v. firmán (török) a. m. rendelet, parancs, főleg pedig az a szultáni okirat, mely tughrával, vagyis a szultán nevejegyével van ellátva, és a rejsz efendi alatt levő állami kancelláriában állítnak ki. Rendesen a nagyvezér bocsátja ki a szultán nevében. V. ö. Thury, Török történetirók.
grófság Ulster irországi tartományban Leitrim, Cavan, Monaghan, Tyrone és Donegal grófságok közt, 1851 km2. területtel és (1891) 74037 lak. D-i részét 500-650 m. magas hegyek (Cuileagh) takarják; É-i része sik; középső részét a szigetekben bővelkedő Upper- és Lower-Erne nevü tavak foglalják el, amelyeket az Erne vize köt össze és amelyek a grófság összes vizeit (Cladagh, Arney, Drummany, Sillees, Ballicassidy) fölveszik. Földje kevésbbé termékeny; zab, burgonya és len a főtermékek. Az állattenyésztés eléggé virágzó; legnagyobb gondot a szarvasmarhatenyésztésre fordítanak. A vászonszövés mint házi ipar, mindenütt elterjedt. Fővárosa: Enniskillen (l.o.).
(ejtsd: fermá) Péter, francia matematikus, szül. Beaumont de Lomagne-ban 1608., megh. Toulouseban 1665 jan. 12., mint az ottani parlament tagja. Életében alig közölt valamit műveiből; halála után fia, Samu 1670. kiadta atyja: Diophanti Alexandrini quaestionum arithmeticarum libri VI etc. cum Commentariis D. Bacheti et observationibus P. de Fermat c. művét és 1679. műveinek nagyobb részét Opera varia mathematica c. alatt adta ki. Brassine précis des oeuvres math. de F. (Páris 1853) c. alatt F. levelezését Mersenne-, Pascal-, Carvavi-, Roberval s más tudósokkal adta ki. 1843. a francia képviselőtestület 15000 frankot szavazott meg F. műveinek ujabb, teljes kiadására, mely azonban soha sem jött létre. F. a differenciálszámítás felfedezéséhez igen közel járt, noha tulzott Lagrange és Laplace állítása, mintha ő tényleg a felfedező volna. F. 1636. a változó mennyiségek legnagyobb és legkisebb értékeire nézve talált módszert, mely miatt Descartessal tudományos vitába keveredett. Ezen vitában oly tételre jutott, mely a fénytanra alkalmazott legkisebb hatás tétele, az a tétel, melyet később Maupertois mint általános mechánikai tételt talált. F. optikai tétele ugy hangzik, hogy a fénysugár utja mindenkor a legkisebb idő utja. F. legfőbb érdemét azonban számelméleti felfedezései képezik. E téren minden kortársát messze felülmulta. V. ö. Taupiac F., Norice biographie (Montauban 1879).
(olasz), zenei műszó. l. Nyugvó-jel.
(franc. ejtsd: ferm) a. m. bérlet, major, bérletszerződés; F. du roi, Franciaországban ezelőtt a pénzügyi bérletek, a financhivatal. Fermier, bérlő. Fermier général főbérlő, különösen az, aki Franciaországban régebben az adót bérelte.
Euzebius, ferencrendi szerzetes, délszláv történetiró, szül. Vingán 1845., bolgár család ivadéka. Egyházi téren rigorista, modorában szelid, életmódjában aszkéta, nézeteiben hajthatatlan. Céljául tüzte ki rendje dicsőségének megörökítését. 25 év óta szolgálja rendjét különböző állásokban, utoljára mint a rend definitor generálisa Rómában. Átkutatta fél Európának levéltárait és kiadott több oly oklevélgyüjteményt, melyek különösen a déli szláv népek egyháztörténetére nézve birnak fontossággal. Ezek: Acta Bulgariae ecclesiastica (Mon. spect. histor. slavorum meridiol. XVIII. köt., kiadta a zágrábi akademia) és ujabban: Acta Bosniae potissimum ecclesiastica cum insertis editorum documentorum regestis ab a 925, usque ad a 1752. (Az említett Monumenták XXIII. kötete. Zágráb 1892). Amennyiben a ferences barátok története a balkáni félszigetén igen fontos és amennyiben a magyar politikai és egyházi történet lépten-nyomon összefügg a bosnyákkal, ez a kutfő-publikáció a magyar historiára is fontos. V. ö. Századok 1893. 608.
l. Azimiták.
(lat.) a. m. erjesztő; fermentatio, l. Erjesztés.
az ugyanily nevü járás székhelye Ascoli Piceno olasz tartományban, 85 km.-nyire Anconától és 7 km.-nyire az Adriai-tengertől egy magaslaton, érseki székhely; (1881) 18383 lakossal, gyapju- és gabonakereskedéssel; nagy székesegyháza egy régen hires Juno-templom helyén áll; a városházában, amely részben még a XIV. sz.-ból való, régiségeket is őriznek. F. a longobard és frank uralom idejében külön hercegségnek (Ducatus Firmanus), későbben a Marca Guarneriinek volt székhelye, azután az Egyházi-Államhoz került. F. egyik püspöke, Fülöp 1278. és a következő években III. Miklós pápa parancsára hazánkban járt, hogy IV. Kun László királyt javulásra birja és a felmerült egyházi bajokat orvosolja. V. ö. Colvanni: Notizie storiche e statistiche di F. (1866).
Vilmos gróf, orosz tábornok, szül. Pleszkovban 1704., megh. Mitauban 1771 febr. 8. Angol családból származott. 1720. belépett az orosz hadseregbe, kitüntette magát őrnagyi minőségben Danzig ostrománál, 1736. pedig a törökök ellen; 1740. Vyborg parancsnoka lett s mint ilyen élénk részt vett a finnországi hadjáratban. 1746. tábornokká lévén, az építészeti iroda főnökévé tették meg s ilyen minőségében ő végezte a császári palota építését Szt. Pétervárott. 1751. ráruházták a szt. pétervári, finnországi és novgorodi kormányzóságot; 1758. az orosz hadsereg főparancsnoka lett, s egész az Oderáig előrenyomulva, ostrom alá vette Küstrint, de Frigyes őt Zorndorfnál meglepte, legyőzte s visszavonulásra kényszerítette Lengyelországba. Mindezek dacára a császárné őt grófi rangra emelte. Majd letette a fővezérséget s mint hadtestparancsnok küzdött Szoltykov alatt a kunesdorfi ütközetben. Erzsébet császárné halála után III. Katalin Szmolenszk főkormányzójává és a birodalmi tanács tagjává nevezte ki.