Valamely folytonos görbe, mely alakját és nagyságát folytonosan változtatva - esetleg változatlanul megtartva - a térben folytonosan ugy mozog, hogy mozgás közben a térnek más-más helyét foglalja el, felületet ir le. Ily módon minden gondolható F. állítható elő. A F. keletkezésénél fogva kétméretü folytonos pontsokaság. Két F. általában görbe vonalat, a pontoknak egyméretü sokaságát birja közösen, nevezetesen: a F.-nek valamely sikban fekvő pontjai sikgörbét képeznek. A F.-nek tetszőleges P pontján keresztül végtelen sok görbét (sik- vagy térgörbét) gondolhatunk, mely egészen a F.-en fekszik. Ha e görbék mindegyikének a P pontban van érintője és ezek az érintők mindnyájan egy és ugyanazon sikban feküsznek, akkor ez a sik a F.-nek érintősikja a P pontban és P az érintősiknak érintési pontja. Az érintősik a F.-ből oly görbét metsz ki, amelynek a P pontban dupla pontja van. A szerint, amint ez a duplapont izolált, csúcspont v. két valós görbeágnak metszése, P a F.-nek elliptikus, parabolikus v. hiperbolikus pontja. Valamely F. parabolikus pontjainak összessége a F.-nek teljesen meghatározott, ugynevezett parabolikus görbéjét képezi, mely általában az elliptikus és hiperbolikus pontok régióit egymástól elválasztja.
A F.-ek osztályozása különböző szempontokból lehetséges. Egy ilyen osztályozásnak alapját képezheti a F.-nek fentemlített keletkezése, amennyiben más és más F.-osztályt nyerünk, a szerint, amint a leiró görbe alakváltozásának és mozgásának törvénye más és más. Ezen alapon nyert F.-osztályok közül a fontosabbak és ismeretesebbek a következők:
I. A leiró görbe változatlan alaku és nagyságu. A) A leiró görbe egyenes vonal, a keletkező F. sugárfelület. A F. minden pontján keresztül egy és általában csak egy egyenes megy, mely egészen a F.-en fekszik. Ezek az egyenesek a sugárfelület alkotóinak neveztetnek. a) Sikbafejthető vagy developpábilis F.-ek. a) Az általános sikbafejthető F.: a leiró egyenes ugy mozog, hogy mindig valamely térgörbét érint. Ez a térgörbe a F.-nek cuspidális görbéje (l. Szingularitás). b) A kúpfelület: a leiró egyenes mozgása közben mindig egy szilárd ponton, a kúp középpontján v. csúcspontján megy keresztül. g) A hengerfelület: az egyenes alkotók parallelek egymáshoz, a henger tehát olyan kúp, melynek középpontja a végtelenben fekszik. A b) és g) alatti csoportba sorolható a sik is. A sikba fejthető F.-ek közös tulajdonsága, hogy minden érintősikja egy egész alkotó hosszában érinti a F.-et, és hogy ez a sik közös érintősikja a F.-nek az alkotó minden pontjában. Az alkotó érintési pontja a cuspidális görbével oly értelemben kivételes pont, hogy minden az alkotón keresztül menő sik a F. érintősikjának tekinthető, melynek érintési pontja a kivételes pont. A «sikbafejthető F.» elnevezés onnan ered, hogy e F.-ek szakadás és összeráncolás nélkül kifejthetők a sikba. Ezen átalakításnál minden a F.-en fekvő görbének ivhossza változatlan marad. b) Torzfelületek. A leiró egyenes mozgásának törvényét megállapíthatjuk ama követeléssel, hogy az egyenes alkotó minden helyzetében három megadott, vezérgörbéknek nevezett görbét messen. A vezérgörbék általában többszörös görbéi a torzfelületnek. Négy typust különböztetünk meg, a szerint, amint a vezérgörbék közt vezéregyenesek is fordulnak elő: a) Három vezérgörbe. b) Két vezérgörbe és egy vezéregyenes. 1. A vezéregyenes a végesben, 2. a végtelenben fekszik. g) Egy vezérgörbe és két vezéregyenes. 1. Mind a két vezéregyenes a végesben, 2. az egyik a végtelenben fekszik. Ez esetben a F. konoidnak neveztetik. d) Három vezéregyenes. 1. Mind a három a végesben fekszik, a F. a hiperbolikus hiperboloid; 2. az egyik vezéregyenes a végtelenben fekszik, a F. a hiperbolikus paraboloid.
B) Önmagukban eltolható felületek. A leiró görbe egészen tetszőleges. a) Az általános csavarfelület. A leiró görbe csavarmozgást végez, tehát az egyes pontok csavarvonalakat irnak le, amelyek közös tengellyel és közös menetmagassággal birnak. b) Forgási F. A leiró görbe egy egyenes körül, a forgás tengelye körül forog, azaz minden pontja kört ir le, melynek sikja merőleges a tengelyre, és melynek középpontja a tengelyen fekszik. A forgási F.-nek a tengelyre merőleges sikmetszései koncentrikus körök, ugynevezett parallelkörök. Egy parallelkör pontjaiban a forgási F.-hez fektetett érintősikok egyenes körkúpot burkolnak. A tengelyen keresztül fektetett sikmetszések meridiánoknak neveztetnek, ezek mindannyian kongruensek. Egy meridián mentén a F.-hez fektetett érintősikok hengert burkolnak, melynek az illető meridián egy normálmetszése. c) Hengerfelület. A leiró görbe egyenes vonalu haladó mozgást végez, tehát az egyes pontok egymással parallel egyeneseket irnak le. A b) alatti csoportba sorolható a gömb, a b) és c) alattiakba a sik és az egyenes körhenger is. A gömb, sik és az egyenes körhenger az egyedüli F.-ek, amelyek mindegyike még végtelen sokféleképen tolható el önmagában, ugy, hogy tetszőlegesen választott pontja a F.-en egy egészen tetszőleges görbét ir le. Minden más B) alá tartozó F. csak egy, teljesen meghatározott módon tolható el önmagában, még pedig ugy, hogy minden pontja az a), b), illetőleg c) esetben egy teljesen meghatározott csavarvonalat, kört, illetőleg egyenest ir le.
C) Ama felületosztályok, melyek valamely változatlan alaku és nagyságu görbének tetszőleges, eddig még nem tárgyalt mozgásából keletkeznek. Ezek közül egyebek közt megvizsgáltattak azok, amelyeknél a leiró görbe sikgörbe és a mozgása az által van meghatározva, hogy a görbe sikja egy adott developpábilis F.-en gördül.
II. A leiró görbe változatlan alaku, de változó nagyságu, azaz különböző helyzeteiben hasonló görbék. Ide sorolhatók megint a forgási F.-ek, továbbá a másodrendü F.-ek és mások.
III. A leiró görbe alakját és nagyságát is változtatja. Ide sorolhatók az eddig elő nem fordult felület osztályok valamennyien.
Analitikailag a F.-et
F (x, y, z) = o
egyenlete által definiáljuk. A szerint amint a F. egyenlete algebrai v. transzcendens, a F.-et is algebrainak v. transzcendensnek nevezzük. Az algebrai F.-nek további osztályozására egyenletük fokszáma szolgál. E fokszám szerint megkülönböztetünk 1-ső, 2-od, 3-ad...n-ed rendü F.-et; az 1.ső rendü felület a sik, egyenlete:
Ax + By + Cz + D = o
Az n-ed rendü F. bármilyen sik metszése n-ed rendü sik görbe. Egy tetszőleges egyenes az n-ed
rendü F.-et mindig n pontban metszi, ha az esetleges képzetes pontokat is számítjuk és az esetlegesen összeeső metszéspontoknál a megfelelő multiplicitást tekintetbe vesszük. Az n-ed rendü F. osztályszámát megadja a F. azon érintősikjainak száma, melyek egy tetszőleges egyenesen keresztül mennek, ezeknek száma általában n(n-1)2, a képzetes és összeeső érintősikokat is tekintetbe véve. Rend és osztály duál fogalmak.
A rendszám és osztályszám as koordináták minden linéaris transformációjával szemben invarians jellegü. Alapvető fontossággal bir még az algebrai F.-ek elméletében egy számérték, a F. neme, mely a koordináták minden racionális transformációjával szemben invarians jellegü.
Az algebrai F.-től megint visszatérve a tetszőleges F.-hez az F (x, y, z) = o egyenletet gyakran a
z = j(x, y)
alakban használjuk. Bizonyos vizsgálatoknál legcélszerübb az ugynevezett parameteres ábrázolás:
x = f1(u, v), y = f2(u, v), z = f3(u, v)
ahol a F. tetszőleges pontjának koordinátái mint két parameter egyértékü függvényei vannak megadva. L. még Felszin és Geodéziai vonalak.
l. Kapillaritás.
(vasut), l. Útátjárók.
l. Tuljegyzés.
Vannak részvénytársaságok, melyek alapszabályaikban kimondják, hogy az évi jövedelemből a részvényesek bizonyos minimális kamatozást kapnak. Ha az évi jövedelemből e minimális kamatozásnál több jut, e többlet F. Amely társaságoknál a részvényeket kisorsolják és élvezeti jegyekkel (l. Actions a jouissance) cserélik fel, az élvezeti jegyek csak a F.-ban részesülnek. Egyes társaságoknál szokás, illetőleg szabály, hogy az első félév után előleges mérleg alapján részosztalékot adnak a részvényeseknek. Ez esetben az év végével teljesített további osztalékkiosztás F.-nek neveztetik.
(ném. Oberlastig, ol. sopracaricato, ang. overload) egy hajó akkor, midőn a hajónak sulypontja magasan, vagyis közel fekszik a hajótest által kiszorított viznek sulypontjához. Ily hajó csekély stabilitással bir és ennélfogva a felborulás veszélyének van kitéve. E hiány vagy a hajónak hibás szerkezetében rejlik, vagy pedig a hajóteher helytelen elrakásának, p.o. a felső fedélzet tul megterheltetésének következménye.
másként fejtrágyázás, azon neme a trágyázásnak, melynél a trágyát a növényzetre terítik. Alkalmazzák gyenge gabonavetéseknél, azok felsegélyezése céljából, de különösen évelő takarmányféléknél (lucerna), továbbá réteknél, melyeknél a F. a trágyázás egyedüli módja. F-ra legalkalmasabbak az oly pornemütrágyák, melyek az eső által a földbe mosatnak, tehát a különböző műtrágyák, a keveréktrágya s a ganajlé; mindazáltal istállótrágya is használtatik e célra; őszkor elterítik, télen át meghagyják s tavaszkor eltávolítják a vetésről a visszamaradt trágyarészeket.
1. valamely ajtó fölé alkalmazott kisebb-nagyobb ablak, hogy a mögötte levő homályos folyosót vagy másodrendü helyiséget megvilágítsa; 2. nyilás a mennyezetben, melyen felülről jön be a világosság a megvilágítandó helyiségbe. A F. ezen utóbbi nemét, mely gyakran az egész mennyezetet beüvegezi, nagy kiállítási termek, gyüjtemények, képtárak stb. megvilágítására használják.
(Superarbitrium) a katonaságnál a. m. a katonai kórház orvosa által hadiszolgálatra teljesen vagy részben alkalmatlannak minősített katonai egyének tisztekből és orvosokból összeállított bizottság által ujbóli megvizsgálása. - F., a vasutaknál annak konstatálása, hogy vajjon a vasut engedélyei az engedély-okiratban (szerződésben) megállapított építési kikötéseknek mindenben megfeleltek-e és a közigazgatási bejárás megállapításaihoz képest minden építményt a kellő méretekkel és anyagból létesítették-e. A F. a vasutak megnyitása után azonnal kérhető, de megtartásuk végett valamennyi létesítményről a tényleges építésnek megfelelő részlettervek terjesztendők fel. V. ö. Dobiecki, H. é. vasutak.
(lat. revisio). A szóbeli peres eljárás a több teljes felebbvitelt nem türi meg. Ezért a szóbeliségen alapuló eljárási törvények csak egy felebbezést - uj ténykörülmények és bizonyítékok megengedésével - ismernek. A harmadbirósághoz való további felebbvitel tekintetében többé-kévésbé a francia cassation szolgált mintául; csakhogy az ujabb törvények azt kibővítve, a harmadbirósághoz intézett rendes jogorvoslattá alakították át, mely kiterjed nemcsak az eljárási szabályok megsértésére, hanem a felebbezési biróság itéletében foglalt anyagi jogsérelmekre is - aminél fogva a harmadbiróság közvetlenül magában az ügyben és nem csak semmisítőleg határoz. Ezt az álláspontot foglalta el az 1893. XVIII. t.-c. is, mely a F.-et a sommás eljárásban minálunk meghonosította; amennyiben annak értelmében felülvizsgálatot lehet kérni nemcsak valamely lényeges eljárási szabály helytelen alkalmazása vagy mellőzése miatt, hanem azon az alapon is, hogy az ügy eldöntésénél valamely anyagi jogszabály helytelenül alkalmazva v. mellőzve volt. A ténykérdés azonban a felülvizsgálatból ki van zárva és a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság itéletében megállapított tényállás irányadó. Az idézett törvény a felülvizsgálatnak azt a különös nemét is megállapította, melynek nem a felebbezési biróság, hanem az elsőbiróság itéletére nézve van helye; amennyiben 50 frtnyi értéken aluli perekben a felebbezést egyáltalán kizárja, de ezt közvetlenül az eljáró biróság itélete elleni F.-mel helyettesíti. A felebbezési biróság itélete elleni F.-et nem enged ez a törvény, ha a kereset tárgyának értéke 200 frtot meg nem halad. L. Felebbezés és Felebbviteli biróságok.