a Németország déli, hegyi vidékein beszélt nyelv (azért ober v. hoch-deutsch), melynek főnyelvjárásai az alemann, sváb és osztrák-bajor dialektus. A felnémet nyelven alapul a mai német irodalmi nyelv is. L. Német nyelv.
l. Fejfájás.
a fizikában szilárd, cseppfolyós v. gázalaku testnek folyékony testtel való egyesülése egynemü testté. A vegyi egyesüléstől abban különbözik, hogy a feloldott test megtartja összes tulajdonságait és hogy azt az oldó folyadék elvonása által ismét előbbi alkatában meg lehet kapni. Ez történik p., ha cukor, só oldódik a vizben. Ha ellenben vasat kénsavba teszünk, az oldást kémiai folyamat kiséri, amit a pezsgés közben elillanó gáz is bizonyít. Ezen esetben t. i. először kénsavas vasoxidul képződik és ez oldódik a hátramaradó vizben, melynek elpárologtatása után a só maga marad vissza. Szilárd testek könnyebben oldódnak, ha poralakuak és olyankor is gyorsabban történik az oldás, ha a por nem fekszik az edény fenekén; itt t. i. erős oldat keletkezik, mely nem keveredik az oldószer felsőbb rétegeivel és a feloldás folyamata gyorsan megakadhat. Az oldószer bizonyos hőmérséklet mellett a szilárd testnek csak bizonyos mennyiségét képes feloldani; ha ezen határ el van érve, az oldatot telítettnek nevezik. Ha ilyen telített oldatot melegítenek, még tovább is képes az oldásra s általában áll, hogy a meleg elősegíti az oldást. Ha azután ilyen melegített oldat lehül, a feloldott szilárd test a lehülés arányában kiválik az oldatból (gyakran kristályokban). A leghasználtabb oldószerek: viz, alkohol, éter, benzin, szénkéneg, kloroform. Ezeknek oldási képessége különböző szilárd testekre vonatkozólag különböző. Sőt, melyek alkoholban kevésbé oldhatók, mint vizben, vizes oldatukból alkohol által kiválaszthatók. Egyes testek jelenléte csökkentheti vagy elősegítheti a F.-t. Az oldásoknál gyakran kémiai folyamat is áll elő, amennyiben az oldószer a beléje tett szilárd testtel vegyileg is egyesülhet. Ha p. bizonyos vizmentes sókat vizben feloldunk, az oldatban a sónak és viznek oly vegyületét kell föltétrelezni, mely az oldószer elpárolgásánál kristályosodik. Ilyen esetekben a F.-kor meleg szabadul, mig azon esetekben, midőn kémiai folyamat nem áll elő, a hőmérséklet csökkenése észlelhető. Szilárd testeknek vizben való oldatai mindig nagyobb fajsulyuak, mint a tiszta viz; különböző testeknek egyenlő tömegei azonban egyenlő vizmennyiségekkel nem okoznak egyenlő fajsulynövekedést. Ez részben a tétrfogatváltozásokkal függ össze, mert az oldásnál többnyire térfogatcsökkenés észlelhető; a cukoroldásnál mutatkozó térfogatnagyobbodás kivételes.Az oldatok fajsulyán kivül a forráspont is változik. A legtöbb oldat forráspontja jelentékenyen magasabb, mint az oldószeré. Némely sók (p. kénsavas, szénsavas, alkénessavas nátron) tultelített oldatokat képezhetnek, melyek levegő elzárása mellett lehülhetnek, anélkül, hogy a feloldott só kiválnék. Ha azonban megrázzák, vagy a feloldott sóból egy kristálydarabkát ejtenek az oldatba, ez pillanat alatt egészen kristályossá lesz.
F. a müőrlésnél a darálást követő és a tulajdonképeni őrlést megelőző felaprítási művelet. A F.-nak az a célja, hogy a darát még apróbb magtöredékekké, dercévé felaprítsák. Ezáltal egyrészt a darát fedő korpaszilánkokat összemorzsolódás tekintetében kimélik, másrészt pedig a daraszemcsék különböző rétegeiből származó, tehát különböző fajsulyu dercét nyernek. Tökéletesebb berendezésü malmokban a durvább darát finoman rovátkolt hengerekkel, a finomabb dercét pedig csiszolatlan sima felületü hengerekkel feloldják. A F. alatt a magfehérje a durvább darából apróbb, finomabb darává és dercévé, a finomabb darából pedig csak dercévé lesz s ezalatt a darát fedő korpaszilánkoknak legnagyobb része a magfehérjétől különválik. Ezeket a korpaszilánkokat a dara, illetőleg a derce tisztításánál mint szállókorpát a korpakamrában nyerik s ezek szolgáltatják a kereskedelmi finom korpát.
F. a zenében. Ha egy disszonáns hangzat - bármely állásból - ismét konszonáns hármas-hangzatba megy át, akkor F. áll elő. A disszonáns hangzatok feloldási szabályait a zene harmoniai része tárgyalja részletesen és kimerítően. E helyt csak általános alapelvek és szabályokról lehet szó, melyeket a következőkben lehet összegesíteni. A disszonáns hangzatok kivánnak egyedül F.-t s az mindig csak kemény vagy lágy hármas-hangzatba történik, de ez sem abszolut értelemben veendő; mert ebből nem az következik, hogy minden disszonáns hangzatot azonnal fel kell oldani, amint föllép. A F. általános szabálya - mely természettani alapon nyugszik - az, hogy minden disszonáns hangzat abba a kemény v. lágy hármas-hangzatba oldódik, mely alaphangilag hozzá alötöd v. félnegyed közt képez. Tehát p. egy G alaphangon álló disszonáns hangzat feloldódik C-be, az F B-be, az Á E-be és igy tovább.
F. v. feloldozás (absolutio), a kat. egyházban a papnak, mint lelki birónak ama működése, midőn ez a gyónásban az önmagát vádló bünösnek a büneit, Istentől nyert hatalmánál fogva, megbocsátja. Miután a gyónásban a vádló egyszersmind vádlott is, ennélfogva a F. a. m. megkegyelmezés. Az általános feloldozás nem egészen helyes elnevezése a teljes bucsu adományozásának a halálos ágyon, amelyet a gyónásnak, a feloldozásnak és az utolsó kenetnek kell megelőznie.
alakja a zeneirásban a következő:#. Kétféle alkalommal használtatik. Először ha egy bizonyos hangnemben irt zeneműben az előjegyzés szerint vagy #-el föllebíteni, vagy b-vel lejjebbíteni kellető hangjegyet a maga eredeti voltában akarjuk használni, s másodszor, ha nem tekintve előjegyzésre: egy zenemü folyamában bizonyos alterált zöngét ismét jogába akarunk visszahelyezni. Első esetben, ha p. a zenemű F-durban van irva, melyben minden h helyett b veendő, annak vmely taktusában h-ra van szüksége a zeneirónak: akkor F.-et tesz a rendes b mellé, p..:
vagy ha p.: G-durban irunk egy taktusban C helyett cisre van szükségünk, de a melyet még ugyanabban a taktusban ismét C-re akarunk visszaváltoztatni, akkor mint mondani szokás, visszaváltoztatik feloldójellel a cis. P.:
s ily esetben visszaváltó jegynek nevezik.
l. Hashajtók.
(absolutio), l. Feloldás.
(gör.) a gör. egyházban vastag köpeny, az áldozópap diszfelöltője, melyet a többi öltönyök fölé felvesz és az egész testet födi, de ujjai nincsenek. - F. a latin egyházban a. m. Casula (l.o.).
kelta eredetü szó a. m. a hübéri hüségnek megszegése. A hübérjog szerint a F. kétféle, u.m. tulajdonképeni F. (felonia vera), a hübéri szerződés vagy törvényből folyó kötelességeknek megszegése, p. a hübérur élete, testi épsége elleni merénylet, a hübérurnak megsértése, a csatában elhagyása és a tágasabb értelemben vett u.n. quasi F., vagyis oly büncselekményeknek elkövetése harmadik személyek ellen, melyek a hübérnek elvesztését vonták maguk után. Az angol jog felony alatt bizonyos sulyosabb büncselekményeket ért, ellentéte a misdemeanour, vagyis enyhébb büncselekmények anélkül, hogy ezt az ellentétet nálunk elfogadott «büntett» és «vétség» fogalmakkal párhuzamba helyezni lehetne.
l. Opál.
Az országgyülésnek a törvényes választási ciklus előtti feloszlatása uj választások kiirása cáljából. A koronának kiváló jogát képezi. Lényegében felhívása a nemzetnek, hogy az uj választások által nyilatkozzék az iránt, vajjon a kormány és a népképviselet között beállott ellentétet s a népképviselet ellenzéki álláspontját helyesli-e vagy nem. A F. akkor indokolt, ha az államfő arra a meggyőződésre jut, hogy a többségre szert tett ellenzék nem hü képviselője a nemzet többsége akaratának. A F. tehát a nemzethez való felebbezés jellegével bir. Visszaélni természetesen a F. jogával is lehet. A F. a törvényhozásnak csak választott tagjait érinti, kiknek habár még hosszabb időre szóló megbizatásuk a F. folytán lejár. Az uj választások az országgyülés egész törvényes időtartamára, hazánkban tehát öt évre történnek, ugy mintha a feloszlatott országgyülés törvényes időtartama lejárt volna. Néhol azonban az uj választás csak a feloszlatott országgyülésnek még hátralevő tartamára történik, ami a F.-nak közjogi alapfogalmával ellentétben áll. Az alkotmány biztosítéka a F. jogával szemben az, hogy az uj országgyülés bizonyos záros határidő alatt összehivandó. Igy az 1848. VII. t.-c. 5. §-a, mely a Felségnek F.-jogát elismeri, egyuttal rendeli azt, hogy F. esetében az uj országgyülés egybehívásáról akkép kell rendelkezni, hogy ez az előbbeninek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön.