A birák és birósági hivatalnokok felelősségeiről szóló 1871: VIII. t.-c. u. n. fegyelmi törvény szerint a fegyelmi vétségnek másodfoku büntetése. L. Fegyelmi eljárás.- F. nevelési szempontból, l. Büntetés.
(héb. me marîba). Az izraeliták Egyiptomból való kivonulásuk után, amidőn a Rafidim pusztájában táboroztak, zugolódtak Mózes ellen, mivel nem találtak vizet. Mózes botjával ráütött egy sziklára, amelyből viz fakadt. E forrás helye, amely a Chóreb hegye mellett volt, Massza és Merîbanak, vagy mé merîbanak, a pörlekedés vizének; régi magyar bibliafordítók szerint: a feddőzés vizének neveztetik.
egy épület betetőzése, mely azt fölülről eső, hó, nap stb. ellen védi. A F. tehát igen lényeges alkotórésze az épületnek s igy szükséges, hogy annak alakja első sorban a klimatikus viszonyoknak megfelelő, másodsorban az épület stilusával összhangzó legyen és azonkivül még a fedőanyag minémüségéhez is alkalmazkodjék. Esős éghajlat alatt a viz levezetése miatt a F.-nek meredekebbnek kell lennie, mint csapadékban szükölködő vidéken; a klasszikus stilus épületeinek F.-e alacsonyabb mint a csúcsívesé. A nád-F. magasabb mint a cserép-F., a facement-F. alacsonyabb a zsindely-F.-nél stb.
Az ősemberek lakóhelyei - a barlangokat kivéve - bizonyára nem állottak eleinte másból, mint egy, a földre helyezett F.-ből, mely sátoralakban borult az alatta menedékhelyet találó családra. A F. később a föld helyett fa- vagy kőfalakra helyezkedik és valóságos háztetővé válván, a legkülönbözőbb alkokat veszi föl. A szárazabb és melegebb keleti és déli vidékek ház-F.-ei egészen laposak voltak és maradtak napjainkig is; fölül téglával vagy kőlemezekkel vannak burkolva, sokszor még egy földréteggel is befödve, az udvar felé alacsonyabb, az utca felé pedig magasabb mellvéddel ellátva. Az esőviz egy középső csatornán át az udvarba folyik. A háznépe - különösen esténként - ezeken a F.-eken tartózkodik, hogy a friss levegőt élvezze, egyék, fürödjék, aludjék, amiért is azok sokszor bassinekkel, fürdőkkel, kertekkel stb. vannak ellátva. A görögök ház-F.-ei szintén meglehetős laposak voltak és az első időkben az utcára erősen kiugortak: ez a kiugrás elsötétítvén az utcákat, már Aristides, Themistokles és az areopág által eltiltatik. A későbbi palotáknál a F.-ek oszlopsorokkal, szobormüvekkel stb. diszíttetnek és kiugró erkélyekkel tagoltatnak. A templomokat lapos egyenoldalu nyereg-F.-lel tetőzték, a két végén szoborcsoportozatokkal diszített oromzattal. A római lakóházak is lapos F.-üek voltak, éppen csak annyi eséssel, hogy az esőviz leszaladhasson; sokszor azokat egész befásított kertekké alakították át. A császárság idejében a ház-fedelet a templomtetők mintájára oromzatosan kezdették kiképezni. A római templom F.-e szintén egyenoldalu nyeregfödél, de jóval magasabb mint a görög templomé; a két oromzat igen gazdag és tömött szobrászati diszt kapott. Az ó-keresztény bazilika középmagasságu nyereg-F.-ének szerkezete igen gyakran alulról látható volt; a román házak F.-ei erősen kiugortak, mig a csucsives stilus lakóházainak F.-ét a nagy magasság, a meredek F.-lejtő jellemzi, mely az utcai részen lépcsőzetes szélü oromzattal lesz takarva. Az olasz renaissance a lapos F.-eket kedveli, melyeket sokszor attika vagy balusztrád mögé rejt; a francia és német renaissance azonban megtartja a magas F.-eket, azokat mindazonáltal valamivel alacsonyabbra vévén, mint a csúcsives stilus. A barokk korszakban jönnek divatba a különböző egyenes és görbe siku Mansard-F.-ek, melyek hazánkban is csakhamar kiküszöbölik renaissance házaik lapos F.-ét és csorbázatos attikáját, ugy, hogy azok egészen a jelen század elejéig jelentékenyebb magánépítkezésünkre tipikussá válnak.
Minden F. lényegileg 2 részből áll: a F.-héjból (l. o.) és az azt alátámasztó F.-szerkezetből vagy F.-székből (l. o.). Külső alakja szerint a F. állhat csak egyenes sikokból, csak görbe sikokból és egyenes és görbe sikok kombinációjából; igen ritka, hogy a F.-nek u. n. torz-síkja is legyen. Akár egyenes, akár görbe sikokból álljon a F., a sikok elrendezése szerint lehet ismét: a) egyenlő oldalu nyeregfödél (l. 1. ábra) két egyenlő hajlásu nyeregsikkal, alul két, ugyanazon magasságban levő ereszvonallal, fölül a taréj- v. gerinclal. Vannak még egyenlőtlen hajlásu nyereg-F.-ek és olyanok is, melyekben a két ereszvonal nem fekszik egy magasságban; b) a félnyereg-F. (l. 2. ábra), mely csak egy nyeregsikból áll; c) a sátor-F. (l. 3. ábra), ha két egyenlő nagyságu nyereg-F. derékszögben keresztezi egymást; ennek a F.-nek 4 ereszvonala van, melyek egy sikban feküsznek és gerinc helyett egy csúcspontja; d) a gerines sátor-F. (l. 4. ábra), melynek 4 sikja nem metszi egy pontban egymást, hanem fölül meghagyják a gerincat; ennek a F.-nek is 4 egy sikban fekvő ereszvonala és egy gerince van; e) a csonka nyereg-F. (l. 5. ábra), melynél a nyereg-F.-nek oromcsúcsai egy kontysikkal le vannak ütve, ennek a F.-nek tehát 2 hosszabb és 2 rövidebb és nem egy sikban fekvő ereszvonala és egy gerince van; f) a Mansard-F. az ilyen nevü francia építész után elnevezve (l. 6-ik ábra), összetett F., mely egy meredekebb alsó és egy laposabb felső F.-ből áll; g) kúp-F. (l. 7. ábra), mely nem egyéb mint egy sátor-F. kerek alapidomon. Mindezen F.-nemek ives F.-ekből összeállítottak is lehetnek; ha ives sátor-F.-et szerkesztünk kerek v. szabályos sokszögü alapidomon, akkor az kupola-F. lesz (l. 8. ábra). L. még Facément-fedél és Fémfedél.
[ÁBRA] 1. ábra. Egyenlőoldalu nyeregfedél.
[ÁBRA] 2. ábra. Félnyeregfedél. 3. ábra. Sátorfedél.
[ÁBRA] 4. ábra. Gerinces sátorfedél.
[ÁBRA] 5. ábra. Csonka nyeregfedél.
[ÁBRA] 6. ábra. Mansard-fedél. 7. ábra. Kúpfedél. 8. ábra. Kupolafedél.
v. fidel, féfödel, főfedél, nyelvemlékeinkben a fejre való kendő neve. Komárom vmegye udvardi járásában még most is fidelnek hivják a fehér kendőt, mellyel az asszonyok bekötik fejüket.
Főkelléke, hogy a fagynak ellentálljon, könnyü legyen és amellett mégis oly erős, hogy a tetőn járni lehessen. A F.-et jobb minőségü mészmentes téglaagyagból készítik, melyet rendszerint iszapolni is szoktak. A leginkább alkalmazott cserepet (l. az ábrát) kézimunkával készítik.
[ÁBRA] Közönséges fedélcserép.
Az agyagot a fából készített mintába nyomják, a feleslegest levágják és lesimítják, ezután pedig homokkal behintett deszkára teszik, ahol megszárad. A száraz F.-et rendszerint a téglákkal együtt égetik, ugy hogy a kemence alsó részében a vastag téglákat, felette a vékony cserepeket helyezik el. A F.-et gépekkel is gyártják. A téglagéphez hasonló gépből kisajtolnak egy agyaglepényt, melynek közepén az orrnak megfelelő borda van. A lepényt a cserépnek megfelelő deszkamintára helyezik, a minta szerint körülvágják és a bordából is annyit levágnak, hogy csak az orr maradjon meg. Jobb szerkezetü gépek a borda levágását önműködőleg végezik. A Diesemer-féle gép négy bordás lemezt egyszerre sajtol ki, és a bordákat egyuttal le is vágja. A négy cserép együtt marad szárítás és égetés alatt és csak ezután feszítik szét a csak gyöngén összetartó cserepeket és a felesleges bordákat. Ennek a gépnek az az előnye, hogy minden műveletet egyszerre négy cseréppel végzi a munkás, négy cserép csak egy szárítódeszkát vesz igénybe és az egymásra fektetett cserepek elgörbülés nélkül egyformábban száradnak ki. A F.-eket némelykor szines fazekasmázakkal is bevonják, vagy szürkésfeketére festik akképen, hogy a kemencébe, miután a cserép ki van égetve, nedves szalmát, v. erősen kormozó szurkot tesznek és minden nyilását betapasztják. Ilyenkor a korom a cserép likacsaiban lerakódik. L. még Cserépfödél.
kisközség Bereg vmegye munkácsi j.-ában, (1891) 146 ruthén lak. 1581. Mágócsi Gáspár, Munkács birtokosa a Fedeles nevü családnak kenézi kiváltságot adott arra nézve, hogy Olenyova falut benépesítse; ehelyett azonban a családbeliek itt telepedtek le és az irtott erdőterületen idegen jobbágyokat megszállítván, a falut a kenéz család nevéről F.-nak nevezték el. 1711. a svédek itt nagy pusztitást vittek végbe.
4 m. hosszú, 1/2 m. széles aprószemü háló, melyet négyszögben állítnak fel s egy -m. nagyságu hálóval fednek be. Az oldalakon apró befelé nyiló csapó-ajtók vannak, melyeken át a háló alá hintett szemekre a foglyok bejárnak. Mig a foglyok a hálót megszokják, a csapó-ajtók fel vannak támasztva; mikor már csapatostul járnak be, az ajtókat fogóra állítjuk, hogy ki ne, csak be tudjanak jönni. - Ezt a hálót csak télen használják.
(Coleoptera), az izeltlábuak állatkörébe tartozó rovarok osztályának egyik, a fajokban igen gazdag rendje. L. Bogarak.
az a mesterember, ki a födeleket valamely fedőanyaggal befödi. Cseréppel a cserepes föd, palával a palafedő - de néha a cserepes is; fémfödeleket a bádogos készít, zsindely- és deszkásfödeleket az ács. A kátránylemez- és facementfödelek gondos munkát igénylő különböző nemeit e célra begyakorolt mesteremberek készítik.
v. fedéllejtő, a fedélsikoknak esése, vagyis azon szög, melyet a fedélsik az ereszvonalon át fektetett vizszintes sikkal képez. A F.-t első sorban a klimatikus viszonyok határozzák meg, csapadékban dúsabb vidékeken az meredekebb mint a száraz éghajlat alatt; függ azonban a F. az épület stilusától is (l. Fedél), különösen pedig magától a fedőanyagtól, mellyel a tető borítva van. Ez utóbbit véve alapul, a F. minimumát a kizárólag használt héjazatok számára következőleg állapítjuk meg: szalma- és nádfödésnél 50° -45° szög, vagy a fedélgerinc magassága egyenlő az épületmélység 3/5 - 1/2-ével; egyszerü cserépfedésnél 22° -45°, vagy a tetőmagasság egyenlő az épületmélység 1/5 - 1/2-ével; kettős cserépfedésnél 37° -33°, vagy a tetőmagasság egyenlő az épületmélység 2/8 - 1/3-ával (cserépfedésnél leginkább 1/3 tetőmagasságot használunk); palafödésnél 26° -45°, vagy a teli magasság egyenlő az épületmélység 1/4 - 1/2-ével; kátránylemez-fedésnél 14° -11°, vagy a tetőmagasság = az épületmélység 1/8 - 1/10-ével; bádogfedésnél 9° 50' vagy a tetőmagasság egyenlő az épületmélység 1/12-ével; facement-fedésnél 7° 50', vagy a tetőmagasság egyenlő az épületmélység 1/16-ával; aszfaltfedésnél 4° 50', vagy a tetőmagasság egyenlő az épületmélység 1/24-ével. A F. választásánál figyelembe vesszük azt is, hogy könnyen gyuladó fedélhéjnak erősebb lejtést adjunk, mint az ugynevezett tüzállónak.