(lat. semidei, gör. hémitéoi), oly emberek, kiket az istenek közé emeltek, aztán a héroszok is, kik valamely istenségnek és halandóknak voltak gyermekei. L. Apoteózis és Héroszok.
l. Fül.
(lat.) a. m. szerencsés, boldog. F. Austria nube, boldog Ausztria házasodjál, az ismeretes hexameterből: Bella gerant alii tu (mig mások hadakoznak).
Balázs (szulyói), Thurzó Imre hive és titkára, ennek elhunyta után pedig Thurzó anyjának, Cobor Erzsébetnek titkára. Midőn Bethlen Gábor 1620. Thurzót Prágába küldte, F. is ott járt a Téli király udvarában és ez alkalommal, valamint a követk. országgyülésen megismerkedett sok főurral, kikről azután emlékalbumába jellemzést irt. Ez az album reánk maradt és jelenleg b. Mednyánszky Alajos kézirat-gyüjteményében van. Az első feljegyzések 1620-ból valók, az utolsó 1633-ból. V. ö. b. Mednyánszky Dénes értekezését a Turulban. 1886. 126.l.
több egyházi személy neve. 1. F. szent vértanut és nővérét, Regulát ősidők óta Zürichben s környékén a kereszténység első terjesztői gyanánt tisztelik. Vértanu-halált szenvedtek Maximian császár alatt 303 körül. Emléknapjuk szept. 11. Zürich városának véd-szentjei. - F. nolai, szent, áldozópap és hitvalló; vértanunak is nevezik, mert Decius és Gallus császárok alatt kétszer megkinozták. Püspökké választatását nem fogadta el, hanem csendes visszavonultságban töltötte napjait. Megh. valószinüleg Valerian v. Galenius császárok idejében. Emlékünnepe jan. 14. - 3. F. urgeli püspök, l. Adoptianusok. - 4. F. Valesius (Valois), remete a meauxi püspökség vadonjaiban, ki Matha Jánossal együtt a trinitáriusok rendjét alapította. Emléknapja nov. 20. - 5. F. Pratensis, szül. 1490 körül Toscánában, Pratóban, megh. u. o. 1557. Atyja rabbi volt, kinek halála után F. a keresztény vallásra tért és az augusztinok rendjébe lépett. Lefordította az eredeti héberből a zsoltárokat és kiadta X. Leó előszavával az első rabbinusi bibliát.
pápák, I. F. Valószinüleg Claudius és Aurelián császárok alatt kormányozta a kat. egyházat (269-274). Megh. mint vértanu 274 dec. 30. Ál-Izidor 4 levelet tulajdonít neki. - II. F. 355-től uralkodott az elüzött Liberius helyett. Életfolyásáról biztos adatok hiányzanak. A liber pontificalis irja róla, hogy «1 évig, 3 hónapig és 3 napig volt pápa, vérrtanu-halált szenvedett Corona városban». Miután azonban székfoglalása törvénytelennek állíttatott és halálának módja különbözőleg adatott elő, a római martirologium átnézése alkalmából, XIII. Gergely alatt, F. nevét ki akarták hagyni. De 1582 jul. 28. megtalálván márvány sirját, azon ősrégi felirattal: «Itt nyugszik sz. Felix pápa és vértanu etc.» nevét bennhagyták. Emlékünnepe jul. 29. - III. F. mások szerint II., ha az előbbi F. a törvényes pápák közé nem soroztatik, 483-492-ig ült a pápai széken. Zeno császárnak henoticum nevü rendeletét, mely a katolikusok és monofiziták (l.o.) egyesülését célozta, többszörösen és határozottan elitélte, ami és más egyéb, Róma és a keleti egyház között az első szakadást idézte elő, mely azonban 519. elsimítva lőn. F. megh. 492 febr. 24. és mint szent tiszteltetik. - IV. F. (III.) 526. lépett a pápai trónra és pedig Theodorik a keleti gótok királyának erőszakoskodása folytán, de a papság belenyugodott, hogy az egyházszakadást megakadályozza. Félix különben méltó volt a pápai méltóságra, a vértanuk templomainak ékesítése, alázatosság, egyszerüség, jószivüség által tünt ki. Megh. 530. okt. hóban. Neve a szentek között foglal helyet. - V. F., ellenpápa, l. Amadeus VIII.
Antonius Claudius, Claudius császár szabadon bocsátottja és prokuratora Judeában, hol előde Ventidius Cumanus volt, aki Tacitus szerint Kr. u. 52-ben vesztette el hivatalát. Claudius császár halálával (54 okt. 13.) F. bizalmi állása is megszünt annyival inkább, mert testvére, Pallas, Agrippinának, Néró anyjának kegyeltje s a császári háznak sokáig mindenható főtisztje, már 55-ben kegyvesztetté lőn. Korábban történt tehát, hogy F. Pallas közbenjárására megszabadult azon vádak következményeitől, amelyeket előkelő zsidók jogosan emeltek ellene Rómában prokuratorsága után, amelyet eszerint csak 52 és 54 közt viselhetett. F. azelőtt a sziriai hadseregben szolgált. Kormányzását Josephus Flavius és Tacitus egyaránt elitélték. Az alája rendelt Agrippa Minor király feleségét, Drusillát, férjétől elidegenítette. Pál apostolt csupa kapzsiságból két évig tartotta fogságban. Utódává Nero Festust nevezte ki.
Jenő, osztrák festő, szül. Bécsben 1836., Waldmüller, majd Rahl tanítványa volt, de teljes kiképzését Párisban nyerte, azután beutazta egész Európát és 1868. Bécsben telepedett le. Genre-, állat-, ujabban arcképeket is festett. Sikerültebb művei: Bacchánsnő (1873); Az első barát; Léda (1882) stb.
falu Bécsujhely alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, 7 km.-nyire Bécsujhelytől, vasut mellett, (1890) 2075 lak., pamutfonással és szövéssel.
Pece-Szt.-Mártonhoz tartozó fürdő, Bihar vmegye központi járásában, vasuti megállóval. Legnagyobb nevezetessége az artézi kut, Európa leggazdagabb hévvizforrása, mely naponként 17 millió liternél több 49 C. foku vizet ad. A mellette levő melegvizü tóban terem a Nymphae-hermelis nevü vizinövény, melyet a törökök honosítottak itt meg. A fürdővendégek rendelkezésére 143 szoba áll; a viz idült bőrkiütések, köszvény, csuz és aranyeres bántalmak ellen használtatik. A fürdő a premontrei rend nagyváradi prépostságának tulajdona.