1831. vulkáni erőtől teremtett sziget a Földközi-tengerben, mintegy 60 km.-nyire a Szicilia DNy-i partján fekvő Sciacca városától. Julius 13. ott, a hol ezelőtt 200 m. mély volt a tenger, füstfelhő és későbben tüzfénnyel kisért vulkáni kitörés volt észrevehető. A törmelék lassankint 2000 m. kerületü és 60 m. magas szigetet alkotott, amelyet az angolok birtokba is vettek; de a laza anyagból alkotott szigetet a tenger hullámai csakhamar megkezdték elhordani és még ugyanazon év december havában meg is semmisítették. A szigetnek ma nyoma sincs.
(Ferdin, Ferdinfalva, Nándorfalva), nagyközség Torontál vármegye alibunári j.-ban, (1891) 1453 szerb lak.
anhalti herceg, szül. 1769 jun. 25., megh. Köthenben 1830 aug. 23., Frigyes Erdmann anhalt-plesszi herceg fia. 1786. a porosz hadseregbe lépett, melynek soraiban 1792-94-ig a franciák ellen harcolt. 1798. átvette atyjának sziléziai birtokait (Plessz-ben), de 1806. megint beállott katonának és résztvett ezredével a jenai csatában, melynek szerencsétlen vége után osztrák területre menekült. 1807-13-ig nyilvánosan nem szerepelt, de 1813. a porosz honvédség zászlaja alá sietett. 1816. brandenburgi Julia grófnőt (II. Frigyes Vilmos és Dönhof grófnő leányát) vette nőül, 1818. pedig, Lajos unokatestvére elhunyta után, Anhalt trónja szállott reá. Müller Ádám lipcsei osztrák konzul nagy befolyást gyakorolt F.-ra, kit arra is rábirt, hogy 1825. nejével együtt Párisban kat. hitre térjen, azóta a jezsuitákat kegyeivel elhalmozta. Beckx (a későbbi jezsuita-generális) egyideig gyóntatóatyja volt.
bajor választó-fejedelem, szül. 1651., megh. 1679 máj. 26., I. Miksa és Habsburg Mária Annának (II. Ferdinánd császár leányának) fia. A jezsuiták nevelték és az ő eszközük is maradt haláláig. 1651. követte atyját a trónon, amelyen arra kellett volna első sorban törekednie, hogy azokat a sebeket, melyeket a 30 éves háboru ütött Bajorországon, orvosolja. E helyett XIV. Lajos példájára sokat költött pompára és udvari fényre; Berg és Nymphenburg kastélyokat is ő építtette.
politikai község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Körösmegye gjurgjevaci j.-ban, (1891) 2384 horvát-szerb lak. (közte 128 magyar). A község Ferdinánd alatt német bevándorlókkal telepíttetett s akkor Ferdinandsdorf nevet viselt.
1. Sziciliai érdemrend, alapította IV. Ferdinánd király 1800 ápr. 1. 3 osztányban: nagykeresztesek, komthurok, lovagok; 1861. megszünt. - 2. Spanyol katonai érdemrend. Alapíttatott 1811 augusztus 31. a general-cortes régenssége alatt katonai érdemek jutalmazására szt. Ferdinánd védnöksége alatt. VII. Ferdinánd király 1814. történt visszatérte után Spanyolországba megtartotta a rendet, 1815 julius 19. uj alapszabályokat adva neki. A rend öt osztállyal bir, melyek elseje a legalacsonyabb. Az I. osztályt nyerhetik a tisztek az ezredesig bezárólag, a II. osztályt ugyanazok, kik az ellenség előtt tüntették ki magukat, a III. osztályt a tábornokok, a IV-et a magukat különösen kitüntetett tábornokok, az V-et a hadsereg főparancsnokai; az altisztek és közkatonák részére egy külön osztály létezik. A rendjel tulajdonosai, kik másodizben tüntetik ki magukat, rangjukhoz mérten 400-4000 real nyugdijat kapnak, ha harmadszor is kitüntetik magukat, nyugdijuk az özvegyre is átmegy. Jelvénye fehér zománcos Johannita kereszt, arany szegéllyel, nyolc sarkán apró arany golyócskákkal. Középpajzs: arany alapon szt. Ferdinánd képe, melyet aranyszegélyü, kékzománcos karika vesz körül, rajta aranyban: «Al merite militare» felirat. A II. és IV. oszt. kereszt még két zöldzománcos babérággal van diszítve, melyek egyike a kereszt fölött a gyürü helyén, másika alul és a kereszt karjai között, vörös gyümölcsbogyókkal ékítve, van elhelyezve. Az altisztek és katonák részére szolgáló kereszt megfelel az I. és III. oszt.-nak, csakhogy ezüstből van. A III. és IV. oszt., valamint a nagykeresztesek egy nyolcsarku ezüstkeresztet, hasonlót a fentebb leirthoz, viselnek mellükön. Szalagja vörös, sárga szélekkel. A nagykeresztesek a rendjelt jobb vállukon át a bal csípőn, a III. és IV. oszt. nyakában, az I. és II. a gomblyukban viselik. A rend nagymestere a király, ünnepe szt. Ferdinánd napja. A rendbe való fölvétel fölött, melyért folyamodni is lehet, a rend káptalana dönt.
Württemberg-Neustadt hercege, Frigyes württemberg-naustadti herceg fia, szül. 1659 szept. 12., megh. Sluysben 1701 jun. 7. Alapos oktatást nyert a mennyiségtanban és a hadi tudományokban; azután dán, 1683-1687. pedig császári szolgálatban állott. Harcolt a törökök és a franciák ellen s 1685. Érsek-Ujvár ostroma közben megsebesült. 1690. ismét a dán segédcsapatok élén Irországban volt, ahol Károly Rudolf testvérével együtt III. Vilmos érdekében a sziget meghódítása körül szerzett érdemeket. 1692. dán csapatokkal Németalföldön harcolt a franciákkal s különösen Steenkerken (1691) és Neerwinden (1693) mellett tünt ki. Utóbb mint a hollandi gyalogság tábornoka és a királyi testőrség feje, Nieuport ügyes védelmével szerzett hirt s a következő évben nagyban hozzájárult Namur elfoglalásához. A békekötés után Sluys és (hollandi) Flandriának kormányzójává nevezték ki. 1698. II: Ágost lengyel király hivására a lengyel-szász csapatokat vezérelte Ukrainában a törökök ellen, akiktől Podoliának egy részét elhódította. Utoljára Holsteinban harcolt a svédek ellen (1700).
(ejtsd: fer). 1. La F., város és erősség Aisne francia départementban a Serre és Oise összefolyásánál, kissé mocsáros sikságon, vasut mellett, (1891) 5394 lak., vasöntéssel, kémiai iparral; nagy arzenállal, tüzériskolával; egy XV. sz.-beli templommal. La F. (Fara) egyike volt azon uradalmaknak, amelyet Klodvig szt. Remigiusnak adott s amelyet ez a Laoni egyháznak engedett át. A XII. sz.-ban Coucy urainak jutott birtokába. 1596. IV. Henrik csak hét hónapi ostrom után tudta elfoglalni. 1814. és 1870. a poroszok elfoglalták. - 2. F. Champenoise, város Marne francai départementban, 37 km.- nyire Épernaytól, a Vaure és vasut mellett, (1891) 2124 lak., bőrcserzéssel és pamutkelmekészítéssel. 1814 márc. 25. Marmonr francia marsallt a szövetségesek itt meglepték, seregét szétverték és igy maguknak megnyitották a Párisba vezető utat.
kisközség Hunyad vmegye algyógyi j.-ban, (1891) 189 oláh lak.; az itteni fürdő 356 m. magasságban, a szászvárosi vasuti állomástól másfél órányira fekszik. 4 meleg vasas forrása van, melyet csuzos, köszvényes és női betegségek, idegbajok és vérszükség ellen jó sikerrel használnak. A vendégek részére 52 szoba áll rendelkezésre. A fürdőt már a rómaiak is ismerték Csermisa név alatt. F. Apafi fejedelemnek kedvelt mulató helye volt; 1629. Bethlen Gábor is használta. Közelében barlang és vizesés van.
kis város Drinápoly török vilajetben, vasut mellett, 2000 lak., számos szélmalommal, római vizvezeték romjaival; közelében vannak az antik Trajanapolis romjai meleg kénes forrásokkal.