l. Aranyozás.
(Nitidulidae), a fedelesszárnyuak rendjébe, az öt lábtőizesek csoportjába tartozó bogárcsalád. Csápjuk 10-11 izü, potrohuk 5-6 gyürüből áll, álcáik mindenevők. Körülbelül 800 faja ismeretes, melyek az egész földön, de főleg Amerikában és Európában találhatók. Legtöbbnyire kicsinyek, virágokban, gombákban s fakéreg alatt tartózkodnak. 2 izü csáppal és 3 pontszemmel ellátott álcáik részint állati, részint növényi anyagokból élnek. Nevezetesebb fajok: Carpophilus hemipterus L., hosszukás alaku, feketebarna, 2 mm. nagy bogár, mely különösen a tatárkában szeret élni. Nitidula bipustulata L., fekete szárnyfedőin 1-1 vörös folt látható, lábai vörösek. 3-4 mm. hosszu. Szabadban hullákon, de házaknál a magtárakban is gyakori. N. quadripustulata Fabr., hosszukás tojásalaku, feketebarna szinü, szárnyfedőin 2-2 narancssárga folttal. 2,5 mm. nagy. A repcebogár (Meligethes aeneus Fabr.), hosszujás tojásalaku, zöldes ércszinü, csápjai és lábai feketék, 2,5 mm. nagy. Európában közönséges, sárgásfehér álcái május-juniusig, piszkosfehér szinü bábja pedig a földben található. Az élénk bogár különböző keresztes virágokat, leginkább a repcét keresi fel, virágbimbóiba befurakodik, petéit oda rakja és a kikelő álcák a bimbó egyes részeit falják fel. Kártékony. Trogosita mauretanica L. (Kenyérbogár), fényes barnafekete, 6-10 mm. hosszura nő; az egész földön el van terjedve. Csűrökben, füszerraktárakban, boltokban igen gyakori, kártékony.
(növ.), a Nitella Ag. neve, l. Csillárka.
(minatio), bizonyos hátrányok jogtalan okozásának kilátásba helyezése. A F.-nek eredménye a félelem v. a pszihikai kényszer (vis compulsiva), ellentétben az erőszak eredményezte fizikai kényszerrel (vis absoluta). Magánjogilag a F. annyiban jő tekintetbe, amennyiben a F. által kicsikart jogügylet érvénye megtámadható (l. Érvénytelen jogügyletek). A F. hatályának terjedelme tekintetében azonban a nézetek eltérők, mert mig p. az osztr. polg. tkv. szerint F. alapján a jogügylet feltétlenül csak abban az esetben támadható meg, ha a F. a másik szerződő féltől eredt, harmadik személytől eredt F. esetében ellenben csak akkor, ha a másik szerződő fél a F.-ről tudomással birt, v. arról tudomásának lennie kellett, addig mások szerint (igy a német javaslat) F. alapján a jogügylet feltétlenül megtámadható akkor is, ha a F. harmadik személytől eredt. A F. előidézte félelemnek természetesen alaposnak kell lennie, amit a körülmények szerint a biró van hivatva megitélni.
Büntetőjogilag a F. jelentősége a következőkben nyilvánul: a) aki F. által mást valamely büncselekmény elkövetésére reábir, mint felbujtó (btkv. 69. §) felelős; b) a F. a fenyegetett által annak hatása alatt elkövetett büncselekményeknek a fenyegetett terhére beszámítását kizárja, de csak akkor, ha a F. a fenyegetettnek v. hozzátartozójának életét v. testi épségét közvetlenül veszélyeztette, amennyiben a veszély máskép nem volt elhárítható (btkv. 77. §). Hozzátartozóknak a btkv. 78. §-a szerint: a fel és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvérek, unokatestvérek és ezeknél még közelebbi rokonok, az örökbefogadó és tápláló szülők, az örökbefogadott és táplált gyermekek, a házastársak és jegyesek, testvérek házastársai és házastársaknak testvérei. c) a F. bizonyos büncselekményeknek elkövetési eszközét képezi. Általános szabály szerint a F. elkövetési eszköze azoknak a büncselekményeknek, amelyek erőszak által is elkövethetők. A F. tehát rendesen ez erőszak mellett mint vagylagos elkövetési eszköz szerepel. Mig azonban némely büncselekmények tényálladékához egyszerüen a F. használata elegendő, más büncselekményeknél a törvény a F. minőségét, irányát közelebbről határozza meg. Igy p. a hatóság elleni erőszakhoz a törvény veszélyes F.-t követel, mely alatt a btkv. 167. §-a szerint valamely büntett- v. vétségnek (tehát nem kihágásnak is) elkövetésével való olyan fenyegetés értendő, mely a fennforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen. A munkabér felemelésének v. leszállításának magánosok elleni erőszak vétségét megállapító kierőszakolásához erőszakkal való F. szükséges. -Szemérem elleni büntetteknél a btkv. 234. §-a oly F.-t követel, mely alkalmas arra, hogy a fenyegetettben saját v. jelenlevő hozzátartozójának életét v. testi épségét veszélyeztető sulyos sértés közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen. - A rablás tényálladékát megállapitani alkalmas F. alatt a btkv. 347. §-a szerint oly cselekmény közvetlen elkövetésével való F. értendő, mely által a fenyegetettnek vagy hozzátartozójának, v. valamely jelenlevőnek élete, testi épsége v. vagyona sulyos veszélynek tétetik ki. - Más esetekben a törvény egyszerüen csak a F.-t közelebbi meghatározás nélkül követel, igy p. a választói jog szabad gyakorlatának F.-sel megakadályozása (178. §); 14 éven aluli gyermeknek a jogosított hatalmából F.-sel elvitele (317. §); nőszemélynek fajtalanság v. házasságkötés céljából F.-sel hatalomba kerítése (322. §); másnak lakásába F.-sel behatolása (330. §); az egyszerü zsarolás vétsége (350. §) esetében, elegendő a F.-sel való kényszerítés valaminek cselekvésére, eltürésére v. elhagyására. Külön ki van emelve a bizonyos tekintetben sulyosabb tekintet alá esik rágalmazó v. becsületsértő állításnak nyomtatvány utján közzétételével való F. által elkövetett zsarolás (351. §), mig gyilkossággal, sulyos testi sértéssel, gyujtogatással v. más sulyos vagyoni kár okozásával való F. a zsarolásnak minősített - büntettet képező - esetét állapítja meg. - Gyilkosság, rablás, sulyos testi sértés, gyujtogatás, v. más közveszélyes büntett elkövetésével, v. rágalmazó v. becsületsértő állításnak nyomtatvány utján közzétételével való F., ha nem zsarolási célból történik a kbtkv. 41. §-a szerint közcsend elleni kihágást is képez, és egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a fentemlített büntettekkel való F. nem egyesek, hanem vidéknek v. községnek lakosai ellen irányul, 2 hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
F. a fegyelmező erkölcsi nevelésnek egyik eszköze. Vele a nevelő a büntetés képzetét s az ezzel járó kellemetlen érzelem emlékét akarja a növendékben felujítani oly célból, hogy ez a nevelő parancsának vagy tilalmának nyomatékot és tulsulyt adjon a káros vágyak ellenében. A F. minőségéből önként következik, hogy azt a kellemetlenséget, amelyet a nevelő bizonyos körülmény beállta esetére kilátásba helyez, már elébb érezte volt a gyermek. Ha ez meg nem történt, vagy ha a F. már többször is be nem teljesedett, akkor a F. nemcsak hatástalan, üres demonstráció marad, hanem képes a nevelő tekintélyén csorbát ejteni. A sok F. a legtöbb esetben a céltudatlan, gyönge nevelésnek az ismertető jele. De ha a nevelő ritkán és meggondolva folyamodik az F.-hez; ha csak olyasmivel fenyeget, amit tényleg végre is hajthat; ha az egyszer kimondott F.-t teljesíti is, mihelyt bekövetkezik az a feltétel, amelyhez kötve volt, akkor a F. sok esetben fölöslegessé teszi magát a büntetést.
l. Diffrakció.
(absorptio). Bármely közegen áthaladó fény, magának a közegnek behatása folytán, erősségéből veszít; ezen jelenség neve F. A fény intenzitásának csökkenése különféle közegekben igen különböző s a fények nemével, szinével nagy mértékben változik. Azon testek, melyek közepes vastagság mellett a rajtok áthaladó fényt teljesen elnyelik, átlátszatlanoknak, amelyek csak kis mértékben nyelik el, átlátszóknak neveztetnek. Ezen felosztás azonban csak nagyjában ad áttekintést a testek viselkedéséről; igen vékony rétegekben minden test átlátszó; a fémek p. 1/2000 mm. vastagság mellett átlátszóak; mig egyrészt elég vastag rétegben minden test, p. a levegő is bizonyos sugarakat teljesen elnyel, amint azt a szinképelemzés kimutatja. A testek szineit is a F.-re kell visszavezetni; a szines testek ugyanis a ráeső v. átmenő fényből bizonyos szinü sugarakat tulnyomó mértékben nyelnek el, mig a többit nem. Az el nem nyelt sugarak szabják meg azután a test szinét. A kék kobalt-üveg p. csak a kék sugarakat bocsátja át, mig a többit elnyeli. Azért, ha sötét szobában vörös papirosra folytonosan szinképet vetünk, a papiros csak a szinkép vörös részében lesz megvilágítva, mig azon részek, hova p. kék fény esik, sötét marad, mert a vörös papiros, a vörös sugarak kivételével, a többit elnyeli. Minél vastagabb rétegen halad át a fény, annál nagyobb az erősségének csökkenése, s pedig a F. mértani haladványban nő, ha a vastagság számtani haladványban nagyobbodik. Azaz, ha bizonyos helyen a fény intenzitása i0, akkor x vastagságu rétegen áthaladva a fény intenzitásai már csak i = i0 e-kx, hol k, az abszorpciós együttható, egy bizonyos testre és fénynemre nézve állandó érték.
Hogy valamely test minő sugarakat mily mértékben nyel el, az függ a test minőségétől, sürüségétől s nevezetes összefüggésben áll azzal, hogy az illető test miféle sugarakat mily erősségben képes kisugározni, azaz az emissziójával. Ha valamely test által kisugárzott fény intenzitását emisszióképességnek, a test által a ráeső fényből abszorbeált fény erősségét a ráeső fény erősségéhez való viszonyát pedig abszorpcióképességnek, akkor az említett összefüggés ugy fejezhető ki, hogy ugyanazon hullámhosszu sugarakra s ugyanazon hőmérsékletnél az emisszióképesség viszonya az abszorpcióképességhez minden testre nézve ugyanazon állandó érték. Ezen rendkivül fontos tétel Kirchhofftól származik (1859). Ha tehát E1, E2, E3...A1, A2, A3... különböző testeknek emisszióképessége, ill. abszorpcióképessége ugyanazon fénynemre vonatkozólag, akkor Kirchhoff-tétele ugy fejezhető ki, hogy ugyanazon hőmérsékletnél
Az E/A viszony a hőmérsékletnek és hullámhossznak folytonos függvénye; alacsony hőmérsékletnél az emisszió zérus; a testeket melegítve előbb vörös fényt bocsátanak ki, vörösen izzanak, s pedig a kisérletek azt látszanak mutatni, hogy valamennyi test ugyanazon hőmérsékletnél 525° C.-nál kezd vörös fényt sugározni (Draper-féle törvény). A testeket tovább melegítve fokozatosan nagyobb törékenységü sugarakat is bocsátanak ki.
Igen fontos végre Kirchhoff tételének következménye a gázokra vonatkozólag. A gázok által izzó állapotban kibocsátott fény ugyanis csak bizonyos hullámhosszu sugarakból áll, ugy hogy szinképük csak egyes vonalakra v. sávokra szorítkozik; a gázok emisszióképessége tehát a hullámhosszal nem változik folytonosan; az E/A azonban a hullámhossznak folytonos függvénye; ahol tehát E nem folytonos, ott A sem az; ahol E nagy, ott A is az, vagyis a gázok a rajtok áthaladó fényből éppen azon sugarakat nyelik el, melyek az előbb említett fényes vonalaknak felelnek meg. Ha tehát valamely fehéren izzó test fénye valamely gázon halad át, akkor a fehéren izzó test különben folytonos szinképében sötét vonalak lépnek fel, ugyanott, ahol a gáz szinképében a fényes vonalak mutatkoznak. A nátrium szinképe p. fényes sárga vonalból áll; a nátriumgázon áthaladó fény szinképében tehát ugyanott sötét vonal fog fellépni (D vonal). Bővebbet l. Szinképelemzés.
1. vékonyszálu réti fü, leginkább vizjárta földeken; 2. sik bokros vidék; igy Aranynál a Csodaszarvas regéjében: «Puszta földön, sik fenyéren zene hallik sötét éjen». L. még Éles mosó.
(növ.), l. Cirok.
Zádor György (Stettner) irói álneve. L. Zádor.
azon fénymennyiség, mely valamely fényforrástól egységnyi távolságban elhelyezett lap területegységéhez merőlegesen érkezik. A lap megvilágításának erőssége pedig azon fénymennyiség, mely a lap területegységére esik. Különböző fényforrások erősségét szemünk abból a megvilágításból itéli meg, melyet a fényforrások ugyanazon lapon előidéznek, ha a közeg ugyanaz. Ezen megvilágítás egyenesen arányos magának a fényforrásnak erősségével, de azonkivül függ a távolságtól, melyben a fényforrás a megvilágított laptól van és azon szögtől, mely alatt a fénysugarak a megvilágított lapra esnek. Ami a távolságot illeti, könnyen belátható, hogy a megvilágítás ereje a távolság négyzetével fordított arányban áll, mert ha valamely fénylő pontot egymást körülzáró gömbök középpontjául tekintünk és figyelembe vesszük, hogy a különböző nagyságu gömbök ugyanattól a fényforrástól ugyanazon fénymennyiséget kapják, nyilvánvaló, hogy a megvilágítás az egyes gömbök felületére annál kisebb, mennél nagyobbak maguk a felületek. Mivel azonban különböző sugáru gömbök felületei ugy aránylanak, mint sugaraik négyzetei, a felületegységre eső fénymennyiségek e sugaraknak, tehát a fényponttól való távolságoknak négyzeteivel fordítottan aránylanak. Ami a szöget illeti, mely alatt a fénysugarak a megvilágított lapra esnek, a megvilágítás nyilván akkor legnagyobb, midőn a sugarak merőlegesen esnek a lapra. Ha most a lapot valamely a szög alatt elhajlítjuk, ugy hogy a sugarak ferdén esnek reája, a sugarak beesési szöge is a lesz. Ez tudniillik azon szög, melyet a lapra eső fénysugár azon egyenessel alkot, mely a beesési pontban a lapra merőlegesen van állítva. Egyszerü számítás azon eredményre vezet, hogy a megvilágítás erőssége egyenes arányban van a beesési szög koszinuszával. Ha tehát valamely lapnak a fényforrástól való távolsága d, a sugarak beesési szöge a, magának a fényforrásnak erőssége (intenzitása) i, akkor a megvilágítás intenzitása:
Állandó intenzitásu fényforrás, melynek erősségét tudományos fényméréseknél egységül választhatnók, nincs. A gyakorlatban az angol normális gyertya fényét (London spermaceti candle) használják, melynél a láng magassága 43-45 cm. és a fogyasztás óránként 779 gr. (Ezt használják Budapesten a gázlángok erősségének ellenőrzésére.) Olyan viaszgyertyát is használnak normális gyertyául, melyből 10 szál 1 kgot nyom. Ha ennek fényét az erősség egységeül használjuk, egy-egy fényerő óránként, grammokban kifejezve, az égő anyag következő mennyiségét fogyasztja: normális gyertya: 8,71; stearin-gyertya: 8,90; faggyu-gyertya: 10,87; olaj-lámpa (lapos láng): 16,00; olaj-lámpa (kerek láng): 8,00; petroleum-lámpa (kerek láng): 4,00; légszesz 14 liter. A nap fénye fölér 60000 normális gyertya lángjával 1 m.-nyi távolságból; a holdé ugyanazon távolra számítva tizedrésze egy normális gyertya lángjának.