Egyensulyban levő folyadék belsejében minden folyadékrészre a nehézséggel ellentett irányu felfelé irányított erő lép fel, mely a nehézség ellenében a folyadékrészt egyensulyban tartja. Eme erő neve felhajtó erő. A nehézséggel egyensulyt tartván, a felhajtó erő egyenlő a folyadékrész nehézségével. Folyadékba mártott szilárd testre is hat tehát egy felfelé irányított erő, mely a testtel egyenlő térfogatu folyadék, tehát a kiszorított folyadék nehézségével egyenlő. Ez az Archimedes-féle elv, melynek alapján a folyadékba mártott test sulyvesztesége egyenlő az általa kiszorított folyadék sulyával. Ha a kiszorított folyadék sulya kisebb a bemártott test sulyánál, a test alámerül, ellenkező esetben alá nem merül, hanem uszik; tehát a test sürüségénél kisebb sürüségü folyadékban a test alámerül, nagyobb sürüségün pedig uszik. Uszás közben pedig annyira merül be, amig a kiszorított folyadék sulya egyenlő a test sulyával. A felhajtó erő gáznemü testekben, p. levegőben is fellép, miből következik, hogy a levegőben lemért test sulya kisebb a légüres térben lemért sulyánál. Pontos tömegmeghatározásoknál ezt tekintetbe kell venni, azaz a mérlegelést «légüres térre kell redukálni». A felhajtó erőt p. mérleggel nagy pontossággal lehet mérni, ami pontos módszert szolgáltat szilárd és cseppfolyós testek sürüségének meghatározására.
l. Bőr.
l. Hangjegyek
A legtöbb zenei hang több-kevesebb egyszerü rezgésből van összetéve, mely egyszerü rezgések mindegyike már magában a hang érzetét kelti. Ezen egyszerü rezgéseket részlet-(partialis) hangoknak nevezik, köztük a legmélyebbik az alaphang, a többiek a F. Az alaphang magassága egyszersmind az összetett hangnak magassága, a részlethangok összesége pedig megadja az összetett hangnak szinezetét. - F. valamely harmoniai egymásutánnak v. polifonikus harmoniai tételnek a legmagasabb ének- vagy instrumentális szólamai, p. vonósnégyesben a hegedü-szólam, vegyes karban a szoprán, férfinégyesben az első tenor stb.
(lat. semivocales), igy nevezték el már a régi grammatikusok az l, r, m, n mássalhangzókat, mivel legkönnyebben lehet őket magánhangzók nélkül ejteni (más névvel folyékony hangok, l.o.). A mai fonétika igy nevezi még egyrészt az i és j közti, másrészt az u és v közti hangot is. V. ö. Balassa, A phonétika elemei.
az a jog, melyet valakinek adunk, hogy nevünkben intézkedjék. Adható szóval v. irásban, lehet általános v. részletes, korlátlan v. korlátolt.
(Ermächtigungsdelikte), oly büncselekmények, melyek hivatalból ugyan, de csak az arra jogosult által adott felhatalmazás folytán képezhetik bünv. eljárásnak tárgyát. A F. a sértett fél indítványától, amely bizonyos büncselekményeknél a bünv. eljárás megindításához szükséges, lényegesen abban különbözik, hogy a F. nincs kötve bizonyos határidőhöz, s nem vonható vissza. Ez a F. az indítványtól lényegesen különböző büntetőjogi alapjában találja kellő indoklását. A F. alapja ugyanis bizonyos esetekben a büncselekmény által sértettnek magas állására való tekintet, más s a legtöbb esetben azonban az, hogy a közvetetlenül érdekelt hatóság első sorban illetékes annak elbirálására, vajjon bizonyos büncselekmény miatt a bünv. eljárás megindítását v. mellőzését tartja-e inkább célszerünek s közérdekben levőnek. Magánszemély azért sohasem szerepel a felhatalmazásra jogosultak között. A magyar btkv. szerint, habár annak ide vonatkozó intézkedései több tekintetben határozatlanok és vitásak, F. a rágalmazás és becsületsértés bizonyos eseteiben szükséges. Igy jelesül: 1. Közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozó rágalmazás esetében a közvetetlenül sértett közhivatalnok v. felsőbb hatóságának felhatalmazása szükséges. Kivételt képeznek a biróságok, birósági hivatalnokok s kir. ügyészség tagjai, akik ellen elkövetett rágalmazás miatt a bünv. eljárás csak az igazságügyminiszter felhatalmazása folytán indítható. 2. Az országgyülés, annak valamely háza, bizottsága ellen elkövetett rágalmazás v. becsületsértés esetében az illető országgyülés v. háznak, közösügyi bizottság megsértése esetében a közösügyi bizottságnak F.-a szükséges. 3. Külföldi uralkodó v. államfő, s valamely külállamnak követe v. ügyviselője ellen elkövetett rágalom v. becsületsértés esetében az illető államnak, ill. követnek (itt kivánatnak nevezett) felhatalmazása szükséges.
l. Eset és Ragozás.
(ném. Auspurren, ol. Sgombrabrande, ang. Clea hammocks, tengerészet). Az őrség felváltására szolgálatba jövő legénységet, matrózokat éjnek idején felkölteni és ágyaiknak összegöngyölését elrendelni. A F. vagy kürt-, vagy pdig sip-jellel történik. - F. büntettre vagy vétségre, ha sikertelen maradt, a magyar btkv. mint izgatást csak akkor bünteti, ha valamely gyülekezeten, nyilvános szóval, v. nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése v. közszemlére kiállítása által történt. Egyéb eredménytelen F.-et büncselekmények elkövetésére a magyar btkv. büntetőjogi védelmet igénylő jognak megsértése hiányában nem büntet. Szigorubb a német btkv., mely 49. §.ában a büntett elkövetésére irányzott eredménytelen felhivást 2 évig terjedhető fogházzal v. államfogházzal bünteti, és pedig az irásbeli felhivást mindig, a merően szóbeli F.-et azonban csak akkor, ha a felhivás bármely előny igérete mellett történt. Ugyanily büntetés alá esik az, aki F. nélkül büntett elkövetésére ajánlkozik, ugyszintén az, aki az egyik esetben a felhivást, a másik esetben az ajánlkozást elfogadja.
A jogi érdek nemcsak azt kivánja, hogy kiki az őt megillető jogot a biróság által megállapíttatja és annak tekintélyével és segélyével érvényesíthesse, hanem azt is, hogy másokat az állítólag őket megillető jogok érvényesítésére szoríthasson, ez uton azok fenn nem állásának birói kijelentését kieszközölhesse és ekként saját jogbiztonságát megalapítsa v. növelje. Ez létesítette a F. intézményét. Felhivási keresetnek helye van: az ellen, aki valamely joggal kérkedik, számadás előterjesztése v. a számadás helyeslése, holtnak nyilvánítás és elveszett okiratok megsemmisítése végett. A biróság határidőt tüz a kérkedőnek, hogy jogát keresetileg érvényesítse, mivel ez különben érvénytelennek nyilváníttatik; a számadásra kötelezettnek, hogy számadását mutassa be, mivel ellenesetben a felhivó által felszámított összegben elmarasztaltatik; azt, akinek a felhivó számadással tartozik, hogy kifogásait előterjessze, mivel másként a számadás helybenhagyottnak nyilváníttatik; az eltünt egyént, hogy életbenlétét tudassa, mivel ellenesetben megholtnak fog kijelentetni, az okirat birtokosát, hogy ahhoz való igényét jelentse be, mivel különben ez okirat semmisnek nyilváníttatik.