1. Folyó, l. Vág. 2. F., Vichodnához tartozó telep Liptó vmegye liptó-ujvári j.-ban, a Fekete-Vág gyönyörü völgyében, erdőgondnoksággal. A festői telepet 1804 aug. 29. József nádor látogatta meg, kinek itt időzése emlékére emlékoszlop állíttatott fel, melyet 1889. a nádor unokája, Stefania főhercegnő helyreállíttatott. V. ö. Mihalik József, Vándorlások Liptó vármegyében. (Turisták Lapja, 1890. évf.)
v. vetési varju (Corvus frugileus L.), l. Varjufélék.
(Purbach, Podbuk), nagyközség Sopron vmegye kismartoni j.-ban, a Fertő partján és a Lajta hegység aljában, (1891) 1874 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Feketeváros régi kerítőfalai és hatalmas kapui még állanak, főtere csinos, városias, csupa emeletes házzal s régi harangtoronnyal. F. körül számos római régiséget találtak.
a husvét előtti második vasárnap, igy nevezve, mert az egyházi törvények szerint ezen naptól kezdve a templomokban a feszületeket és az Ur képeit gyász (violaszinü) lepellel vonják be, jeléül a szomoruságnak az Üdvözítő halálnapjának közeledése fölött, és vonatkozással az ezen napi evangeliumnak elbeszélésére, hogy az Üdvözítő «elrejtőzött» (abscondit se) az őt megkövezni akaró zsidók elől.
l. Melanemia.
(ném. Brassen, ol. Bracciare, ang. To brace, tengerészet), jelenti a vitorlafáknak a fékek segélyével az uralkodó szél irányához alkalmazott állítását, igazítását azon célból, hogy a vitorlák duzzadjanak és a hajó menetét megkezdje. A F., tekintettel a szélnek irányára, többféle. Élbe F. az, midőn a vitorlafának egyik vége annyira előre (a másik hátra) állíttatik, mint amennyire csak lehet - illetve mint azt a csarnakkötelek, melyeket a vitorlafa érint, megengedik. Élbe fékezni lehet ugy a hajó egyik, mint a másik oldalára, amint azt a szükség megkivánja és ezen fékezési mód az, amelynél a vitorlafák és a hajó hossztengelye által képzett szög a legkisebb. Ezen szög az egyes hajóknál nagyobb vagy kisebb és az árbocozat minőségétől és a hajó szélességétől függ. Keresztbe F., amidőn a vitorlák ugy állanak, hogy a vitorlafák a hajó hossztengelyével derékszöget képeznek. Szegélyre F., midőn a vitorlák ugy állíttatnak, hogy a szél azokat nem duzzasztja, hanem a szegélyzőket érve, csak lobogtatja, csapkodtatja. Szembe F. az, midőn a vitorlafáknak állása következtében a vitorlák visszájára hordanak. Nyilt F., a vitorlafáknak a kereszt állásból az egyik vagy másik oldalra eszközölt csekély fordítása. Át F. a jobb oldalra, élbe vagy nyiltan fékezett vitorlafáknak a baloldalra eszközölt élbe vagy nyilt fékezése, vagy megfordítva. l. még Fék.
a Föld anyagának képzésében igen nagy mennyiségben részt nem vevő kőzetek, különösen pedig az ércek előfordulási helyeinek megjelölésére használt kifejezés a geologiában s a bányászatban. Azon hely s körülmény, ahol s amely közt valamely érc a természetben található, az ő F.-e. A német Lagerstätte-vel fejezi ki e fogalmat. A F. igen különböző s sokféle lehet.
l. Fék és Dörzssaru.
l. Fedő réteg.
alatt a mezőgazdaságban valamely telek vagy földbirtok elhelyezését értik. A F. a birtok használhatóságának, jövedelmének és értékének egyik leglényegesebb tényezője; megbirálásánál tekintetbe jön 1. a természetes F., t. i. a terület földrajzi helyezése, tengerszin feletti magassága, közeli környezete és domborzati viszonyai, utóbbi tekintetben megkülönböztetendő róna, dombos s hegyes F., lejtős területeknél azonkivül még az égtájak iránti F. is fontos. Mindezek a F.-i viszonyok az illető birtok éghajlatára kihatván, a termelés irányát határozzák meg, azinkivül befolyásolják a telkek megmivelhetését is; 2. a gazdasági F. alatt valamely telek távolsága a majortól s általában a majorból való hozzáférhetősége értendő; 3. a közgazdasági F. pedig a legközelebbi piactól való távolságban s a közlekedési viszonyokban jut kifejezésre; lényegesen befolyásolja a termények értékesíthetését, a munkaerő megszerzését. A természetes F.-től függ, hogy valamely birtokon minő termelési ágak folytathatók általában, a közgazdasági F. határoz az iránt, hogy a legnagyobb jövedelem elérhetése szempontjából minő termelési ágakra fektetendő a fősuly. Birtokok berendezésénél tehát a birtok F.-éből kell kiindulni.