(Turdus pilaris L.), l. Fenyőrigó.
Adolf, gyorsiró, szül. Zala-Egerszegen 1837 jan. 10. Tanulmányait Székesfehérvárott kezdte és a bpesti műegyetemen végezte be. 1859. kezdett a gyorirással foglalkozni. Legnevezetesebb sikert azonban e téren az ismert Stolze-féle (l.o.) német gyorirási rendszernek magyar nyelvre történt átültetésével és e rendszerének folyóiratokban és tankönyvekben való terjesztésével ért el. Legelső gyorsirási műve: A gyorsirás kimerítő tankönyve (Berlin, Pest 1863). E munkájának gyakorlati betetőzéseül Az országgyülési gyorsirók kézikönyvét adta ki. Kónyi Manóval (l.o.) az országgyülési gyorsiroda szervezésével bizták meg. Jelenleg is, mint az országgyülési gyorsiroda főnöke működik. F. kezdeményezésére a közokt. miniszterium 1870. a ma is működő gyorsirás-tanítókat vizsgáló bizottságot léptette életbe. F. mint nemzetgazdasági iró is tekintélyes nevet vivott ki magának. 1890. a hazai takarékpénztár megbizásából megirta A Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület ötven éves történetét (Budapest 1890). F. tagja Budapest főváros képviselőtestületének, pénzügyi és közélelmezési bizottságának. Több nemzetgazdasági tanulmányt irt a Budapesti és a Nemzetgazdasági Szemlében. V. ö. Dr. Gopcsa L., A magy. gyorsirás modern irodalmának negyedszázada 15-17. l. és Gy. Lapok XXIV. évfolyamát.
2. F. Ferenc, országgyülési képviselő, szül. Egerben, 1855 szept. 9. Középiskoláit Egerben végezvén, a jogot Bécsben és Budapesten hallgatta s élénk részt vett az egyetemi és műegyetemi olvasókör megalakításában. A jogi s államtudományi doktorátus és az ügyvédi diploma elnyerése után Esterházy Móric és Jenő grófokkal hosszabb utazást tett külföldön. Majd Pápán telepedett meg és tevékenyen részt vett Veszprém-megye politikai és társadalmi mozgalmaiban. 1879-1892. a Pápai Lapok-at szerkesztette. 1881. az ugodi kerület megválasztotta orsz. képviselőjének és azóta folytonosan e kerületet képviseli. Eleinte a mérsékelt ellenzék tagja volt, majd a szabadelvüpárthoz csatlakozott. A képviselőházban főkép művészeti és tanügyi kérdéseknél szokott felszólalni és rendesen a közoktatásügyi tárca előadója. 1891 végén alapította több publicistával a Magyar Ujság c. politikai napilapot, amelynek azóta főszerkesztője. Elnöke számos egyesületnek és társaságnak, igy a Balaton-egyletnek és a nemzeti szinház nyugdijintézetének és alelnöke a Dunántuli közművelődési egyesületnek. Országgyülési beszédeit több gyüjteménybe összefoglalva adta ki. A lapokban és folyóiratokban megjelent számos cikkén kivül következő önálló munkái jelentek meg: Felső oktatásunk reformja (Pápa, 1889), A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországon (Pápa, 1890).
Eduárd, osztrák botanikus, szül. Alsó-Ausztria Krummnussbaum helyiségében 1808 febr. 15., meghalt Bécsben 1879 szept. 29. Tanulmányait a bécsi egyetemen 1833. orvosi oklevéllel fejezvén be, Jacquin mellett növénytani asszisztens lett, 1836. Endlicher István oldalán az udvari botanikai gyüjtemény segédőre, amely gyüjteményt azután maga rendezte. 1839. kezdve Endlichernek az egyetemre való kinevezésével a gyüjteményt önálló őrképen bővítette, 1849. Endlicher halála után az egyetemi tanszékre került s nyugalomba vonulásáig, 1878-ig ennek szentelte életét. Hivatalos elfoglaltsága közepette kereste az alkalmat, hogy hazánk nevesebb botanikusaival, mint Dr. Haynald Lajos, Dr. Kanitz Ágost, Dr. Honigberger Márton stb. személyesen megismerkedve, hazánk flóráját is behozza növénykertjökbe. Az osztrák havasi egyesület (Alpenverein) és a bécsi kertészeti társulat alapítása és irányítása F. dicsőségét hirdetik. A magyar tudományos akadémia kültagjává választotta. Irodalmi tevékenységét Versuch einer Darst. der geogr. Verbreitungs- und Verheilungs- Verhältnisse der Alsineen. értekezésével kezdte meg. (Bécs 1833). Feldolgozta Dr. Honigberger brassói orvos keletindiai gyüjtését. Értekezéseiben számos növényfaj, nam vagy család leirását v. botanikai rokonságának megfejtését adja. Önálló műve még: Illustrationes et descriptiones plantarum novarum Syriae et Tauri occidentalis (Stuttgart 1843), nagy 20 tábla rajzzal, azonkivül Illustrierte Botanik, oder Naturgeschichte des Pflanzenreiches (Pest 1857), tizenhat tábla rajzzal, mely művét Dr. Kollár Vince kivánságára irta. Életrajzát röviden megirta Dr. Haynald Lajos (Emlékbeszéd, 1884).
Ferenc, olasz zeneszerző, szül. Nápolyban 1699; halála éve talán 1752. Gizzi volt a tanára, kinek hires énekiskoláját 1740. átvette. 1713 óta irt operáival (Zenobia, Ipermnestra, Arianna, Andromeda, stb.), 10-szólamu zenés miséjével, zsoltáraival nevezetes tagja lett a Scarlatti alapította nápolyi iskolának, mely a római Palestrina fenségesebb irányával szemben az érzéki szépet mivelte.
orosz cárok, l. Fjodor.
l. Fjodoszia.
középl. szó; ebből lett később a Feudum a. m. hübér. L. Hübér.
természetrajzi nevek után a báró Férussac d'Audebart nevének rövidítése, szül. Chatronban 1786., megh. Párisban 1830., mint a földrajz tanára; befejezte atyjának Histoire naturelle des mollusques terrestres et fluviatiles cimü munkáját.
népiesen feredse (török), hosszu, bő felöltő, melyet főleg a török nők viselnek, hogy alakjokat és arcukat elfedhessék. Innen ferádseli, aki ilyen női ruhát, felöltőt visel.
(lat) a. m. vad állatok.