(lat. a. m. érdemei által boldog), Amsterdamban egy akadémiai társaság neve; kereskedelmi házak nevéül is szolgál.
(franc. Rampe), meneteles, lassu emelkedésü feltöltés, hogy valamely hidhoz v. emlékszerübb épületnek (p. szinház, palota stb.) magas földszintjéhez a kocsik feljárhassanak. A F. mindig kétágu, középütt sokszor lépcsőzettel a gyalogosok számára.
l. Bejegyzés.
(Vormerkingsbuch), a bányajogban a bányahatóság által a bányaadományozásokról és a bányajogi engedélyezésekről vezetett könyv. Feljegyzések történnek továbbá a turzási engedelmekről, a szabad turzási feljelentésekről s a bányatársulati kuxákról is. A F.-től lényegesen különbözik a bányatelekkönyv, melyet a bányabiróság vezet, s mely minden ingatlan bányabirtok létviszonyait tartalmazza.
valamely elkövetett v. elkövetendő bóncselekményről, megbüntetése, ill. megakadályozása céljából a hatóságnál tett közlés. Amennyiben nem oly büncselekményről van szó, mely csak a sértett fél indítványára üldözhető, F.-et mindenki (quivis ex populo) tehet anélkül, hogy azt tenni köteles lenne. A büntető törvények csak bizonyos esetekben teszik jogi kötelességgé a F.-et azoknak, akik az elkövetett v. elkövetendő büncselekménynek tudomására jutottak, s a F. elmulasztását ezekben az esetekben büntetéssel sujtják. A magyar btkv. a kötelezettséget csak a felségsértés esetére állapítja meg, 3 évig terjedhető államfogházzal büntetni rendelvén azt (135. §-a), aki oly időben vesz hitelt érdemlő tudósítást arról, hogy felségsértés elkövetése céloztatik, midőn annak megakadályozása még lehetséges, és arról a felsőbbségnek jelentést nem tesz, kivéve, ha a célba vett büntett abbanhagyatott. A bünös hozzátartozói azonban a F. elmulasztása miatt nem büntethetők. A német btkv. a F. kötelességét a felségsértésen kivül számos más büncselekményre, jelesül: hütlenség, pénzhamisítás, gyilkosság, rablás, emberrablás s minden közveszélyü büncselekmények eseteire is kiterjeszti, s annak elmulasztását 5 évig terjedhető fogházzal bünteti, ha a büncselekmény tényleg elkövettetett v. elkövetése legalább megkiséreltetett, a F.-et a fenyegetett személynek kellő időben történt értesítése pótolván. A F. a biróságnál, rendőri hatóságnál, kir. ügyészségmél tehető. A tudva hamisan tett feljelentés büntetőjogi felelősséget von maga után. L. Hamis vád.
l Jódsavak.
(Fölck), azelőtt egyike volt a 16 szepesi városnak, ma nagyközség Szepes vmegye tátrai j.-ban, a Felka vize mellett, a szepesi lapályon, (1891) 1193 német és tót lakossal, vasuti állomással, posta-, táviró- és telefonhivatallal és postatakarékpénztárral, szeszgyárral. Az utolsó 20 év alatt nagy fejlődésnek indult község ma a szepesi turista-forgalom egyik jelentékenyebb központja; van mintaszerü községi iskolája, nagy (Krompecher-féle) turistatelepe, tátraaljai háziipari egyesülete, felkai Tátra-muzeuma; említendő továbbá Scherffel Aurél gyógyszerész kertje, melyben a Tátra flórája teljesen összegyüjtve található. V. ö. Strauch Béla, Felka (Turisták Lapja, I. évf. 1889. 151-155. l.)
A Magas-Tátrának egyik, 2218 m. magas csúcsa, a Felkai völgy végében, a Lengyel nyeregtől Ny-ra.
a Magas-Tátra déli oldalának egyik kisebb tava, a Felkai völgy felső részében, 1641 m. magasságban.
a Magas-Tátra déli felének egyik völgye, mely a Lengyel nyereg felől D-i irányban huzódik s Batizfalu táján nyilik a szepesi lapályba. A völgy legfelső részében fekszik a Hosszufutó (1931 m.), ezen alul 1793 m. magasságban a ritka alpesi növényeiről ismeretes Virágoskert nevü rét (hajdan tófenék), s lejebb a Felkai tó (l.o.). A F.-ret öntöző patak a szepesi lapályra kilépve DK-i irányt vesz fel s Poprád és Szepes-Szombat közt a Poprádba ömlik. A Felkai völgyön végig vezet a turista-ut a Lengyel nyergen át a Poduplaski völgybe. V. ö.Binder R., A Felkai-völgyön keresztül a Rovátkán át a Nagytarpataki völgybe. (Magy. Kárpát-egyesület VI. évk. 1879. 349-364. l.)