit egy ugyanily nevü amerikai kapitány fedezte föl. 1861. az angolok birtokukba vették és rajta az English Harbourt alapították.
római nemzetségnév; ezt viselte 1. az a konzul, aki Kr. e. 245. a róla nevezett törvényt (lex Fannia) inditványozta a fényüzés korlátozására; 2. egy másik ily nevü konzul, Gaius F., mint történetiró, igazságszeretetéről volt nevezetes. Ifjukori barátja volt Tiberius Gracchusnak, s a harmadik pún háboru idején ők ketten mászták meg legelőször Karthago falait (Kr. e. 146). A 122-ik év konzulává Gaiust Gracchus biztatására választották meg, de még ezen hivatala évében Gracchus ellen fordult. Ezen elpártolásának igazolására irta meg annaleseit, melyekből 8 könyvet idéznek s amelyek főforrásai voltak a Gracchusok kora mozgalmainak. Politikai nézetei nem befolyásolták igazságszeretét. 3. Ifjabb Plinius (megh. Kr. u. 113.) is elismeréssel szól egy Fannius nevü kortársáról, ki a Nero-féle üldözésekről irt.