a marha tömörrostu husa, melyet, mivel nehezen puhul, a besózás és szalonnával való sürü megtüzedlés után bő lében 2-3 óráig párolnak. A leve 2/3 viz, 1/3 rész ecet, hagyma, zöldség és néhány fekete borsszem v. paprika főztéből áll.
(növ.), l. Tarlórépa.
v. pé-tong, állítólag rézből, cinkből, vasból és kevés ezüstből álló ötvény, melyet Kinában igen gyakran használnak és közvetetlenül az ércekből állítnak elő. Rideg, kemény ötvény, mely a friss törésen fehér szinü. Sokan a fehér tombakot is pétongnak nevezik
1 rész réz, 8 rész cink és 1 rész öntött vas ötvénye. Használják bronz helyett a szobrok öntésére, majdnem oly kemény mint a kovácsvas, jól reszelhető és gyalulható.
1. Orosz érdemrend, alapította 1713. II. Ágost lengyel király. Lengyelország felosztásakor e rendjelt Oroszország vette át, melyet az 1831 dec. 25. ukáz cs. k. orosz rendjelnek nyilvánított. Csak egy osztálya van. A jelvény alakját az 1855 jun. 17. és 1856 márc. 25. ukázok állapították meg, 1855 aug. 5. óta, ha harctéren szerzett érdemek jutalmazására adományoztatik, két, egymást keresztező karddal bővül. Jelvénye ma a következő: a fekete zománcos kétfejü orosz sas, körmei aranyból, hármas vörössel béllelt kék stóláju császári koronával koronázva. Rajta arany sugaras csillagon nyolcágu vörös kereszt, sarkain arany golyócskákkal, és aranykörmü, fején arany királyi koronát viselő fehér lengyel sas. Szalagja sötétkék, melyen a rendet a jobb vállon át a baloldalon hordják. Csillagja arany, nyolcsugaras, rajta aranyszegélyü kék zománcos gyürü, melyben «Pro Fide, Rege et Lege» arany fölirat. A gyürün belül fehérzománcu széles végü kereszt, sarkaiból előtörő lángforma ezüst sugarak. A kereszt szegélye vörös, arany perémmel, közepén vörös rózsa, a csillagot a balmellen viselik.
2. Szerb érdemrend. Alapíttatott 1882 febr. 22., megerősíttetett az általános szerb rendjeltörvény 1883 jan. 23. és az 1883 febr. 16. királyi rendelet által. A szerb királyság helyreállítása emlékének van szentelve. Öt osztálya van, u. m. I. oszt. nagy kereszt, 10 tag; II. főtisztek, 20 tag; III. parancsnokok, 40 tag; IV. tisztek, 150 tag; V. lovagok, 300 tag, ezenkivül a rendet még a királyné és a trónörökös is viselik. Jelvénye: kétfejü, mindkét fején királyi koronát viselő fehér sas, lebocsájtott szárnyakkal, melyek az V. oszt.-nál ezüstből, a többieknél aranyból vannak. Mellén vöröszománcos tojásdad pajzs, arany gyöngyökből alkotott széllel. Benne aranyszegélyü fehér kereszt, melynek ágai a pajzs széleit érintik, a kereszt által képezett négy mezőben egy-egy arany tüzkő. A két sasfej között nagy arany korona, melynek kékzománcos szalagja a sas fejeihez van erősítve. A pajzs hátlapján M. I. aranyban, fölötte a királyi korona, az említett kék szalagon pedig uj cirill betükkel «22. febr. 1882» aranyban. A jelvény a koronával együtt a IV. és V. osztálynál 60 mm. hosszu, 300 mm. széles; a tojásdad középpajzs 15 mm. hosszu, 12 mm. széles, kerete 1 mm. vastag, a kereszt 3 mm. széles, a tüzkő mindegyike 3 mm. magas, 2 mm. széles. A korona magassága 16 mm., szélessége 17 mm., szalagja 3 mm. széles. Az I., II. és III. oszt.-nál a jelvény hossza 80, szélessége 40 mm., a pajzs h. 18, szélessége 13 mm., kerete 2 mm., a kereszt 3,5 mm. széles, a tüzkövek mindegyike 3,5, illetve 2 mm. A nagy korona 23-26, szalagja 3 mm. Az I. és II. oszt.-hoz még egy csillag járul, mely négyzetalaku, arany, sugarait gyémántozzák; a sugarak a csúcsok felé hosszabbak, mint a szélen. Az I. oszt. csillagán a III. oszt., a II. osztályén a IV. szt. jelvénye fekszik, de a sas fejein lévő két kis korona itt elesik. A csillagot az I. oszt. bal, a II. jobb mellén hordja. Szalagja vörös-kék, sávozott; az I. oszt.-nál 105 mm. széles, a középső vörös sáv 60 mm., a két mellette lévő világoskék sáv 17 mm., ezeket pedig még egy 5,5 mm. széles vörös csik kiséri mindkét oldalon, a szalag végén levő rozetta, melyen a jelvény függ, 65 mm. átmérőjü. A II. oszt. szalagjánál a szélesség 53 mm., a középső vörös sáv 30, a széleken levő vörös sávok mindegyike 2,5, a világoskékek 9 mm. szélesek. A III., IV. és V. oszt. szalagja 40 mm. széles, az egyes sávok 20, 7, 2,5 mm. szélesek. A rendjelt az V. oszt. a bal vállon át a jobb oldalon, a II. és III. nyakban, a IV. és V. gomblyukban, illetve a balmellen viseli.
Zay Mineralogiájában igy nevezi a cink-oxidot. A bölcsesség gyapja is ugyanaz.
Szász-weimari érdemrend, melyet Erős Ágost herceg 1732 aug. 2. alapított, s 1845 okt. 18. Károly Ágost szász-weimari nagyherceg a német nemzet függetl. kivivásának emlékére felujított. Három osztálya van: I. a hercegi ház férfitagjai és 12 nagykeresztes, kiknek mint belföldieknek a val. b. titk. tan. vagy vezérőrnagyi ranggal kell birniok; II. 25 parancsnok; III. 50 lovagkereszt, mely utóbbi osztály 1840 febr. 16. óta két osztályra van osztva. A rend ünnepe okt. 18.
l. Fehérnép.
(Ungarisch-Weisskirchen), r. tanácsu város Temes vármegyében, a Néra folyó mellett, (1891) 1692 házzal és 9041 lak., közte 574 magyar, 6040 német, 670 oláh és 1497 szerb; hitfelekezet szerint 6337 róm. kath., 2187 gör. kel., 200 ág. evang és 203 izrael. F. a F.-i járási szolgabirói hivatal, kir. törvényszék, bányabiróság, pénzügyi- és sajtóbiróság, közjegyzőség, járásbiróság, adóhivatal, a 83. sz. hadkiegészítő kerület és állandó vegyes felülvizsgáló bizottság székhelye; van itt folyammérnöki hivatal, szőllőszeti-borászati közeg, filloxera-felügyelőség, selyemtenyésztési felügyelőség; továbbá takarékpénztár és népbank, könyvnyomda, vasuti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Az osztr. magy. bank mellékhelyiséget tart itt fenn. F. lakói azelőtt jelentékeny szőllőművelést üztek s a városnak 1879. még 2600 ha. szőllője volt, mig ma ennek csak 1/10 része van meg s nehány év alatt ez is el fog pusztulni. Jelenleg az állam amerikai szőllőtelepet tart itt fenn. A város határa 3843 ha. F. azelőtt a végvidéki ezred székhelye volt. 1848 jun. 20. a rácok megtámadták, de a város német polgárai s a magyar nemzetőrség által visszaverettek. Ugyanez év aug. 2. Legay császári alezredes s a 9. honvédzászlóalj kiverték innen a pusztító rácokat, akik aug. 18. ujból megtámadták, de Maderspach Lajos őrnagy s Blomberg császári ezredes által visszaverettek. Ezután még két támadást intéztek a rácok F. ellen, az elsőt aug. 23., amidőn a Vitalis őrnagy alatt állott magyaroktól nagy vereséget szenvedtek; ezután pedig aug. 30., amidőn támadásuk Villám János honvédszázados s a 9. honvédzászlóalj vitézsége folytán sikertelen maradt. 1848 nov.30. a magyarok F. közelében Maderspach őrnagy vezetése alatt bevették az ördöghidi rác tábort. 1849 máj. 8. a Bem magyar tábornok és Károlyi Miksa honvéd alezredes alatti seregek visszavervén itt az ellenséget, utóbbi a városba vonult.
(oroszul Bjeloje More), az Északi-jeges-tengernek Arkhangelszk kormányzóságtól körülfogott nagy öble Európai-Oroszország É-i partján, 95,000 km2 ter. Szemenov szerint kerülete 1770 km2. Négy kisebb öböl ágazik ki belőle, ezek a Mezeni, Dvinai, Onegai és Kandalakszkai. Partjait különbözőképen hivják, a Szvjatoj-Nossztól a Varszuka torkolatáig Terszk a neve, innen a Kandehszai-öbölig Kandaleksza, ettől D-re Kemig Korelszkij, az Onega torkolatáig Pomorszkij, a DNy-i Lietnij és az ÉK-i Zimnij, végül a Mezen torkolatán tul Kanin. A Ny-i partok magasak, Kemen tul alacsonyak és homokosak, csak a Szemja torkolatától kezdve magasodnak megint egészen a Kanin-fokig. A szigetek számosak, de csak a partok közelében, a legnagyob a Szolovecki, kisebbek a Marzsovec és a Lumboszkij. A legnagyobb folyók, amelyek belé torkolnak: Nessz, a Szemja, a Mezen, Dvina, Onega, a Kem, Varszuka és a Ponoi. A csekély sótartalmu viz mindenütt elég mély (a legmélyebb hely 240 m.), ugy hogy a legnagyobb hajók is járhatnak rajta. A hajók azonban csak május közepétől augusztus végéig juthatnak belé; az év többi részében jég takarja. A halászat jól fizet, heringet, tőkehalat, lazacot és fókát fognak legtöbbet. A sziklás, lakatlan szigeteken nagy számmal élnek a tengeri madarak. Négy jelentékenyebb kikötő város épült a partjain, ezek: Arkhangel, a legjelentékenyebb, Onega, Szumszkij és Kem.