(növ.) v. fattyuhajtás, «azokat hiják fattyuágaknak, kik az oltáson alul a fának tőkéjéből kinőnek». Lippai, Pozsonyi kert III. 127., l. Vadhajtás. - F. folyóvizeknél, tulajdonképen a. m. mellékág; mindazonáltal a jól kiképződött és állandó mellékágakat nem hivják igy, p. a szentendrei szigetet képező ág nem F. Csak ott, hol a folyó sok apró ágra van szakadozva, hol könnyen keletkeznek uj ágak is, egymás rovására gyorsan meg is növekszenek, de viszont éppen oly hamar el is iszapolódnak v. álló vizzé válnak: hivják ezeket a mindig változó ágakat F.-nak. Ezek a főágban levő vizmélység csökkentése által a hajózásra gyakran igen ártalmasak.
az öregháló inának sulyozására a rendesnél nagyobb, és sebes vizfolyás esetén alkalmazott ólomdarab.
műszaki kifejezése a nyomdászatban olyan kimenetsornak (végsor), mely valamely oldalnak első sorát képezné, s melynek a nyomdászati szabályok szerint nem szabad megtörténnie.
a Marquesas-szigetek (l. o.) közt a legdélibb, 85 km.-nyie Hivaoatól, mintegy 1200 lak.
(lat.) a. m. izléstelenség, balgaság, dőreség.
(lat.) a. m. mondás, a rómaiaknál az istenek által, különösen Jupiter által kifejezett isteni akarat, a megmásíthatatlan végzet, a jó vagy belszerencse. A fatum sötét pogány ellentéte a keresztyén isteni gondviselésnek. Épen mikor az ember ereje, küldetése tetőpontján gondolja magát, éri őt a végzet metsző gunyja. E babonás fatumot a németek megeleveníteni próbálkoztak: (Schicksalsdramen) sors- vagy végzetdrámáikban. De a jó izlésnek és a felvilágosodott keresztyén fogalmaknak csakhamar áldozatul esett e bus renaissance. Többesszáma fata az emberek egyes végzeteit jelenti v. a sorsistennőket (párkákat), kik az emberek eleve meghatározott sorsát születésekor birják, l. még Erőhatalom.
a fának közvetetlenül a föl fölött lévő s azok levásából visszamaradó része.
és Fatua, l. Faunus.
(növ.), l. Farészlet.
Ritka pamut avagy selyem szövet, amely vagy egyszerü vászonkötésben (l. Alapkötés), vagy gaze (l. Gaze), avagy bobbinet (l. Bobbinet) kötésben készül. sima alapját sokszor kisebb méretü himzett minkákkal látják el. E szövetet, mert átlátszó s mert sejtszerü alakjánál fogva a légujulást és légmozgást némileg gátolja, arc-védőnek használják. - A F.-t az apácák hátravetve, a fejükön viselik. F.-t használ a kat. egyház az oltáriszentség elfödésére az Ur koporsójánál nagypénteken és szombaton. - F. (cortnia, velum), a botanikában a kalapos gombákat bevonü bőrréteg, melynek alsó része felrepedés után a gomba perecét alkotja.