(ejtsd: farnemm), város Surrey angol grófságban, 16 km.-nyire Guildfortól, a Wey partján, vasut mellett, (1891) 5545 lak., hires komlótermeléssel; a XII. században Blois püspöktől épített kastály romjain felállított XIII. sz.-beli kastéllyal. William Cobbet szülővárosa. Közelében van a régi Waverley apátság.
(olasz, ejtsd: fár niente) a. m. semmittevés.
(ejtsd: farnvorth), város Lancaster angol grófságban, 4 km.-nyire Bolton-le-Moorstól, vasut mellett, (1891) 23,758 lak., jelentékeny pamutiparral, vasművekkel és papirgyártással.
(olasz), eredetileg a. m. világító torony, - F. kártyajáték, l. Faraó.
1. kis hegylánc Lugo, Pontevedra és Orense spanyol tartományok határán, a Mino és Ulla völgye közt; legmagasabb csúcsa 1156 m. - 2. a Binue baloldali mellékfolyója Adamauában; Ngaunderétől É-ra a Labul-hegyen ered, É-nak folyik, Ny-felől fölveszi a Majobelit és Iola városától K-re az É. sz. 9° 32' alatt torkollik. Barth szerint rohamos, de sekély vizü folyó; - 3. város és az Algarve kerület és kat. püspöknek székhelye Portugáliában, az Atlanti-oceán partján a Caldeirao-hegyek lábánál, (1878) 8561 lak. Kötélgyártással, tengeri sófőzéssel. A tenger felől citadella védi. A szelek ellen jól védett kikötője sekély és a tenger áradásokor is csak legfölebb 5 m. A parti hajózás mindamellett igen élénk; főképen déli gyümölcsöket, olajat és halakat exportál. A város barátságos külsejü; legszebb tere a Praça da Rainha, legszebb épülete a székesegyháza. - 4. F. (a régiek Promontorium Peloruma) hegyfok Szicilia ÉK-i végében, a Messinai-szoros bejáratánál. A homokos hegyfokon egy kis helység épült. A régiek Neptunusnak templomot és egy világító tornyot építettek rája, amely utóbbit ujabban rekonstruáltak.
(ném. Deinsen, ol. rinculare, ang. to go astern), a hajónak azon mozgása, midőn az a gépnek megfelelő forgása vagy a szembehordó (visszafelé duzzasztott) vitorlák következtében nem előre - homlokélének irányában, hanem hátrafelé megyen, vagyis farol. A hajónak faroltatása sok esetben szükséges valamely manövernek keresztülvitelére, azonban többé-kevésbbé a hajónak kormánykészülékeire kártékony is, miután a viz a kormánylapátra és rudra nagy nyomást gyakorol és azokat gyors F. mellett el is törheti. Tengerészeti műnyelven a F.-t ugy is mondják, hogy kormányon haladni. - F. a neve a kocsi s a szán oldalcsuszamlásának is a fagyos, havas uton.
a ladik farán álló kormányos. F.-bárka a kecsés halász ladikája után kötött s a halaknak élve való eltartására szolgáló kis bárka. F.-legény annak a dereglyének a kormányosa, amelyen a gyolom van.
(növ.), a fatest rostjai, az első s a belet övedző évgyürü kivételével, valamint a háncsrostok nem mindig a tengely irányában futnak, mint az első évgyürü rostjai, hanem a tengely irányától többé-kevésbbé eltérhetnek s a törzs körül lassan kanyarodó és meredeken emelkedő csavar irányt követhetik. A csavarodást leginkább akkor ismerjük fel, ha a héjat lehámozzuk (fenyő, égerfa, cseresznyefa, nyirfa). A F. iránya állandó, de a korral változhatik is, p. az erdei meg a jegenyefenyőé fiatal korában állandóan jobbra, később határozatlanul s végre gyakran az ellenkező iránynak fordul. Valószinü, hogy a F.-t az illető tengelyrész hossznövekedésének megszünése után a kambiumsejteknek megnyulása s ennek folytán az eredeti irányból való kitérése okozza, de a rostoknak mindig ferdébb és meredekebb rekeszfalakkal való osztódása is közreműködhetik.
az ó-korban sziget Alexandria mellett Egyiptomban; a várossal műgát kötötte össze; Ptolemeus Philadelphos uralkodása óta benne állott az a hires világító torony, mely az ó-világ hét csodájához tartozott. Innen ment át aztán a F. elnevezés a világító torony általános megjelölésére. E torony még a XII. sz.-ban is fennállott.
(Juh-szigetek), háromszögalaku, a dánok birtokaihoz tartozó szigetcsoport az Atlanti-oceán É-i részében, 335 km.-nyire Skócia É-i végétől. A szigetek száma: 22, amelyek közül 5 lakatlan, a legnagyobb a Strömö (50 km. hosszu), amelyen a 650 m. magas Skölinsfield nevü hegy messze ellátható; továbbá K-en Osterö, D-en Sandö és Suderö, azután Waagö, Borö, Widerö, Kalsö, Svinö stb. A F.-t minden oldalon több mint 100 m. mély tenger környékezi; a tenger alatti fensik, amelyen állanak, négyszögletes; K-felé, Skandinávia felé legmélyebb a tenger. Miként az Orkadok, a Shetland szigetek, a F. több nagyobb lakott és nehány apró, lakatlan szigetből állanak, melyek körül a vizi madarak ezrei röpdesnek. A földjük mindenütt hegyes és dombos; Osterön van a legmagasabb hegy, a Slatteretindur (840 m.). A sziklák, amelyeket csak vékony humuszréteg takar, gyeppel és bozótokkal vannak födve. A szigeteket alkotó kőzetek nagyobbára vulkáni eredetüek; legtöbb a bazalt, amely némely helyen, főképen Osterön, olyan pompás oszlopokat alkot, minők a räthiniak és staffaiak. A bazaltok a miocen korból valók éppen ugy, mint a Suderön, a Mygenäs és Tindholm kis szigeteken található széntelepek. A szigetek meredek sziklapartjaiban, amelyek közt a Kodlen hegyfok a legmagasabb (340 m.), több helyen üregeket, barlangokat lehet találni, sőt Nolsö felülete alatt egy barlang egészen keresztül megy. Mivel a F.-t a mexikói öböláramlat egészen körülfolyja, éghajlatuk rendkivül egyenletes és a mérsékelt égöv alatt alig találni helyet, amelyen a téli hideg és a nyári meleg közt olyan csekély (alig 7° ) volna a különbség, mint itt. Januáriusban, a Labradorral egy és ugyanazon szélességi fok alatt fekvő helyen, átlag 3° meleg van; az égboltozat azonban borult s az eső igen gyakori; az éghajlat általában olyan mérsékelt, mint Dániában; a viharok, különösen a Ny-i erős szelek gyakoriak. Fa a szigeteken sehol sincs; a buza ritkán érik meg, de a rozs, árpa és a hüvelyesek igen jól megteremnek.
A lakosok azonban az állattenyésztésre fordítanak kiváló gondot; a lovak és szarvasmarhák kicsinyek, de jó fajból valók; a juhok gyapja elég finom. Azelőtt a szigeteken a házi állatokon kivül az egyedüli emlősök a különböző faju egerek voltak; a jelen század közepe óta azonban Strömö és Osterö szigeteken a Lepus alpinus szaporodott el nagyon. Az amfibiumok teljesen hiányzanak; a vizi madarak azonban miriad számra fészkelnek, különösen a lakatlan szigeteken; a Fratercula arctica tollaival élénk és fontos kereskedést is üznek. Nagy jelentőségü a halászat is, ami a lakosoknak nagy (évenként közel 1 millió frank) jövedelmet hajt; leggyakrabban a Gadus morrhua, a Gadus aglefinus és a Delphinus globiceps fordulnak elő. A lakosok, akiknek száma (1890) 12,954, majdnem kizárólag norvég eredetüek, erős, izmos, de komoly és szigoru külsejüek és nagyon vendégszeretők; nyelvjárásuk a färiska, de a hivatalos nyelv a dán. Az egyedüli jelentékenyebb ipar a durva posztó szövése. A suderöi gazdag széntelepeket 1777 óta ismerik, de csak ujabban művelik. A F. hat járásra vannak felosztva: ezek: Strömö, Norderö, Osterö, Waagö, Sandö és Suderö. 1854 óta a szigeteknek megvan a saját lagthingjök, amely 18 választott tagból áll; ezenkivül egy követet is küldenek Kopenhágába. Az egyedüli, egyszersmind főváros Thorshavn, Strömö DK-i partján nehány száz faházzal, 1303 lak., csinos templommal, nyilvános könyvtárral, kórházzal, középiskolával. A F.-t a norvégek a IX. században fedezték föl. A velencei Zeno testvérek a középkor végén ugyancsak idáig jutottak el, elnevezvén e szigeteket Frislandnak. V. ö. Symington András János, Pen and Pencil Sketches of Färöer and Iceland (1862); Holm: Skildriger fra F. (1887).