(phenolok). A benzolban, továbbá homologjaiban, ugyszinte a polibenzol- és kondenzált benzolvegyületekben egy v. több hidrogén helyébe hidroxil csoportot téve, a benzolok hidroxil származékai az u.n. F. keletkeznek Ahány bennük a hidroxilcsoport, annyi vegyértékünek mondjuk a F.-t. Igen sok vegyületet ismerünk; a több vegyértékü F. számát még az izomériák esetei is növelik. V. ö. benzolszármazékok. A F. számos képződési módjait ismerjük. Igy képződnek akkor, ha salétromsav hat a benzolok amido származékaira, és ha a benzolszulfosavak sóit alkáli hidroxiddal olvasztjuk össze. A benzol karbonsavjai égetett mésszel való hevítésekor szintén F. keletkeznek. Különféle bonyolultabb összetételü szénvegyületek száraz ledesztillálásakor szintén különböző F.-ot kapunk. Igy a kőszén- és fakátrány sokféle fenolt tartalmaz. Kémiai sajátságaikra nézve a harmadrendü alkoholokra emlékeztetnek, de egyuttal a savak sajátságait is kis mértékben mutatják. A benzolgyökbe negativ gyököket vive be, savi jellemük erősödik. A F.-ban ugyanis a hidroxilcsoportok hidrogénje fémekkel helyettesíthetők, amidőn az u.n. fenolátok keletkeznek, amely vegyületek sókhoz hasonlók. A F.-ban a benzolgyök hidrogén atomjai a legkülönfélébb más gyökökkel helyettesíthetők, minők p. a nitro- (NO2), szulfogyök (HSO3), ebből következik, hogy az előállítható F. száma ugyszólván végtelen. Az F. közül legjobban az 1 vegyértékü F.-ot ismerjük, ezek között a kegfontosabb a benzofenol v. egyszerüen fenol, amelyet a közéletben karbolsavnak neveznek. L. Karbolsav.
(Phenolsulfosavak). A benzolszármazékok közé tartozó savak, amelyeknek képlete C6H4(OH)SO3H; 3 izomer módosulatban ismeretesek: Az ortofenolszulfosav v. ortooxibenzolszulfosav keletkezik akkor, ha fenolt hidegen oldunk koncentrált kénsavban. E sav vizes oldata aszeptol néven gyógyszerül használatos (l.o.). E sav a melegítéskor parafenolszulfosavvá alakul. A metafenolszolfosav káliumsója keletkezik akkor, ha a metabenzoldiszulfosavat tömény káliumhidroxid oldatával hevítjük. A F. tiszta állapotban előállítva szintelen kristályokból állanak, amelyek erős savanyu kémhatásuak. Lugokkal való telítéskor belőlük a kristályosítható fenolszulfosavsók keletkeznek. Származékai közül a parafenolszulfosav, dijod származéka fontosabb, melyet sozojodol néven gyógyszerül (antiszeptikum) használnak.
(gör.) a. m. jelenség, l. Fenomenalizmus.
(gör.), filozófiai fogalom, mely az ismerettani nagy irányok egyikét jelzi. A F. azt mutatja, hogy a világ, melyre tapasztalataink, ismereteink vonatkoznak, nem maga a világ, hanem annak az elme által alkotott képe, mely kép ép azért nem tükrözheti hiven magát a való világot. Minden dolog ránk nézve csak jelenség, fenomén; nem látszat ugyan, nem fantazmagória, de a dolgoknak felfogásunk módja, formája által átalakított képe. l. Kant és Filozofia.
némely vidéken fenkő, fénkő és köszörükő néven ismeretes. Vágóeszközök v. szerszámok élesítésére, ill. köszörülésére szolgáló kő, rendesen homokkő, melynek alakja közönséges kézi használatban rendesen hasáb, nagyobb alakban pedig korong. Mint kézi eszköz csak kis tárgyak, kések stb. köszörülésére szolgál. Ellenben korong alakjában - egészen a malomkő nagyságáig - kézi-, láb- vagy géphajtással használják egy fa- vagy öntöttvas-váluban, közepén tengely körül forgatva. A válu mindig vizzel van töltve, mely forgatás utján nedvesíti a követ, hogy köszörülésre használható legyen. A kisebb F.-vek egy részének használata faolajjal is történik, melyeket olajfenőnek neveznek. Ezek nagyobbára agyag- vagy kovapalák. Ujabb időben műuton is készítenek F.-t, még pedig különösen Indiában, ahonnan ez indiai F. nevét is kapta. Az olaj F.-vek közül a leghiresebb a török v. levantei F., mely különösen keménysége által tünik ki, amit az által érnek el, hogy azt olajba itatják. Ipari célokra leginkább az u.n. francia F.-vet (köszörükő) használják, mely különösen a késgyártásnál és szerszámköszörülésnél van elterjedve. Hazánkba Németországból hozzák be. A motorikus erőre alkalmazott F. (mint köszörügép) veszélyes is a vele foglalkozó munkásokra nézve. Egyrészt azáltal, hogy szikrákat szór s veszélyezteti a munkás szemeit, másrészt, mert csak bizonyos meghatározott számu forgásra képes és ezentul szétvetéssel fenyeget. Előbbi célból egyrészt a munkásoknak pápaszem használata van a gyárakban előirva, másrészt magán a gépen van óvókészülék, utóbbi célra pedig vannak forgási mérők használatban, melyek a kő forgásainak számát mutatják. A F. smirglivel használva kőcsiszolásra is szolgál, mely külön csiszológépekkel egyrészt Idar és Oberstein németországi városokban, másrészt Csehországban Turnau községében és vidékén képez nagyon elterjedt iparágat.
sárgás vagy zöldesszürke, egészen egyöntetünek látszó agyagpala,l. Fenőkő.
(Fenrisulfr), a skandináv mitológia alakja; egy eddai dal (Hyndluljóth) szerint szörnyü farkas, Loki isten és Angrboda óriásnő fia. A Voluspó (Völuspa) szerint a világ végén el fogja nyelni Odint, ennek fia, Vidar azonban megöli őt. F. fiai Skoll és Hati óriások, akiknek egyike a napot, másika a holdat fogja elnyelni. A mitosz keletkezésének valószinüleg a nap- és holdfogyatkozás jelenségei szolgáltal alapjául.
(ang.) a. m. mocsarak, a németalföldi rónákhoz hasonló alacsony, sik föld a Wash-öböl körül Cambridge, Huntingdon s Lincoln angol grófságokban. L. Betford-Level.
(franc. altesse), fejedelmi személyek cime, mely aszerint amint az ill. fejedelmi személyek császári c. királyi, v. cs. és kir., v. nagyfejedelmi ház tagja: cszászári F. (A. impériale), királyi F. (A. royale), cs. és kir. F. v. egyszerüen: F. Nagyhercegek rokonainál serenissimus (A. sérénissime) a cim. Az uralkodó neje rendszerint uralkodó férjének cimében és rangjában osztozik. Császárok és királyok nejei tehát felségek, habár pusztán ez alapon felségi jogokkal nem birnak. Az uralkodó nőnek férje ellenben, aki nem uralkodó, nejének cimét és rangját néha megkapja, néha nem. Igy megkapta a királyi cimet Ferdinánd koburgi herceg mint II. Mária da Gloria portugáli királynőnek férje, de Albert herceg, Viktoria angol királynőnek férje nem. Az uralkodó ház tagjainak cimét és rangját első sorban az államjog határozza meg, de amennyiben a hagyományos szokásnak meg nem felelnek, nemzetközi érvényök különösen a cim- és rangfelemelés esetében a hatalmak elismerésétől függ. Az aacheni konferencia jegyzőkönyve (1818 okt. 11.) a résztvett öt nagyhatalomnak ily megállapodását tartalmazza. Az uralkodóházak női tagjai a születésöktől fogva őket megillető magasabb cimet férjhezmenés esetében is megtartják.
(eszt.), a szép eszméjének sarkalatos megjelenési formája, melynek ellentéte az alacsony v. aljas. A F.-nek megfelel a tragikum, az alacsonynak a komikum. Egy másik polusa a F.-nek a kellemes. A F.-t a tulnyomó nagyság és erő, a kellemest a bájos gyengeség jellemzi. A F., mint a mi megszokott mértékünket és erőnket tulhaladja, eleinte nyomasztó hatással van reánk, de utóbb felszabadít bennünket, mert erőnket emeli és fokozza. Innen a F.-nek nagy hatása a művészetekben. A klasszikus szépészek (Longinus) a F.-t inkább a mennyiségben, a külsőleg nagyban keresték. Az érzéki, természetbeli fenségnek megfelel a lelki nagyság. Miután az erő nyilvámulásai is a F.-hez tartoznak, a természeti erők fenségének megfelel a lelki erők, az erény és a szenvedélyek nagysága. Igy tehát az alpesek, az oceán, hatalmas folyamok, végtelen rónák, dörgő zuhatagok, de egyszersmind nagy alkotó ész, bámulatos lemondás, törhetetlen ellenállás, romboló vagy boldogító szenvedélyek a F. jelenségeihez tartoznak. Greguss Ágost Rendszeres széptan cimü művében a F.-t a fent jelzett módon határozza meg és következőkép osztályozza: Miután a F. elemei a nagyság és erő és pedig ugy természeti, mint lelki megjelenésben, tehát fenséges: 1. a nagy gondolat, lángész, eszme; 2. a nagy lélek, a stoikus vágytalanság és önmegfékezés, a szabadság, bölcseség, igazmondás, nemeskeblüség, nagy akarat; 3. a külső nagyság, a tér és idő nagysága, a végtelenség, a csillagos ég, a mélyen tátongó örvény, a széles láthatár, nagy hegyláncolat, nagy épületek, templomok, gulák, a hosszu mult, a beláthatlan jövő, az éj sokat sejtető homálya; 4. hősi erő, cselekvésben és türésben; «ha tulságos erőt fejtünk ki, a F. éppen ellenkezővé változik, nevetségessé, innen a közmondás: «A fenségestől a nevetségest csak egy lépés választja el»; 5. természeti erő: égi háboru, tüzhányó hegy, vihar, vizözön, tömeges halál, nagy pusztulás; 6. hatalmas indulatok, szenvedélyek: harag, gyülölet, szerelem, becsvágy; 7. alkotó erő, nyugalom a szenvedélyben és alkotásban, isteni erő; 8. a romboló démoni erők. A F. árnyalatai a magasztos, méltóságos, pompás, diszes, fényes, hatalmas, tekintélyes, tisztes, férfias, titokzatos, rejtélyes, bámulatos, csodás, borzadályos, vészes stb.