oly üledékes kőzetképződmények, amelyek nagyobb folyók torkolatánál (aestuarium) a tenger sós vizével elegyedve, képződtek; ilyenek még egyes nagy belföldi sóstavak, különösen a Kaspi-tó környékén levő homok- és mészkő-formáció, amiben még a most is élő, de legnagyobbrészt kihalt kagylók találtatnak. A harmadkori medencék párkányait képező mészkövek, a Dél-Franciaország (Haute-Garonne, Var, Bouche du Rhône, Hérault), Spanyolország (Aragonia és Levida) vidékén levő oolitos mészkő, tarka homokkő és márga-lerakódások (krétakoriak, Jenon) mind sósviziek.
(halászat), az öregháló parás ina, amelynél fogva a hálót a vizben függő helyzetben tartják. - F.-huzó, az a halász, ki a jégalatti halászatnál a léken kijövő háló parás inát huzza.
l. Erős felindulás.
l. Epigrafika.
l. Epigrafika és Epigramm.
általában a hatóságok ama joga, mely szerint a főhatóságokhoz, azok intézkedésére vonatkozólag, véleményüket irásban felterjeszthetik. Az országgyülés érintkezései a koronával szintén feliratok alakjában történnek; különösen pedig gyakorolja e jogát, midőn az országgyülést megnyitó trónbeszédre mindegyik ház külön-külön válaszol. A feliratokat megelőzi a gyakran nagy hullámokat felverő felirati vita, a válasz szerkesztése tárgyában folytatott tanácskozások. A vármegyék rendi alkotmányunkban is felirhattak a főkormányszékekhez, jelenleg pedig a törvényhatóságok e jogát az 1886. XXI. t.-c. szabályozza. Ha törv.-hatós. közgyülés valamely kormányrendeletet törvénybe ütközőnek talál, v. a helyi viszonyok közt alkalmazhatónak nem talál, a végrehajtás előtt a rendelet ellen felirhat a minisztériumhoz. De ha a minisztérium ennek dacára a rendelet végrehajtását követeli, az feltétlenül és rögtön végrehajtandó. Némely rendelettel szemben a felirati jognak nincs helye. Igy a szabadságot és tartalékos katonák berendelését, valamint az állam veszélyeztett érdekei miatt halaszthatatlan intézkedéseket tartalmazó kormányrendelettel szemben. Ezek csak végrehajtás után lehetnek a közgyülési vita tárgyai és ha a törvényhatóság a kormány eljárását sérelmesnek találja, orvoslásért a képviselőházhoz fordul.
1861. a Deák Ferenc vezetése alatt álló mérsékelt országgyülési párt, mely az ország sérelmeit felirat alakjában akarta a király elé terjeszteni; mig a szenvedélyesebb határozati párt (Teleky László gróf vezetése alatt) ugyanezt határozat alakjában akarta felterjeszteni. Bár kisebbségben volt, keresztülvitte a felirat elvét, és Deák Ferenc második feliratánál hozzácsatlakozott az egész országgyülés. Vezérén kivül Kemény Zsigmond, Eötvös József báró és Andrássy Gyula voltak legkiválóbb tagjai. Az 1865. országgyülésen e párt alkotta a Deák-párt magvát.
l. Felirati jog.
l. Macska.
v. belátás, az a képesség, mellyel az ember az igazságot a tárgynak megfelelő képzet által az öntudatban felfogja. A büntetőjogi beszámíthatóságnak egyik feltételét a tettes szellemi érettsége képezi (a másik feltétel a szellemi egészség.) A szellemi érettség, mely azt jelenti, hogy a tettes a cselekmény bünösségének felismerésére szükséges képességgel bir, vagyis hogy a tettes felismerni képes azt, hogy a cselekményt elkövetni nem szabad - habár nem is kell tudnia azt, hogy a cselekményt a tételes törvény bünteti, s annál kevésbé, hogy miképen bünteti, mert a büntetőtörvény nem tudása vagy téves felfogása a beszámítást ki nem zárja - összefüggésben áll: 1. az életkorral (l.o.). Az életkoron kivül a második körülmény, mely a felsimerési képességnek a biró által esetről-esetre megállapítását teszi szükségessé, a siketnémaság. A siketnémáknál azonban a megállapított felismerési képesség esetében nem a kiskoruakra megállapított redukált, hanem a rendes büntetési tételek alkalmazandók (88 §). A törvénynek ezen szigorán a biró az enyhítő körülmények tekintetbe vételével van hivatva enyhíteni. A siketnémaság mindenesetre csak egyike azoknak az okoknak, melyek az életkoron kivül a szükséges szellemi érettséget kétségessé tehetik; a tételes törvény azonban csakis ezt az egy okot fogadta el olyannak. Az ujabb büntetőjogi irányok a felismerési képesség egész elmélete fölött pálcát törnek s azzal a javaslattal lépnek fel, hogy a büntetőjogilag kiskornak, a korhatárnak némelyek szerint a 18-ik életévig kiterjesztése mellett - büncselekmény elkövetése esetében oly elbánás alá veendők, amelynél a megtorlás v. elrettentés szempontjainak mellőzésével kizárólag a javítás szempontja irányadó. - F. az esztetikában, l. Anagnorizis.