1. Bihar-F., l. Bihar-Félegyháza. 2. Kis-Kun-F., rend. tanácsu város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, (1891) 4466 házzal és 30326 lakossal (közte 30156 magyar, 111 német, hitfelekezet szerint 29235 róm. kat., 196 ref., 842 izrael.). F. a Kiskun alsó járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak, adóhivatalnak, küzjegyzőségnek székhelye, van községi algimnáziuma, tanitóképző intézete, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolája, takarékpénztára, iparhitelintézete és népbankja, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Két hetilapja van, t. i. a Félegyházi Hirlap és a Félegyházi Ujság. F. egyike az ország leggazdagabb városainak. Óriási határa (41280 h.) igen termékeny s sok gabonát és gyümölcsöt termel. F. lakói általában tanyás gazdaságot üznek s a homokon szőllőt termelnek. A város a török uralom alatt elpusztult, uj megszállása 1743. Podraczky György jász-kun kerületi főkapitánysága alatt történt, amikor Jász-Fényszaruból 219 család költözött ide. 1754. Halasról ide tétetett át a Kis-Kunság kerületháza, 1777. mezővárossá s azóta a Kis-Kunság legnépesebb városa lett.
[ÁBRA] Kis-Kun-Félegyháza város címere.
Tamás, debreceni ref. lelkész, szül. Debrecenben, mely évben, nem biztos; meghalt 1586 jan. 16. Tanult ugyanott 1557-61-ig, azután 1561-64-ig Krakkóban, Boroszlóban, Frakfurtban s végül Wittenbergában. Tanító Turon 1567., Debrecenben 1568., Kolozsvárt 1570., ujra Debrecenben 1584.; Melius halála után debreceni lelkész 1573-tól kezdve. Művei: A keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás, Debrecen 1579, 1580, 1583, 1588, 1601, tehát 5 kiadást ért; e magyar teljes hittan 1583-iki kiadásának első szavában az mondatván, hogy azt a «typographus immáron négyszer nyomatta ki», kellett lenni előzőleg 3 kiadásnak. Feltünő, hogy az 540 lapra terjedő 1583. évi kiadás 219. lapjára van nyomatva, az Antikrisztusról szóló dogma fölé, Debrecen város cimere, a zászlós bárány, a templomi háttérben fenn egy pap, tán pápa, képével. Iratott a mű a hivek épületére s nagy kelendősége a közhasználatot mutatja. Catechesis. Rövid kérdések és feleletek a keresztyén hitnek ágairól a gyermekek és együgyüeknek tanításokra (Debrecen 1583, 62 l.). Latin előszavából az tünik ki, hogy ez a 4. kiadás tankönyvül szolgálhatott az iskolákban. A mi Urunk Jézus Cristusnak új testamentoma avagy frigye (Debrecen 1586, 4-r., 832 l.). Ez az első debreceni magyar biblia, a város cimerével, hit- és erkölcstani jegyzetekkel. A nyomatás alatt ragadta el a szerzőt a pestis, a kiadást lelkésztársa, a történeti érzékkel biró Gönczi György végezte be. A tudós férfiu hirtelen halála megrendítő hatást gyakorolt. Gyulai János, akkori debreceni tanár és Félegyházi István (öccse) versei s Gönczi előszava jelzik a nagy veszteséget. V. ö. Bod, Magyar Athenas; Szinnyei, Magyar Irók; Frankl, Hazai és külföldi iskolázás; Balogh F., A magyar prot. egyház tört. (1872, 163 l.).
1. Kisközség Kolozs vmegye nádasmenti járásában, (1891) 1719 oláh lak. - 2. F. (Freck Avrig), nagyközség Szeben vármegye nagyszebeni j.-ban, (1891) 2759 oláh és német lak., vasuti állomás, postahivatal- és takarékpénztárral; van kastélya. Határa 9211 h. Báró Brukenthal Sámuelnek Mária Terézia idejében itt kastélya és diszkertje volt, mely jelenleg a községtől D-re levő - most szünetelő - üveggyár tulajdona. Van azonkivül itt gyapjufonó. V. ö. Harmadkori növények F. vidékéről. (Akadémia 1883.)
(tribus), a növények szisztematikájában a nagyobb csoportok pontosabb megkülönböztetésére szükséges szisztematikai fokozat, még pedig az alcsalád és génusz között. - F. (halászat), v. bokor, egy-egy szerszám kezelésére összeállott halászok szövetkezete. - F. egyházi értelemben, l. Vallásfelekezet.
l. Népiskola.
1. József, ref. lelkész, szépirodalmi iró és műfordító, szül. Debrecenben 1847 jul. 6. F. Miklós szinész fia. Középiskoláit Pesten, Pápán és Nagy-Kőrösön, teologiai tanulmányait pedig Pesten 1871. végezte, s pesti káplán lett. Majd tanári pályára szándékozván lépni, a lipcsei egyetemen egy évig filozofiai tárgyakat hallgatott. De midőn 1874. foktői ev. ref. lelkésszé választották, a tanári pályáról lemondott, s azóta mint lelkész működik. Irodalmi munkásságát már 17 éves korában elkezdette s kisebb önálló cikkei majd minden szépirodalmi és napilapban jelentek meg egész pappá választásáig. Ettől kezdve leginkább társadalmi és csillagászati tanulmányokkal foglalkozik s Legouvé Ernő és Flammarion munkáit fordítja, de van több drámafordítása is. Legouvé után fordította: Atya és fiu a XIX. sz.-ban. (1878); A nők erkölcsi története (1880); A nők társadalmi állása (1881); Leányaink és fiaink (1885); Az olvasás művészete (1888); Beatrix, v. a szinművészet istennője (szinmű 5 felv. 1882). Drámákat fordított még Sardou Viktortól, Barriere Tódortól és Laja Leontól.
2.F. Miklós, a bpesti nemzeti szinház tagja, szinműiró; szül. Nagy-Galambfán, Erdélyben, 1818 dec. 18. székely ref. szülőktől; Udvarhelyszéken tanult és szülei papi pályára szánták, de ő a szinészethez érzett hajlamot s már 17 éves korában Szigetvári László szintársulatához lépett be sugónak. Legelőször Kisfaludy Károly: Ilka vagy Nádorfehérvár ostroma cimü darabjában Csikszeredán lépett föl, és pedig sikerrel. 1841. Páli Elek igazgatóval Bukarestbe ment, hol a társulat magyar, német, oláh és francia nyelven játszott. 1844. átvette Páli társulatát mint igazgató, 1846. Pesten lépett föl, ezután Debrecenben, Kolozsvárt, Nagyváradon s Temesvárt szerepelt mint igazgató s mindenütt tetszést aratott társulatával. 1848. honvéd lett s mint közhonvéd Erdélybe ment Bem táborába. Bem meghagyta neki, hogy Kolozsvárt előadásokat rendezzen, s F. honvéd szinésztárai közreműködésével 4 hétig játszott a kolozsvári szinpadon. A közhonvédből hadnagy, később főhadnagy, majd százados lett; 1849 végével Nagybányán szervezett a menekültekből egy társulatot. Később Nagyváradon, Aradon és Debrecenben működött, 1851. pedig ismét Pesten lépett föl néhányszor, de csakhamar elhagyta a fővárost s Bécsbe tanulmányutra ment. 1852. visszatért s a budapesti nemzeti szinház tagja lett, hol 1857. maradt. Ekkor külföldre utazott, bejárta Németország legnevezetesebb városait, a legelső szinházaknál gyüjtött szakismereteket, meglátogatta Párist és Londont is. Jelenleg mint a budapesti nemzeti szinház egyik nyugdijas tagja él családja körében. 1877 ápr. 16. ünnepelte negyedszázados jubileumát, mely alkalommal nemcsak szinésztársai s a közönség tüntette ki számtalan elismeréssel, hanem a király is méltányolta művészi tehetségeit s a Ferencz József-rend lovagkeresztjével diszítette föl. - Felesége, Munkácsi Flóra, a budapesti nemzeti szinház egyik elsőrangu tagja, szül. Baján 1836. ápr. 29. Atyja Gaidler, Munkácsi név alatt vidéki szinész s anyja, szül. Mészáros Anna szinésznő volt. Már gyermekkorában rokonszenvet és képességet mutatott a szini pálya iránt s 14 éves korában Aradon és Nagyváradon a szende szerepeket nagy hatással adta. Magasabb kiképeztetése végett Bécsbe ment egy növeldébe, hol a növelde által tendezett német előadásokon rész vett és általános elismerést aratott; Bécs tekintélyes egyénei óhajtották őt a német szinészet részére megnyerni, ő azonban Magyarországra jött s 1855. fellépett a pesti nemzeti szinházban s meglepő tehetsége, ügyes játéka csakhamar a közönség kedvencévé tették. Eleinte nagy nehézségekkel küzdött, elsőrangu szerepeket nem tudott kapni, de el nem csüggedett; végre a Cigány cimü szinműben Rózsi szerepét adta s ez megalapította hirnevét. 1858. Feleki Miklós neje lett.
a bekövetkező vagy bekövetkezhető baj elgondolásából származott nyugtalanító érzés. A F. kisebb foka: elfogódás; nagyobb foka, főkép ha testi szorongatással jár: aggodalom; ha az hirtelen áll be: ijedtség, ha a testet és lelket egyaránt megbénítja: rémület. A könnyen támadó F.: félénkség. Hirtelen F. bárkit meglephet; a félénkségnek társadalmi érintkezésben elfogultság a neve, ilyenkor beszédben, magatartásban nyilatkozik. A F. hiánya még nem bátorság; a félénk is F. nélkül van, ha a veszélyt nem ismeri. - F. a szerződéseknél. A félelembe ejtés (kényszer) alapján a jogügylet megtámadható; az osztrák polgári törvénykönyv szerint azonban csak akkor, ha a kényszer a másik szerződő féltől eredt, kivéve ha az utóbbi részt vett a jogügyleten kivül álló harmadik személynek jogellenes cselekményében, mely esetben ugy kell vele bánni, mintha ő maga ejtette volna a másik felet félelembe. L. még Fenyegetés.
a kérdésre adott válasz. - F. a zenében (lat. Comes, olasz. Risposta, franc. Réponse), műkifejezés a Fugatanban (l. Fuga), mely nem más, mint a főtéma (Dux, vezér) ismétlése mélyebb vagy magasabb szólamban. Az ily F. rendesen az ötödben szokott történni, de más hangköz sincsen kizárva. Mentől kevesebb változást szenved a F., annál szabatosabb és tisztább kidolgozásu a Fuga maga is.
nyelvre adó, utmutató vagy u.n. szuggesztiv kérdés (ang. leading questions), a tanu által megállapítandó ténykörülményeket magában foglaló kérdés. A tanukihallgatás szabály szerint akkor eszközlendő, a kérdések akként teendők fel, hogy a biróság tudja meg a tanutól azt, amit a tanu tud, s nem megfordítva, a tanu tudja meg a biróságtól azt, hogy ez minő vallomást vár tőle. A F. éppen ennek a szabálynak ellentéte. A bünvádi eljárások azért rendelik, hogy az ily kérdések lehetőleg kerülendők. Ilyen kérdés p.: nemde, vádlott nem volt részeg? nemde, vádlottat senki sem bántotta v. ingerelte? Feltétlenül az ily kérdéseket eltiltani nem lehet, mert néha, különösen aggályosan tartózkodó tanuknál egyenesen mellőzhetetlenek. F.-ek a vádlott kihallgatásánál is fordulhatnak elő, s itt talán még inkább kerülendők, és pedig annyival inkább, mert a F. a beismerés megbizhatóságát jelentékenyen csökkenti. Másrészt a szuggesztio a vádlott kihallgatásánál sem mellőzhető teljesen. Különösen ha a vádlott kimerítő beismerést nem tesz. Megkövetelhető azonban ekkor is, hogy a szuggesztio a közvetlen szükségen tul ne terjedjen, s hogy a kihallgatási jegyzőkönyvben a szuggesztio történte s annak indító oka kitünjék. A főtárgyalásnál a vádlott kihallgatásának egészen más jellege levén mint az előkészítő eljárásban, a szuggesztio többé nem aggályos. A F.-től különböznek a fogásos (kapciózus) kérdések (l.o.).
(növ.), l. Élősködő.