olyképen csiszolt brillant, hogy alsó gulahegye nincs letompítva, tehát csúcsban, nem pedig lapban (culasse, caletta) végződik. L. Brillant.
l. Részegség.
(ném. Feldscher), e század elejéig a német nyelvü hadseregeknél a katona-orvosok cime. Később csak azokat nevezték F.-eknek, akik nem voltak diplomás orvosok, hanem csak kirurgusok. Jelenleg még az orosz seregben vannak altiszti ranggal biró, az egészségügyi segédszolgálatra külön iskolákban kiképzett F.-ek.
a matematikában bizonyos sorrendben adott tárgyaknak (betüknek v. számoknak) más-más sorrendbe való elhelyezése. Az adott tárgyak elemeknek, az elemek eredeti sorrendje természetes sorrendnek, az összes lehető elrendezések cseréleteknek v. permutációknak neveztetnek. Az n elem permutációinak száma egyenlő n faktoriálisával, mely alatt
n! = 1. 2. 3...(n-1)n
értendő. Ha az elemek között egyenlők fordulnak elő, melyeknek egymással való fölcserélése a permutáción nem változtat, akkor a cseréletek száma alább száll. Ha az n elem közt a egyenlő, akkor a permutációk száma n!/a!. Ha ezen a elemen kivül még b, c,...más elem egymás közt egyenlő, akkor a cserélések száma
E tört - mint permutációk száma - mindenkor egész számu értékhez vezet, hacsak
a+b+c+...
n különböző elem permutációit felosztjuk párosakra és páratlanokra. Ennek alapja a következő: Egy adott permutációban két tetszőlegesen kiszemelt elem egymásra nézve rendesen v. visszásan van elhelyezve, amint a természetes v. megfordított sorrendben következnek. Minden visszásan elhelyezett elempár inverziót (dérangement) képez. Az inverziók páros vagy páratlan száma szerint magát a permutációt is páros v. páratlannak mondjuk. P.
1 2 3 4 5-nek következő permutációja
3 5 2 4 1
ezeket az inverziókat tartalmazza:
32, 31, 52, 54, 51, 21, 41
tehát páratlan. Az n elem páros és páratlan permutációinak száma egyenlő; mindegyik osztály az összes cseréletek felét tartalmazza. L. még Szubsztitució.
(növ. suffrutex), l. Aljafás.
az Olt folyó lapálya, Csik vármegye felcsiki járásában, Csik-Szt.-Domokos és Csik-Szereda között, Ny-on a Hargitta-hegység, K-en a csiki hegycsoport, D-en a csik-szeredai dombok által környezve. Az Olt folyó É-ról D-felé szeli s veszi fel a Szépvizet, melynek beléömlése körül terjedelmes mocsarak vannak. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld leirása, 1869.
nagyközség Fejér vmegye váli j.-ban, (1891) 1488 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
ezelőtt a honvédségnél a 3-4 zászlóaljból álló gyalogezredek elnevezése.
az elejtett vadat vadászszokás szerint a kizsigerelés után megnyuzzák, lefejtik s husát darabokra vágják. A F. az agancsos vadaknál az agancs kivágásával kezdődik.
az ugyanily kerületi kapitányság (988 km2 területtel, (1890) 84340 lak.) székhelye Stiriában a Rába és vasut mellett, (1890) 1570 nagyobbára német lak., sör- és téglagyártással. F. a vasutállomása Gleichenbergnek (l.o.).